This HTML5 document contains 24 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
n13https://web.archive.org/web/20080215010547/http:/2005.wienerzeitung.at/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
n18https://web.archive.org/web/20111007182141/http:/www.terezinstudies.cz/deu/
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
n14http://www.hagalil.com/czech/theresienstadt/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n4http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
n12https://web.archive.org/web/20070927182206/http:/www.schlosshotelhubertus.cz/kulturklub-cz/
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n9https://web.archive.org/web/20070927182139/http:/www.schlosshotelhubertus.cz/kulturklub-cz/
n17http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Alfred_Tauber
dbo:deathPlace
dbpedia-hu:Theresienstadti_koncentrációs_tábor
prop-hu:halálHelye
dbpedia-hu:Theresienstadti_koncentrációs_tábor
Subject Item
dbpedia-hu:Robert_Desnos
prop-hu:halálHelye
dbpedia-hu:Theresienstadti_koncentrációs_tábor
Subject Item
dbpedia-hu:Theresienstadti_koncentrációs_tábor
rdfs:label
Theresienstadti koncentrációs tábor
owl:sameAs
freebase:m.05zgj5
dct:subject
n17:A_Harmadik_Birodalom_koncentrációs_táborai
dbo:wikiPageID
1067419
dbo:wikiPageRevisionID
22764210
dbo:wikiPageExternalLink
n9:terezin-d.htm n12:festung-d.htm n13:Desktopdefault.aspx%3FTabID=3946&Alias=wzo&lexikon=Nationalsozialismus&letter=N&cob=5476 n14:ss.htm n18:main
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n4:Hely_infobox n4:Portál n4:Holokauszt n4:Szám n4:Források n4:Nemzetközi_katalógusok
dbo:abstract
A theresienstadti koncentrációs tábor a mai Terezín cseh város területén működő német elkülönítő tábor volt a második világháború idején. 1939 márciusában a Harmadik Birodalom megszállta Csehszlovákia egy részét, a Szudétavidéket Németországhoz csatolták, Csehország Cseh–Morva Protektorátus néven bábállamként működött tovább. 1940-ben a Gestapo átépítette a theresienstadti kis várat – Kleine Festung – és ismét börtönként hasznosították. A város (Nagy vár) zsidó gettó lett. Itt akarták összegyűjteni a mintegy 80 000 csehországi zsidót. Válogatott művészekből egy mintavárost (Mustersiedlung) akartak létrehozni, amely a világ közvéleménye előtt bizonyítja, milyen humánusan bánnak a zsidókkal. A háború végéig ez az abszurd kettősség jellemezte a várost: az embertelen bánásmód és a kedvezmények. A várost a zsidó Vének Tanácsa (Ältestenrat) irányította – az SS felügyeletével. A legtöbb theresienstadti művész zenész volt. A viszonylag gazdag kulturális életet jól lehetett mutogatni a külföldnek. például becsempészhette magával a Brundibár zongoraátiratát, a mai napig fennmaradtak a gettóban keletkezett versek, képek, zeneművek, melyeket volt lehetőségük eldugni az SS elől. Ez volt az egyetlen hely a Harmadik Birodalomban, ahol a zsidók előadáson vehettek részt és zenét írhattak, egyáltalán kulturális tevékenységet folytathattak. 1942 folyamán az 1940 előtt ott élt lakosokat kitelepítették, 1941. november 24-étől folyamatosan érkeztek az ide deportált zsidók. Előbb csak csehek, később már mások is. Egy részüket időnként marhavagonokban továbbvitték (vagy erőltetett menetben elhajtották) Lengyelország, a balti országok vagy a Szovjetunió meghódított területén található koncentrációs táborokba. A város lakossága (amely tizenegy laktanyaépületben élt) időnként elérte az 58 000 főt – egy akkora helyen, ahol azelőtt hétezren éltek. 1944. szeptemberétől gyorsan hanyatlott a kulturális élet Theresienstadtban, bár valami kevés mindvégig megmaradt. 1944. őszén elvitték a legtöbb kulturális vezetőt. , a 940-es számú foglyot, 1944. október 16-án küldték Auschwitzba. Becslések szerint 1941-től 1945-ig 144 000 zsidót küldtek ide, ebből 33 000-en haltak meg itt, 88 000-en haláltáborokban. A kevés túlélő közé tartozik például , a híres német rabbi, , aki az ötvenes-hatvanas években vezényelte a cseh szimfonikusokat, és , a cseh Nemzeti Színház vezető énekesei. A terezíni láger nem megsemmisítő tábor volt, hanem munkatábor, az egykori erőd csaknem harminc kilométernyi kazamatarendszerében a Harmadik Birodalom egyik legnagyobb és legfontosabb hadiüzeme működött. Egyebek között hasítottak itt csillámpalát, gyártottak V–1 és V–2 alkatrészeket. A szövetségesek egészen 1944 nyaráig nem tudtak erről, s mivel a várost „nyílt városnak”, gettóját pedig „a civil elítéltek mintatáborának” nyilvánították, egyetlen légitámadást sem intéztek a város ellen. Goebbels 1944-ben elrendelte, hogy a theresienstadti „zsidóparadicsomot” fényképekkel és filmmel dokumentálják. A film címe: Theresienstadt – ein Dokumentarfilm aus dem jüdischen Siedlungsgebiet, (Theresienstadt – dokumentumfilm a zsidók településéről). A filmet a háború befejezése után kezdték el a következő címmel emlegetni: „Der Führer schenkt den Juden eine Stadt” (A Führer várost ajándékoz a zsidóknak). A film céljainak kiválóan megfelelt a Brundibár gyermekopera, hiszen az előadás félórája alatt a szereplők és a nézők „boldogok” voltak, még „szerepet” sem kellett játszaniuk, tehát jól lehetett mutogatni a nagyvilágnak, hogy milyen vígan élnek a zsidók a gettókban. Zuzana Justman Gyermekhangok (Voices of the Children) című Emmy-díjas dokumentumfilmje is tartalmaz ebből a filmből olyan részletet, melyben a Brundibár előadása látható (Zuzana Justman is énekelte a Brundibárt a gettó gyermekkórusában). A filmet 1944. február 26-án kezdték el forgatni, majd hosszabb szünet után augusztus 16. és szeptember 11. között forgatták 11 napon át. A 90 perces film azóta sincs meg. 38 részlet található belőle a világ különböző archívumaiban, de ezekben is van átfedés. 1944. június 23-án látogatta meg először a Nemzetközi Vöröskereszt a gettót. Itt megláthatták, hogy a zsidók gazdag kulturális életet élnek, sportolnak, kapnak rendes orvosi ellátást stb. A díszletekre és a jelmezekre is adtak pénzt. A nap tiszteletére kitakarították a gettót, boltokat és kávéházakat nyitottak, rendes adag ennivalót és civil ruhát kaptak. Előzőleg a legrosszabb bőrben levő embereket elküldték Auschwitzba, hogy ne rontsák a képet és hogy csökkentsék a zsúfoltságot. A Vöröskereszt fiatal és gyakorlatlan képviselője utána jelentette, hogy nem látta jelét annak a népirtásnak, amit az egész világon rebesgetnek. A filmből néhányszor vetítettek részleteket a Vöröskereszt, a Vatikán és humanitárius szervezetek képviselőinek, még 1945 áprilisában is. Theresienstadtot 1945. május 11-én foglalták el a szovjet csapatok. A terezíni gettóban 1941–45 között tízezer gyerek raboskodott, közülük körülbelül nyolcszázan élték túl a háborút (más források szerint 5–16 ezerből 1000–1600 gyerek élte túl.) A gettó összetétele származási ország szerint Theresienstadt híres áldozatai: * (1888-1969), Prága érseke * (1880-1945), cseh zeneszerző * (1926-2003), filozófus–író * (?–1942. december 10.) * Benno Wolf (1871-1943), jogász, természetvédő, barlangász A háború után több személyt is bíróság elé állítottak a koncentrációs táborban elkövetett bűncselekmények miatt. 1946-ban Bécsben a helyi népbíróság (Volksgericht) elé állították a tábor első parancsnokát, , akit háborús bűncselekmény miatt halálra ítéltek és 1947. február 4-én kivégeztek. A tábor második parancsnokát, a prágai népbíróság ítélte halálra, távollétében, míg a harmadik parancsnokot, szintén Prágában ítélték halálra és 1947 áprilisában kivégezték.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Theresienstadti_koncentrációs_tábor?oldid=22764210&ns=0
dbo:wikiPageLength
8899
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Theresienstadti_koncentrációs_tábor
Subject Item
wikipedia-hu:Theresienstadti_koncentrációs_tábor
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Theresienstadti_koncentrációs_tábor