This HTML5 document contains 70 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
n27http://napoleonistyka.atspace.com/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
n13https://web.archive.org/web/20080418050632/http:/www.haditechnika.hu/ARCHIVUM/197604/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
n7https://web.archive.org/web/20071013061249/http:/defense-update.com/features/du-1-04/
n25https://web.archive.org/web/20080313215538/http:/www.magyarhirlap.hu/
n22http://members.tripod.com/~nigelef/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
n16http://www.haditechnika.hu/ARCHIVUM/197904/
n26https://web.archive.org/web/20080313034847/http:/www.zmne.hu/kulso/mhtt/hadtudomany/2000/
n9http://www.gammatech.hu/php/showpage.php%3Flang=eng&site=history/
n21http://www.enemyforces.com/
n12https://web.archive.org/web/20080212232743/http:/www.zmne.hu/kulso/mhtt/hadtudomany/2000/
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
n19https://web.archive.org/web/20080920100442/http:/pyromaster.extra.hu/r/
n23http://
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n4http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
n8http://www.rheinmetall-defence.com/
n20https://web.archive.org/web/20080228215207/http:/bop.agria.hu/
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
n17http://www.army-technology.com/projects/mlrs/
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n11http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:
n6http://www.gammatech.hu/php/

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Antoine_Drouot
prop-hu:fegyvernem
dbpedia-hu:Tüzérség
dbo:militaryBranch
dbpedia-hu:Tüzérség
Subject Item
dbpedia-hu:Enrico_Caviglia
prop-hu:fegyvernem
dbpedia-hu:Tüzérség
dbo:militaryBranch
dbpedia-hu:Tüzérség
Subject Item
dbpedia-hu:Franz_Halder
prop-hu:fegyvernem
dbpedia-hu:Tüzérség
dbo:militaryBranch
dbpedia-hu:Tüzérség
Subject Item
dbpedia-hu:Georg_von_Küchler
prop-hu:fegyvernem
dbpedia-hu:Tüzérség
dbo:militaryBranch
dbpedia-hu:Tüzérség
Subject Item
dbpedia-hu:Ivan_Sztyepanovics_Konyev
prop-hu:fegyvernem
dbpedia-hu:Tüzérség
dbo:militaryBranch
dbpedia-hu:Tüzérség
Subject Item
dbpedia-hu:Max_Bauer
prop-hu:fegyvernem
dbpedia-hu:Tüzérség
dbo:militaryBranch
dbpedia-hu:Tüzérség
Subject Item
dbpedia-hu:Silvio_Scaroni
dbo:militaryBranch
dbpedia-hu:Tüzérség
Subject Item
dbpedia-hu:Tüzérség
rdfs:label
Tüzérség
owl:sameAs
freebase:m.0_1c
dct:subject
n11:Haditechnika n11:Kínai_találmányok n11:Fegyvernemek n11:Tűz n11:Fegyverek n11:Hadügy
dbo:wikiPageID
291146
dbo:wikiPageRevisionID
23879818
dbo:wikiPageExternalLink
n7:mortar-munitions.htm n8:index.php%3Ffid=1452&lang=3&pdb=1 n9:afterworldwar n12:4_8.html n13:760403.htm n6:showpage.php%3Flang=eng&site=history%2Fafterworldwar n17: n19:r20.htm n20:index.php%3Foption=com_content&task=view&id=54&Itemid=33 n21:artillery.htm n16:790409.htm n22:index.htm n23:www.artillerie.info n23:www.pafg.co.uk n8:index.php%3Ffid=1478&lang=3&pdb=1 n25:cikk.php%3Fcikk=124942 n23:www.cannonartillery.com n26:4_11.html n27:IMPERIAL_GUARD_artillery.htm n27:artillery_tactics.htm
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n4:Kínai n4:Commonskat n4:Portál n4:Youtube n4:Hadtörténelem n4:Jegyzetek n4:Nemzetközi_katalógusok n4:Bővebben n4:Kiemelt n4:ISBN n4:Halott_link n4:Pinjin_és_magyaros
prop-hu:date
2018
prop-hu:url
n6:showpage.php%3Flang=eng&site=history%2Fafterworldwar n8:index.php%3Ffid=1452&lang=3&pdb=1 n16:790409.htm n8:index.php%3Ffid=1478&lang=3&pdb=1
dbo:abstract
A tüzérség hagyományos értelemben olyan eszköz, illetve katonai egység, mely háború során nagyobb útján történő célba juttatására alkalmas. Önálló fegyvernem, amelynek legkisebb tűzvezetési és harcászati alapegysége a tüzérüteg. Az ütegeket és az ezekből kialakított szervezeteket (osztály, ezred) az összfegyvernemi kötelékek állományába szervezik, esetenként önállóak és fegyvernemi tartalékot képeznek. Az ütegek által alkalmazott tűzeszközök típusa és mennyisége a feladatkörük függvénye. Egyes hadtörténészek az ókorban használt hideglőfegyvereket is tüzérségnek tekintik. Azonban a tüzérség története inkább a fekete lőpor feltalálásával vette kezdetét. A fekete lőport Kínában találták fel kb. a 10. század elején-közepén, ahol rendszerint az ünnepi tűzijátékok során kilőtt kezdetleges rakétákban alkalmazták. Később a rontószelleműzés hagyományaiból kiindulva rájöttek, hogy ezen anyag segítségével lövedékeket lehet csövekből kilőni, csőanyagul a hagyományból eredően a nagy mennyiségben rendelkezésre álló és gyorsan növő bambusznádakat választották. Az első tűzfegyvereket nehézkesen lehetett kezelni, tűzgyorsaságuk elégtelensége miatt – lévén egylövetű fegyverek – inkább fix helyre telepítették, és leginkább várostromok idején alkalmazták őket, mind támadó, mind védekező harcokban. A korai időkben töltésük még elölről, a csőtorkolat felől történt, míg végül a kohászat és az anyagmegmunkálás 19. században bekövetkezett nagyarányú fejlődése lehetővé tette a hátsó, csőfar felőli töltésű lövegek megépítését. A középkorban főleg várostromok idején használták ezeket az eszközöket, nagy tömegük és nehézkes mozgathatóságuk miatt eleinte idegenkedtek attól, hogy nyílt csatákban vessék be őket. A legfőbb gondot ekkoriban az utántöltés lassúsága jelentette. A technika folyamatos fejlődése kisebb tömegű, nagyobb tűzgyorsaságú ágyúk megépítését eredményezte. Ebben az időben alakult ki a három alaplövegtípus: az ágyú, a mozsár és a tarack, melyeket az űrméretek egységesítésével együtt I. Miksa német-római császár fektetett le írásban. A tüzérség fejlődésére nagy hatást gyakorolt a szabványosítás (leegyszerűsítette és felgyorsította a gyártást, az üzemeltetést és a karbantartást), az acél bevezetése, valamint a közvetett irányzás koncepciója. Ez a koncepció szükségessé tette egy sor olyan módszer és eszköz kidolgozását, kifejlesztését, melyek a célok felderítésével és az adattovábbítással, voltak kapcsolatosak. A közvetett irányzást először az első világháborúban alkalmazták széleskörűen és sikeresen. A reaktív hajtású lövedékeket (nem irányított rakétákat) a második világháború idején vetették be igazán nagy mennyiségben (mind szárazföldi, mind tengeri, mind légi úton), noha már a 19. században léteztek ezen fegyverek elődei, a . A második világháborúban érte el a csöves tüzérség alkalmazásának csúcspontját, melyet a háború befejezését követően a rakétatüzérség szorított háttérbe. Az általuk alkalmazott rakéták hajítótölteteik révén nagyobb hatótávolságra és nagyobb tömegű harci részek bevetésére váltak képessé, mint a csöves tüzérség tűzfegyverei. Hátrányaik azonban az 1970-es évekre nyilvánvalóvá váltak (nagy költség, alacsony tűzsűrűség, nukleáris/elektronikai harcban való fokozott érzékenység), ezért a csöves tűzfegyverek alkalmazása továbbra is szükségszerű maradt. A 20. század második felétől napjainkig a tüzérség összetett fegyverrendszerré vált, mely nélkül a csataterek elképzelhetetlenek. Alkalmaznak benne kombináltan csöves és rakétatüzérséget egymás hátrányainak kiküszöbölésére, valamint egyes tüzérségi feladatok megoldására repülőgépeket is bevethetnek. Noha a kezdetektől fogva alapvetően tábori tüzérségként alkalmazott eszközök fejlődési útja meglehetősen változatos képet mutat (például a tarack és az ágyú ötvözéséből kialakult tarackágyú lövegtípus), a csöves (tábori és önjáró) tüzérség képes számos korábbi feladatkörén kívül más tűzeszközök feladatait is teljesíteni: csőből indítható légvédelmi és páncéltörő rakéták, mint a repülőgépek és harckocsik elleni harc alapeszközeinek bevetése. Fixen telepített jellegüket a fejlődés ellenére is megőrizték, ebben csak a motorizált önjáró lövegek és a rakétás csapatok hoztak némi változást. A fejlett digitális rendszerekkel felszerelt mobil tűzeszközök pedig eredményesen ötvözik ezen képességek legtöbbjét (önjáró tarackágyúk, mint a PzH 2000, menetből történő tűzmegnyitás, vagy kis időtartamú megállásokból végzett tűzcsapások). A tüzérek védőszentje hagyományosan Szent Borbála. E szent emléknapja rendszerint a „tüzérség napja” is (december 4.).
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Tüzérség?oldid=23879818&ns=0
dbo:wikiPageLength
80716
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Tüzérség
Subject Item
dbpedia-hu:Vittorio_Italico_Zupelli
dbo:militaryBranch
dbpedia-hu:Tüzérség
Subject Item
dbpedia-hu:Walther_von_Brauchitsch
prop-hu:fegyvernem
dbpedia-hu:Tüzérség
dbo:militaryBranch
dbpedia-hu:Tüzérség
Subject Item
dbpedia-hu:Émile_Fayolle
dbo:militaryBranch
dbpedia-hu:Tüzérség
Subject Item
dbpedia-hu:Légvédelmi_tüzérség
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Tüzérség
Subject Item
wikipedia-hu:Tüzérség
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Tüzérség