This HTML5 document contains 37 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
n11http://www.cnrtl.fr/definition/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
n17http://www.tankonyvtar.hu/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
n21https://vk.com/
n16https://dexonline.ro/
n14http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_536_MagyarNyelv/
n22http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1241/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
n15http://fr.scribd.com/doc/125463345/
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
n13https://www.uop.edu.jo/download/research/members/
n6https://web.archive.org/web/20160329195910/http:/www.mohamedrabeea.com/books/
n24http://www.e-reading.club/bookreader.php/142124/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n12http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
n5https://
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n25https://web.archive.org/web/20161024055426/http:/ebooks.unibuc.ro/filologie/dominte/
n19http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Szóképzés
rdfs:label
Szóképzés
owl:sameAs
freebase:m.0pbyz
dct:subject
n19:Szóalkotásmódok
dbo:wikiPageID
306320
dbo:wikiPageRevisionID
23885230
dbo:wikiPageExternalLink
n5:dexonline.ro n6:book1_3891.pdf n11: n14:adatok.html n15:A-magyar-nyelv-konyve%23scribd n16: n17:hu n13:Oxford_Guide_to_English_Grammar.pdf n21:doc12620867_132564457%3Fhash=28831048ac0b54ee0d&dl=74da4480941aa7f751 n22:124106.htm n14:ch16.html n24:Routledge_Dictionary_of_Language_and_Linguistics.pdf n25:8-1.htm n14:ch03.html
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n12:Wayback n12:En n12:Hu n12:Hr n12:Jegyzetek n12:Ro n12:ISBN n12:Morfológia n12:Portál n12:Fr
prop-hu:date
20180726010147
prop-hu:url
n13:Oxford_Guide_to_English_Grammar.pdf
dbo:abstract
A szóképzés a szóalkotás egyik módja, amely során egy alapszóhoz a magyar nyelv nyelvészetében képzőnek nevezett toldalék járul, és ilymódon ugyanahhoz vagy más szófajhoz tartozó, új, többé-kevésbé más jelentésű szó jön létre. Nincs egység nyelvészek között arra vonatkozóan, hogy a nyelvészet melyik ágához tartozik a szóképzés. Egyesek a lexikológiához, mások a grammatika alaktani részéhez tartozónak tekintik, megint mások a szóalkotáshoz mint a grammatika vagy a nyelvészet külön ágához tartozónak. Például a román nyelv nyelvészetében általában lexikális módszernek tartják. A magyar nyelvről szóló munkák között található olyan, például Kiefer (szerk.) 2006, amelyben a szóképzésről az alaktannal foglalkozó részben is, és a szókészletet kezelőben is van szó. A. Jászó (szerk.) 2007 „Szótan” nevű részében a „Szóalkotás módjai”, amelyben a szóképzésről szóló alfejezet van, egyenlő rangú fejezet a „Szókészlettan”-nal, a „Szófajtan”-nal és a „Szóalaktan”-nal. A közép-délszláv diarendszerhez tartozó nyelvek nyelvészetében a szóalkotást a grammatika keretében kezelik, amelyben a morfológiával (alaktannal) és a szintaxissal (mondattannal) egyenlő rangú részt képez. A francia szakirodalomban a szóképzéssel kapcsolatban megtalálható a „lexikális morfológia” megkülönböztetése a „grammatikai morfológiától”. Az angol nyelvű szakirodalomban van olyan nézet, hogy a szóképzés (derivation) a szóalkotás (word-formation) egyik főága, a másik a flexió (inflection) lévén, és ezek a tág értelemben tekintett morfológiához tartoznak. Crystal 2008 szerint a szóképzéssel ellentétben a flexió nem hoz létre új szót, hanem ugyanannak a szónak a grammatikai alakját változtatja meg, azonban azt is megjegyzi, hogy nincs világos határ a kettő között, egyes toldalékok elemzésének nehézségét az angol -ly esetével illusztrálva, amely határozószókat alkot melléknevekből, pl. quickly ’gyorsan’, approximately ’hozzávetőlegesen’. Keszler 2000 is megemlíti, hogy a magyar nyelv nyelvészetében egyesek a -hat/-het toldalékot képzőnek, mások jelnek tartják, egyesek a főnévi igenév -ni toldalékában egyszerűen képzőt, mások jelszerű képzőt látnak, a határozói igenév -va/-ve toldalékát egyesek egyszerűen képzőnek, mások ragszerű képzőnek tekintik. Keszler szerint vannak képzőszerű tulajdonságokat mutató jelek és ragok is, például a -bb fokjel képzőszerű, mivel megelőzi az -ít és az -odik/-edik/-ödik képzőt (nagyobbít, nagyobbodik).
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Szóképzés?oldid=23885230&ns=0
dbo:wikiPageLength
27461
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Szóképzés
Subject Item
dbpedia-hu:Képző
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Szóképzés
Subject Item
wikipedia-hu:Szóképzés
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Szóképzés