This HTML5 document contains 32 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
n13http://www.maryjones.us/ctexts/
n7http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/092/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n6http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n10http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:
n5https://libcat.csglasgow.org/web/

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Skót_irodalom
rdfs:label
Skót irodalom
dct:subject
n10:Irodalom_nyelv_szerint
dbo:wikiPageID
1323123
dbo:wikiPageRevisionID
23645562
dbo:wikiPageExternalLink
n5:arena, n7:pc009253.html%234 n13:index_scottish.html
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n6:Forrásjelzés-Pallas n6:Európai_irodalom n6:Irodalom_infobox n6:Portál n6:Pallas n6:Nemzetközi_katalógusok
prop-hu:honlap
n13:index_scottish.html n5:arena,
prop-hu:név
Skót irodalom
prop-hu:url
n7:pc009253.html%234
prop-hu:elterjedése
dbpedia-hu:Skócia
prop-hu:eredete
dbpedia-hu:Skót_népköltészet dbpedia-hu:Középkori_latin_irodalom
prop-hu:kor
13
prop-hu:világtörténelmiKorszak
dbpedia-hu:Újkor dbpedia-hu:Legújabb_kor dbpedia-hu:Középkor
prop-hu:írástípus
dbpedia-hu:Latin_ábécé
prop-hu:szócikk
Skót irodalom
prop-hu:elérésIdeje
2015-10-06
dbo:abstract
Észak-Skóciában máig is kelta nyelvjárást beszélnek, az ország déli részében azonban már a XI. század óta az angolszász nyelv fészkelődött meg, amely a számos angol bevándorló révén mindinkább elterjedt. Noha Skócia nagyobb és népesebb részének nyelvét némely nyelvjárási sajátosságok jellemezték, főbb vonásaiban mégis angol volt, mint az a XIII-XIV. századból származó legrégibb emlékei is bizonyítják. Az 1300 körül élt Thomas Ercildoune (a rímelő) költeményei közül csak jóslatok és John Barbourtól maradt fel egy nagy költemény Robet Bruce-ról. Mellette még Huchown élt, aki egy költeményt írt Arthurról (megjelent Edinburgban 1872-79). Egyéb művek: Andrew of Wyntoun Orygynal Cronykil of Scotland-ja (megjelent a Historians of Scotland című vállalatban 1872-79. Edinburgh-ban), a Wallece hősről szóló (1460 körül) eposz, amely a Scottish Text Society kiadványai közt jelent meg (1884-88) és amely máig is kedves könyve a skót népnek. Chaucer költőt utánozták a XV. században: I. Jakab király (megh. 1437.), (megh. 1506 körül). Felülmúlta őket a XVI. század kezdetén , akivel egyidejűleg (megh. 1522.) is kitűnt mint költő. Említendők még , a skót Anakreón, (meghalt 1555.), aki a katolikus lerust, a királyt, a nemességet szatirizálta (Poetical works, kiadta George Chalmers, 3 kötet, London, 1806; megjelent az Early Text Society kiadásában is, u. o. 1865-71). A XV. és XVI. századból való még sok más, mai napig is elterjedt skót ballada. A XVI. század második felében az országban dúló belviszályok miatt az irodalom nem igen virágozhatott. (megh. 1586.) és (megh. 1609.) vallásos, erkölcsös költeményeket írtak, The cherrie and the slae (1597) című gyenge allegóriát adott ki. A legjelentékenyebb prózai munka e korból John Knox (megh. 1572.) History of the Reformation című műve. Miután VI. Jakab, aki maga is tett költői kisérleteket, I. Jakab címmel az angol trónra lépett, a művelt skótok, akik mindig előnyben részesítették a latin nyelvet, teljesen felhagytak azzal, hogy a maguk nyelvjárását használják irodalmi nyelvül. és mások Buchanan mintájára latin verseket írtak, (megh. 1638.), (meghalt 1649.) és a többi XVII. századbeli költő az angol költői iskolához csatlakozott. A skót nyelv lingua rustica lett, amely nem szerepelt az irodalomban. Csak Allan Ramsay használta ismét a skót népnyelvet a nép életét festő jeles költeményeiben. A jeles költőnek néhány utánzója is akadt a XVIII. században, igy Crawford (megh. 1773.), (megh. 1774.), (megh. 1784.). Nagy hatással voltak Percy Reliques-jei, amelyek a skót népköltészet kincsei iránti érdeklődést ismét felélesztették. David Herd már 1769-ben kiadta Scottish songs and ballads című gyűjteményét, 1771-ben jelent meg az Auld Robin Gray című fenséges ballada, amelynek szerzőjét csak félszázad múlva ismerték fel Anne Barnardban, Balcarres gróf (megh. 1825.) leányában. Egyéb dalköltők: John Love (megh. 1798.), (megh. 1807.), , (megh. 1794.) és (megh. 1794.). Végül aztán Robert Burns adta ki költeményeit, amelyeket nemcsak Skóciában, hanem Angliában is nagy lelkesedéssel fogadta. Honfitársaira nagy hatással voltak e költemények, sokan is utánozták őket. Így Alexander Wilson (megh. 1813.), (megh. 1836.), , (megh. 1810.), (megh. 1818.). Nagyon kitűnt James Hogg, Allan Cunningham és (megh. 1835.). Scott mintájára a régi skót népmondákat dolgozták fel (The minstrelsy of the Scottish border, 3 kötet, 1802). (megh. 1827.) a Covenant vértanuit ünnepelte, (megh. 1837.) tanító költeményeket írt. A 19. század végén nagy népszerűséget szereztek költeményeikkel , , , .
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Skót_irodalom?oldid=23645562&ns=0
dbo:wikiPageLength
4997
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Skót_irodalom
Subject Item
wikipedia-hu:Skót_irodalom
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Skót_irodalom