This HTML5 document contains 17 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
n11http://nyelvemlekek.oszk.hu/adatlap/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
n6http://lexikon.katolikus.hu/E/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n14http://omagyarkorpusz.nytud.hu/
n8http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n5http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Érsekújvári_kódex
rdfs:label
Érsekújvári kódex
dct:subject
n5:Magyar_vallási_kódexek n5:Magyar_nyelvemlékek
dbo:wikiPageID
977496
dbo:wikiPageRevisionID
20294259
dbo:wikiPageExternalLink
n6:%C3%89rsek%C3%BAjv%C3%A1ri%20k%C3%B3dex.html n11:ersekujvari_kodex n14:hu-codices.html
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n8:ISBN n8:Forrásjelzés-Pallas n8:MIL
dbo:abstract
Az Érsekújvári kódex az Érdy-kódex és a Jordánszky-kódex után legterjedelmesebb régi nyelvemlékünk, amelynek legnagyobb részét Sövényházi Márta Domonkos-rendi apáca írta 1529–31-ben a Nyulak szigetén. Feltételezések szerint közösségi felolvasás céljából készült. Terjedelme 291 levél, tartalma vegyes: magában foglal evangéliumi perikopákat, elmélkedéseket, imádságokat, legendákat, példákat és prédikációkat is. Forrásai gyanánt az apokrif Nicodemus-evangélium, Ludolphus de Saxonia, Temesvári Pelbárt és Ferreri Szent Vince beszédei, a Legenda aurea és a Gesta Romanorum szolgálnak. Passiója kezdetleges miniatúrákkal van díszítve. Evangéliumokon és vallásos tanításokon kívül magában foglalja kódexirodalmunk legdrágább kincsét: Alexandriai Szent Katalin 4074 soros verses legendáját. A Katalin-legendát először Toldy Ferenc, másodszor Szilády Áron adta ki (mind a kettő mai helyesírással). Az egész kódexet először Volf György adta ki az akadémia Nyelvemléktár című gyűjteményében (IX. és X. k. 1888.) A kódex összesen öt scriptor munkája, ezek közül egyedül Sövényházi Márta személye ismeretes, aki a 310. oldalon nevesíti önmagát: "Ez írásnak vége vagyon úr fiú sziletetnek utána ezerötszázharminc esztendőben vízkereszt oktáváján Sevényházi soror Márta keze miatt." [Utolsó ítélet, Érsekújvári kódex, f. 146r (p. 293)] s mintegy háromnegyedét írta a kódexnek. 12 kép díszítette a lapokat, melyek a passiótörténethez kapcsolódnak, ebből kettő volt található az elveszett 97. és 98. oldalakon. Egy-egy ábrázolja Krisztus feltámadását, valamint az Utolsó ítéletet, ezenfelül iniciálék dísze négy darab Krisztus szent arcát ábrázoló kép. A képek késő gótikus stílusjegyeket hordoznak, színezett tollrajztechnikával készítették őket. Különböző mértékben rongálódtak, illetve áztak el az idők során a kódex lapjai, valószínűsíthető, hogy nem egy kötetben tartották, vagy nem volt bekötve. Az egyik kiszakadt levél a 17. században már eredeti helyétől távolabb található, a lapszélre írt Fordécs két levelet és It keszd el feliratok is ezt jelzik. Az Orsolya-legenda is kihullott, melyet később a kódex végére kötöttek be. A 17. században pótolták a 35. levelet a szövegével együtt, a 7. levelet a 19. században, (ennek az eredetije ekkor még megvolt, u.i. a lap rektójára másolták át a szöveget). A 97. és 98. paginák hiányzanak, ezek akkor még megvoltak, amikor Szalay László másolatot készített róluk. 1540-ben, amikor az apácák elmenekültek a Nyulak szigetéről, valószínűsíthetően a kódexet is magukkal vitték. 1652-ben Nagyszombatra került a kötet, ekkor jegyezték fel benne Anna Franciska nagyszombati apátnő halálesetét. 1782-ben feloszlatták a klarisszarendet, feltehetőleg ekkor jutott az érsekújvári ferencesek könyvtárába. 1833-ban bukkant rá Czech János az érsekújvári ferencesek könyvtárában, 1835–36-ban Szalay László másolatot készített róla, s az újrakötésekor levágott lapszélek részeit is megőrizte az utókor számára (a 97. és 98. paginák kivételével), majd 1851-ben Reguly Antal közbejárására tartományfőnök adományozta a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárának, azon kikötéssel, hogy ezután Érsekújvári kódexnek nevezzék. A mű a Magyar Tudományos Akadémia tulajdona. Volf György 1888-ban adta ki a Nyelvemléktár IX. és X. kötetében.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Érsekújvári_kódex?oldid=20294259&ns=0
dbo:wikiPageLength
4239
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Érsekújvári_kódex
Subject Item
dbpedia-hu:Érsekújvári-kódex
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Érsekújvári_kódex
Subject Item
wikipedia-hu:Érsekújvári_kódex
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Érsekújvári_kódex