This HTML5 document contains 14 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n10http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n6http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:
n4http://www.diss.fu-berlin.de/diss/receive/

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Tequila-válság
rdfs:label
Tequila-válság
owl:sameAs
freebase:m.03b07v
dct:subject
n6:Mexikó_történelme n6:Gazdaságtörténet
dbo:wikiPageID
589079
dbo:wikiPageRevisionID
19139984
dbo:wikiPageExternalLink
n4:FUDISS_thesis_000000000769
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n10:ISBN n10:Fordítás
dbo:abstract
A Tequila-válság a mexikói peso válságának népszerű elnevezése, melyen Mexikó 1994–1995–ben ment át és ami egy gazdasági válságba torkollott. A kifejezés eredetileg Octavio Paz mexikói írónak és diplomatának az egyik művéből származik. A 1994 decemberében kezdődött egy pénzügyi válsággal, mely abból adódott, hogy a mexikói kormány többé nem látta fenntarthatónak a peso dollárhoz képesti rögzített árfolyamát. Ez bizalmi válsághoz vezetett, mely a külföldi tőke tömeges kivonulásához és az így keletkező tőkehiányból származó nehézségekhez vezetett a mexikói vállalkozásokban. Így a peso válsága átterjedt az egész gazdaságra. Igen sok párhuzamot mutat Argentína hasonló válságához elsősorban azzal, ahogyan egy ország pénzügyi szuverenitását a pénze dollárhoz való kötésével elveszíti és gazdasága alacsonyabb versenyképessége miatt aztán gazdasági-társadalmi válságba kerül. A válság okai között említendő a felkelés Chiapasban, a kormánypárt elnökének (aki a választásokon az elnökségért indult) politikai instabilitást okozó meggyilkolása, valamint a Mexikó oldaláról nem befolyásolható kamatnövelések az USA-ban, melyek a tőke menekülését még jutalmazták is. A masszív tőkekiáramlás néhány napon belül az ország pénzének 50 százalékos leértékelésére vezetett. Ennek következményeként drasztikusan megnőttek a bankok hitelezési költségei, melyek eladósodtak az USA liberalizált tőkepiacain és ezáltal a rossz hitelek tömege megnőtt, a bankok csőd előtt álltak, végül így többnyire külföldi tulajdonba kerültek. A mexikói vállalkozások a után külföldi hitelezők adósaivá váltak, ha egyáltalán azoktól hitelt kaphattak. A költségvetést nagyon megterhelték a magas kamatterhekkel, immáron külföldi bankoknál kibocsátott államkötvények. A pénzügyi válság megfékezésére 1995 februárjában az IMF és a Világbank 47,8 milliárdos segélyezési programcsomagja szolgált. Ezáltal a külföldi adósságteher tovább növekedett, de elkerülték a nagy bankok és beruházási alapok összeomlását. Az IMF korábbi ügyvezető igazgatója, ezt a korábbi, az 1980-as évek gazdasági válságaitól nagy mértékben különböző válságot „a 21. század első pénzügyi válságaként” jelölte meg.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Tequila-válság?oldid=19139984&ns=0
dbo:wikiPageLength
3182
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Tequila-válság
Subject Item
wikipedia-hu:Tequila-válság
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Tequila-válság