This HTML5 document contains 14 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n5http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
n10http://www.vetus-latina.de/
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n7http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Vetus_Latina
rdfs:label
Vetus Latina
owl:sameAs
freebase:m.027mzm
dct:subject
n7:Latin_Biblia-fordítások n7:Ókeresztény_irodalom
dbo:wikiPageID
81120
dbo:wikiPageRevisionID
22800263
dbo:wikiPageExternalLink
n10:index.html
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n5:Portál n5:VIL
dbo:abstract
A Vetus Latina (latinul: régi latin, ti. fordítás) a Biblia Vulgata előtti latin fordításainak neve. Ezek története az újszövetségi iratok születésével párhuzamosan vette kezdetét, a 2. századtól kezdve helyi, egyházközségi használatra született a variánsok sokasága. Első biztos jelei Szent Ciprián munkáinak ószövetségi idézetei, később nagyobb számban fordulnak elő liturgikus szövegekben és az egyházatyák műveiben. Két típusa az afrikai és az európai . Az azonban nem állapítható meg egyértelműen, hogy egy vagy több fordításról, esetleg egy alapfordítás több változatáról van-e szó. Az Itala a 3-4. század környékén Itáliában készült változat; teljes, de ennek is több helyi variánsa alakult ki. Az Afra verzió már 200 körül létezett. Jellemzője, hogy szabadabban kezelte az eredeti szöveget, mint az Itala.Az egyházatyák idézetei tartották fenn a Vetus Latina-variánsok szövegeit (ez az úgynevezett „indirekt”, azaz nem szándékos hagyományozás). Ezen kívül a liturgia ősi énekelt tételei is őrzik. (Pl. a az zsoltárának, a 94. zsoltárnak a szövege ebben a fordításban használatos a mai napig) A Vetus Latina-variánsok között sok nem teljes, egyes könyvek szövegét tartalmazza csak, vagy csak szakaszokét. Az Ószövetségi változatokhoz a Septuagintát és Origenész Hexapláját használták többek között. Jeromos a Vulgata megalkotásakor a Vetus Latina-szöveghagyományt vette alapul, azt korrigálta és alkotta újra saját megoldásai alapján (így született például a Zsoltárok könyvének kétféle változata Jeromosnál). Néhány ószövetségi könyv (Makkabeusok első könyve, Makkabeusok második könyve, Báruk könyve, Jeremiás levele, a Széfer ben Szíra) főleg a Vetus Latina-anyagok beemelésével készült a Vulgatában. A római katolikus liturgiában használatos szövege feltehetőleg a Vetus Latina zsoltárfordítását őrzi. A bencés rend benediktbeuerni kolostorában külön a Vetus Latina hatalmas szöveghagyománya feldolgozásának szentelt intézet működik Vetus Latina Institut néven. 1949-től B. Fischer irányításával készítik elő kiadását.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Vetus_Latina?oldid=22800263&ns=0
dbo:wikiPageLength
3044
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Vetus_Latina
Subject Item
wikipedia-hu:Vetus_Latina
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Vetus_Latina