This HTML5 document contains 22 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
n15http://www.corvinafoundation.org/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
n16https://web.archive.org/web/20070121031820/http:/hirek.csillagaszat.hu/aktualis_egi_esemenyek/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
n14https://web.archive.org/web/20071027131818/http:/csillagaszattortenet.csillagaszat.hu/magyar_kozepkor_csillagaszata/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n4http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n11http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Üstökös
rdfs:label
Üstökös
owl:sameAs
freebase:m.01srj
dct:subject
n11:Üstökösök
dbo:wikiPageID
51639
dbo:wikiPageRevisionID
23586015
dbo:wikiPageExternalLink
n14:matyas_kiraly_csillagasza.html n15:part-12.htm n16:20070108_mcnaught.html
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n4:Más n4:Unicode n4:Portál n4:Naprendszer n4:Jegyzetek n4:Nemzetközi_katalógusok
dbo:abstract
Az üstökös olyan naprendszerbeli égitest, amely a Nap körül, általában elnyújtott pályán kering, és a Nap közelébe érve kómája és csóvája fejlődik – mindkét jelenség legfőbb oka az üstökösmagot érő napsugárzás. Maguk az üstökösmagok lazán összekapcsolódó jégből, porból és szikladarabokból állnak, méretük néhány kilométertől néhány tíz kilométerig terjed. Az üstökösök keringési ideje változó, néhányszor tíz évtől több száz vagy több ezer évig is terjedhet, miközben némelyikről feltételezhető, hogy csak egyetlenegyszer halad át a belső Naprendszeren, mielőtt kilökődik a csillagközi térbe. A rövidperiódusú üstökösökről úgy gondolják, hogy a Kuiper-övből vagy a Neptunusz pályáján túl található szórt korongból származnak. A hosszúperiódusú üstökösök valószínűleg a Naptól jóval nagyobb távolságból erednek, az Oort-felhőből. Az üstökösöket a Naprendszer ezen távoli zónáiból (a Kuiper-öv objektumai esetében) a külső bolygók vagy (az Oort-felhő objektumai esetében) közeli csillagok perturbációja vagy ütközések eredménye löki a Nap irányába. Az üstökösök törmelékből álló csóvát hagynak maguk után. Ha az üstökös keresztezi a Föld pályáját, azon a ponton, ahol a Föld áthalad a csóva törmelékhalmazán, meteorzápor keletkezhet. A Perseidák meteorraj minden évben augusztus 9. és 13. között éri el a Földet, miközben az áthalad a pályáján. Az meteorraj forrása a Halley-üstökös. Az üstökösöket a kóma vagy a csóva jelenléte különbözteti meg a kisbolygóktól, bár egyes nagyon öreg üstökösök, melyek összes anyagukat elvesztették, kisbolygóra emlékeztető objektummá válhatnak. A kisbolygókról az is feltételezhető, hogy máshonnan származnak, mint az üstökösök; a Naprendszernek nem a külső, hanem a belső részében jöttek létre. Az újabb felfedezések mindazonáltal kissé elmosták a határokat a kisbolygók és üstökösök között. 2008 szeptemberében 3535 üstökös volt ismert, melyek közül több száz rövidperiódusú. Ez a szám gyorsan emelkedik, bár ez a lehetséges összes üstökösnek csak egy töredékét adja: az üstökös-szerű testek száma a külső Naprendszerben elérheti az egy billiót. A szabad szemmel észlelhető objektumok száma évente átlagosan egy, bár ezek közül sok halvány, vagy nem látványos. Az üstökösök a (☄), amely egy korongból és egy hajszerű farokból áll.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Üstökös?oldid=23586015&ns=0
dbo:wikiPageLength
47729
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Üstökös
Subject Item
dbpedia-hu:Hosszú_periódusú_üstökös
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Üstökös
Subject Item
dbpedia-hu:Üstökösmag
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Üstökös
Subject Item
dbpedia-hu:Csóva
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Üstökös
Subject Item
wikipedia-hu:Üstökös
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Üstökös