This HTML5 document contains 13 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n9http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n7http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Ária
rdfs:label
Ária
owl:sameAs
freebase:m.0c5sm
dct:subject
n7:Operával_kapcsolatos_fogalmak
dbo:wikiPageID
475467
dbo:wikiPageRevisionID
22800923
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n9:ZeneLex n9:Portál
dbo:abstract
Az ária eredeti 16. századi jelentésében hangszerkíséretes szólóének, strófikus dal. Elődje a canzona volt, amelytől a 17. század elején különült el előbb az oratóriumban majd az operában. Az ária az operákban a drámai mozzanatok közepette a lírai megállásokat jelenti (zenekarral kísért magánének). A fő hangsúly minden esetben az énekszólam dallamvonalán nyugszik. Az ária lehet dalszerűen a szöveghez simuló vagy szabadabb dallamszövésű, amikor is egyetlen szótag hosszabb dallamvonal alátámasztásául szolgál vagy pedig a szavak és szótag szabadon, tetszés szerint ismétlődnek. Mutathat továbbá strófikus szerkezetet vagy madrigálszerű, esetleg visszatérésen nyugvó dallamforma-felépítést. A velencei operában kialakult a háromrészes da capo aria, amely egy évszázadon át uralkodó típus maradt, s amelyet rendszerint deklamatorikus énekbeszéd, azaz recitativo előz meg, így biztosítva a cselekmény folytonosságát. A strófikus szerkezetű dalok a mellékszereplők körére korlátozódtak. A operában az uralkodó típus a dalszerű felépítésű ária maradt. A nápolyi iskola komoly operáiban (opera seria) a zenekarkíséretes, gazdagon díszített változata terjedt el, és formája ötrészessé bővült. Az ária a szereplő személyek lelkiállapotát gyakran természeti hasonlatokkal világítja meg, és különféle affektus-típusokkal jellemzi (düh, bosszú, gyász, stb.). Az ária Glucknál elveszítette merev tipizálását és utat nyitott a mozarti-típusnak, amely már egyéni jellemek ábrázolására is képessé vált. A Mozartnál kialakult többrészes forma (recitativo-lassú rész-gyors rész) a 19. század olasz operáiban (Bellinitől egészen Verdiig) jelenetszerű felépítést kap és formáját mindenkor a drámai cselekmény, valamint az érzelmi történés határozza meg. Wagnernél és az idős Verdinél megszűnik recitativo és ária elkülönülése és az opera az énekbeszéd révén átkomponált jelleget ölt. Az áriának létezik az operától független hangversenyszerű formája is , amely különösen Mozart és Beethoven életművében gyakori.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Ária?oldid=22800923&ns=0
dbo:wikiPageLength
3206
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Ária
Subject Item
dbpedia-hu:Operaária
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Ária
Subject Item
wikipedia-hu:Ária
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Ária