This HTML5 document contains 11 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n10http://www.tintakiado.hu/
n9http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Szókép
rdfs:label
Szókép
dct:subject
n9:Retorika
dbo:wikiPageID
983189
dbo:wikiPageRevisionID
23747503
dbo:wikiPageExternalLink
n10:book_view.php%3Fid=188 n10:book_view.php%3Fid=63
dbo:abstract
A szókép (vagy más néven trópus) stilisztikai, retorikai eszköz: egy fogalom, jelenség nevének átvitele egy másik fogalomra, jelenségre a köztük fennálló valamilyen kapcsolat alapján. Az összekapcsolás célja általában a fogalom, jelenség szemléletesebbé tétele vagy új megvilágításba helyezése. A legismertebb szóképek a metafora és a metonímia. Az antikvitásban a retorikával foglalkozó szövegek vizsgálták először a szóképeket. Cornificius volt az első, aki önálló stíluseszközként tárgyalta azokat a Rhetorica ad Herennium című művében, ahol tíz fajtát sorolt fel, azonban még nem adott nevet a jelenségnek. Az alexandriai írta a szóképekről az első monográfiát az i. e. 1. században, amiben úgy jellemzi azokat, mint a tulajdonképpeni jelentéstől eltérő beszédmódot. A görög terminus, a troposz is erre utal, hiszen a szó átfordítást, megfordítást jelent. Quintilianus is részletesen foglalkozott a jelenséggel, ő 14 szóképet különböztetett meg. Ezek a következők: hangutánzás, antonomázia, metonímia, körülírás, hiperbaton, , , abúzió (katakrézis), metafora, allegória, metalepszis, , irónia. Cicero pedig kifejtette, hogy a szóképek alapvetően két csoportra oszthatóak. Az első esetben a hasonlóság a névátvitel alapja (metaforák), a másodiknál pedig valamilyen egyéb érintkezési viszony (metonímiák). A szóképek, habár alapvetően retorikai vagy stilisztikai eszközökként vizsgálják azokat, a hétköznapi nyelvben is nagyon gyakoriak. Megjelenésüknek három fő oka lehet: a beszélő hibája (abúzió), a jelölendő dologra vonatkozó megfelelő kifejezés hiánya (új kifejezések keletkezése, jelentésgazdagodás, pl. a számítógépes nyelv esetén: ablak, egér), valamint a megnyilatkozás szemléletesebbé, hatásosabbá, művészibbé tételének szándéka. A magyar szókép kifejezés helyett Zalabai Zsigmond a „kettőskép” kifejezést ajánlotta, ami azonban nem honosodott meg a szakirodalomban. A szókép jelentése nem azonos az irodalomban használatos kifejezéssel, amely átfogóbb kategória.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Szókép?oldid=23747503&ns=0
dbo:wikiPageLength
2896
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Szókép
Subject Item
wikipedia-hu:Szókép
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Szókép