This HTML5 document contains 14 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n10http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Amphinomidae
prop-hu:unrankedPhylum
dbpedia-hu:Szelvényezettek
Subject Item
dbpedia-hu:Nyelesférgek
prop-hu:unrankedPhylum
dbpedia-hu:Szelvényezettek
Subject Item
dbpedia-hu:Soksertéjűek
prop-hu:unrankedPhylum
dbpedia-hu:Szelvényezettek
Subject Item
dbpedia-hu:Zsinórférgek
prop-hu:unrankedPhylum
dbpedia-hu:Szelvényezettek
Subject Item
dbpedia-hu:Szelvényezettek
rdfs:label
Szelvényezettek
dct:subject
n10:Állatok
dbo:wikiPageID
621519
dbo:wikiPageRevisionID
21912919
dbo:abstract
A szelvényezettek (Articulata) egy elavult rendszertani kategória, amely egészen a legutóbbi időkig használatban volt. Ide sorolták azokat az ősszájú törzseket, amelyekre a szelvényezettség jellemző: a gyűrűsférgeket (Annelida), az (Archipodiata) és az ízeltlábúakat (Arthropoda). A szelvényezettség azt jelenti, hogy a (bilateriális) test a főtengelye mentén részekre tagolódik, s a részek egymás után megismétlődnek. A szelvényezettség nem csak a fent említett törzseknél fordul elő, hanem más rokonsági körökben, többek között a gerincesek között is. Alapvetően megkülönböztethetünk külső és belső szelvényezettséget. * Külső szelvényezettség: az állat testének szelvényezettsége a külső felépítésében nyilvánul meg, melyet nem szükségszerűen követ a belső szelvényezettség. * Belső szelvényezettség: a szelvényezettség a belső szervekre is kiterjed; egyes szervek, szervrendszerek szelvényenként ismétlődnek (pl. a gyűrűsférgeknél a ). A külső és belső szelvényezettség gyakran együtt jelentkezik, azonban előfordul, hogy csak az egyik, vagy csak a másik jellemző. A gyűrűsférgek között például általában mindkettő jellemző. Az emlősök (Mammalia) között a belső szelvényezettség egyik legtipikusabb megjelenítője az idegrendszer: a szelvényezetten lépnek ki a gerincagyból, s rostjaik szelvényesen hálózzák be a testet. A halakon – főképpen a porcoshalakon (Chondrichthyes) – pedig még az izomrendszer és a kiválasztó rendszer is erőteljesen szelvényezett felépítésű. A szelvényezettséget továbbá feloszthatjuk homonóm és heteronóm szelvényezettségre. * Homonóm szelvényezettség: a szelvények morfológiailag azonosak, nem olvadtak össze nagyobb testtájakká. * Heteronóm szelvényesség: a szelvények morfológiailag különböznek, testtájakká olvadtak össze. A gyűrűsférgek tipikusan homonóm szelvényezettek, míg az ízeltlábúak heteronóm szelvenyezettségűek, a szelvények testtájakká olvadtak össze (fej, tor: elő-, közép- és utótor, potroh). A csáprágós ízeltlábúak között a legszélsőségesebb esetben eltűnik a szelvényesség a testtájak teljes összeolvadásával (atkák – Acari). A szelvényezettek alatt tehát mint rendszertani kategória alatt csak a gyűrűsférgeket, a féreglábúakat és az ízeltlábúakat értették, annak ellenére, hogy a szelvényesség más rokonsági körökben is kialakult, habár nem olyan látványosan, mint ezekben a csoportokban. A szelvényezettek kategóriaként főtörzsként vagy szupertörzsként szerepelt, s ezért is hívták a gyűrűsférgeket és ízeltlábúakat egymással rokonító filogenetikai elképzelést „Articulata szupertörzs”-hipotézisnek, mely több mint 150 éven keresztül a zoológia egyik általánosan elfogadott és használt, anatómiai–morfológiai bizonyítékok alapján hitelesnek tekintett elmélet volt. A molekuláris kladisztika eredményei alapján ez az elmélet a továbbiakban nem tartható, s meg kell állapítani, hogy a szelvényezettség az ősszájúak törzscsoportján belül nem jelent feltétlen monofiletikusságot. A molekuláris kutatások ugyanis kiderítették, hogy az ősszájúak két fő fejlődési irányra oszlanak: * spirális barázdálódásúak (Spiralia):ide tartoznak a gyűrűsférgek, és a legközelebbi rokonaik a nem szelvényezett testű puhatestűek (Mollusca); * vedlő ősszájúak (Ecdysozoa): ide sorolhatók az ízeltlábúak, s legközelebbi rokonaik a valóban szelvényezett karmos féreglábúak (őslégcsövesek; Onychophora) és a medveállatkák (Tardigrada). Azonban számos nem szelvényezett csoport is tartozik ide, mint pl. a fonálférgek (Nematoda), húrférgek (Nematomorpha). Érdekes továbbá, hogy a féreglábúak törzse a korábbi formájában megszűnt. Ugyanis korábban közéjük sorolták a karmos féreglábúakat, a medveállatkákat és a féregatkákat. Az előbbi kettő valóban testvércsoportja egymásnak, azonban a féregatkák az ízeltlábúak közé, méghozzá a rákokhoz (Crustacea) kerültek, ugyanis a molekuláris eredmények azt bizonyítják, hogy ezek az állatok erőteljesen redukálódott, parazita rákok.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Szelvényezettek?oldid=21912919&ns=0
dbo:wikiPageLength
4855
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Szelvényezettek
Subject Item
wikipedia-hu:Szelvényezettek
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Szelvényezettek
Subject Item
dbpedia-hu:Homonóm_szelvényezettek
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Szelvényezettek