{ "http://hu.wikipedia.org/wiki/Geometria" : { "http://xmlns.com/foaf/0.1/primaryTopic" : [ { "type" : "uri", "value" : "https://hu.dbpedia.org/resource/Geometria" } ] } , "https://hu.dbpedia.org/resource/Geometria" : { "http://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#label" : [ { "type" : "literal", "value" : "Geometria" , "lang" : "hu" } ] , "http://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#comment" : [ { "type" : "literal", "value" : "A geometria vagy m\u00E9rtan a matematika t\u00E9rbeli t\u00F6rv\u00E9nyszer\u0171s\u00E9gek, \u00F6sszef\u00FCgg\u00E9sek le\u00EDr\u00E1s\u0E1B\u00F3l kialakult \u00E1ga, melynek a t\u00E9r mennyis\u00E9gi viszonyainak le\u00EDr\u00E1sa m\u00E9g ma is fontos alkalmaz\u00E1sa.Maga a geometria sz\u00F3 g\u00F6r\u00F6g\u00FCl eredetileg f\u00F6ldm\u00E9r\u00E9st jelentett. Kialakul\u00E1s\uE1BAn \u00E9s t\uF6BB eredm\u00E9ny\u00E9nek felfedez\u00E9s\uE9BEn r\u00E9g\u00E9szeti bizony\u00EDt\u00E9kokkal al\u00E1t\u00E1maszthat\u0F3An nagy szerepet j\u00E1tszott az \u00F3kori keleti kollekt\u00EDv munk\u00E1ra \u00E9p\u00FClt gazdas\u00E1gi rendszer." , "lang" : "hu" } , { "type" : "literal", "value" : "A geometria vagy m\u00E9rtan a matematika t\u00E9rbeli t\u00F6rv\u00E9nyszer\u0171s\u00E9gek, \u00F6sszef\u00FCgg\u00E9sek le\u00EDr\u00E1s\u00E1b\u00F3l kialakult \u00E1ga, melynek a t\u00E9r mennyis\u00E9gi viszonyainak le\u00EDr\u00E1sa m\u00E9g ma is fontos alkalmaz\u00E1sa. Maga a geometria sz\u00F3 g\u00F6r\u00F6g\u00FCl eredetileg f\u00F6ldm\u00E9r\u00E9st jelentett. Kialakul\u00E1s\u00E1ban \u00E9s t\u00F6bb eredm\u00E9ny\u00E9nek felfedez\u00E9s\u00E9ben r\u00E9g\u00E9szeti bizony\u00EDt\u00E9kokkal al\u00E1t\u00E1maszthat\u00F3an nagy szerepet j\u00E1tszott az \u00F3kori keleti kollekt\u00EDv munk\u00E1ra \u00E9p\u00FClt gazdas\u00E1gi rendszer. Innen ered a ter\u00FClet- \u00E9s t\u00E9rfogatsz\u00E1m\u00EDt\u00E1s, \u00E9s a szint\u00E9n keleti eredet\u0171, de a g\u00F6r\u00F6g\u00F6k \u00E1ltal is m\u0171velt csillag\u00E1szat is. A geometria az i. e. 5. sz\u00E1zad k\u00F6r\u00FCl azonban lassan-lassan elszakadt tapasztalati gy\u00F6kereit\u0151l, az eleata filoz\u00F3fusok (legink\u00E1bb Z\u00E9n\u00F3n) \u00E9s olyan tud\u00F3sok, mint Thal\u00E9sz hat\u00E1s\u00E1ra. A geometria az els\u0151 tudom\u00E1ny\u00E1g, amit dedukt\u00EDv m\u00F3don, vagyis axi\u00F3marendszer form\u00E1j\u00E1ban \u00E9" , "lang" : "hu" } , { "type" : "literal", "value" : "A geometria vagy m\u00E9rtan a matematika t\u00E9rbeli t\u00F6rv\u00E9nyszer\u0171s\u00E9gek, \u00F6sszef\u00FCgg\u00E9sek le\u00EDr\u00E1s\u00E1b\u00F3l kialakult \u00E1ga, melynek a t\u00E9r mennyis\u00E9gi viszonyainak le\u00EDr\u00E1sa m\u00E9g ma is fontos alkalmaz\u00E1sa.Maga a geometria sz\u00F3 g\u00F6r\u00F6g\u00FCl eredetileg f\u00F6ldm\u00E9r\u00E9st jelentett. Kialakul\u00E1s\u00E1ban \u00E9s t\u00F6bb eredm\u00E9ny\u00E9nek felfedez\u00E9s\u00E9ben r\u00E9g\u00E9szeti bizony\u00EDt\u00E9kokkal al\u00E1t\u00E1maszthat\u00F3an nagy szerepet j\u00E1tszott az \u00F3kori keleti kollekt\u00EDv munk\u00E1ra \u00E9p\u00FClt gazdas\u00E1gi rendszer." , "lang" : "hu" } ] , "http://www.w3.org/2002/07/owl#sameAs" : [ { "type" : "uri", "value" : "http://hu.dbpedia.org/resource/Geometria" } , { "type" : "uri", "value" : "http://rdf.freebase.com/ns/m.025x7g_" } ] , "https://hu.dbpedia.org/property/wikiPageUsesTemplate" : [ { "type" : "uri", "value" : "https://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:Nincs_forr\u00E1s" } , { "type" : "uri", "value" : "https://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:Port\u00E1l" } , { "type" : "uri", "value" : "https://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:Cite_book" } , { "type" : "uri", "value" : "https://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:Nemzetk\u00F6zi_katal\u00F3gusok" } , { "type" : "uri", "value" : "https://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:Jegyzetek" } , { "type" : "uri", "value" : "https://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:Matematika" } , { "type" : "uri", "value" : "https://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:ISBN" } ] , "https://hu.dbpedia.org/property/author" : [ { "type" : "literal", "value" : "Ribnyikov, K.A." , "lang" : "hu" } , { "type" : "literal", "value" : "Bonola, Roberto" , "lang" : "hu" } ] , "https://hu.dbpedia.org/property/location" : [ { "type" : "literal", "value" : "Dublin" , "lang" : "hu" } ] , "https://hu.dbpedia.org/property/publisher" : [ { "type" : "literal", "value" : "University Press" , "lang" : "hu" } , { "type" : "literal", "value" : "Tank\u00F6nyvkiad\u00F3" , "lang" : "hu" } ] , "https://hu.dbpedia.org/property/title" : [ { "type" : "literal", "value" : "A nemeuklideszi geometria t\u00F6rt\u00E9nete" , "lang" : "hu" } , { "type" : "literal", "value" : "A matematika t\u00F6rt\u00E9nete" , "lang" : "hu" } , { "type" : "literal", "value" : "Greek geometry from Thales to Euclid" , "lang" : "hu" } ] , "https://hu.dbpedia.org/property/year" : [ { "type" : "literal", "value" : 1968 , "datatype" : "http://www.w3.org/2001/XMLSchema#integer" } ] , "https://hu.dbpedia.org/property/url" : [ { "type" : "uri", "value" : "http://www.archive.org/details/cu31924059413751" } , { "type" : "uri", "value" : "http://www.scribd.com/doc/39436412/A-Nemeuklideszi-Geometria-Tortenete-Roberto-Bonola" } ] , "https://hu.dbpedia.org/property/last" : [ { "type" : "literal", "value" : "Johnston" , "lang" : "hu" } ] , "https://hu.dbpedia.org/property/first" : [ { "type" : "literal", "value" : "Allman, George" , "lang" : "hu" } ] , "http://purl.org/dc/terms/subject" : [ { "type" : "uri", "value" : "https://hu.dbpedia.org/resource/Kateg\u00F3ria:Geometria" } ] , "http://dbpedia.org/ontology/wikiPageID" : [ { "type" : "literal", "value" : 1561 , "datatype" : "http://www.w3.org/2001/XMLSchema#integer" } ] , "http://dbpedia.org/ontology/wikiPageRevisionID" : [ { "type" : "literal", "value" : 24797561 , "datatype" : "http://www.w3.org/2001/XMLSchema#integer" } , { "type" : "literal", "value" : 27717158 , "datatype" : "http://www.w3.org/2001/XMLSchema#integer" } , { "type" : "literal", "value" : 23870666 , "datatype" : "http://www.w3.org/2001/XMLSchema#integer" } ] , "http://dbpedia.org/ontology/wikiPageExternalLink" : [ { "type" : "uri", "value" : "http://www.scribd.com/doc/39436412/A-Nemeuklideszi-Geometria-Tortenete-Roberto-Bonola" } , { "type" : "uri", "value" : "http://www.archive.org/details/cu31924059413751" } ] , "http://dbpedia.org/ontology/abstract" : [ { "type" : "literal", "value" : "A geometria vagy m\u00E9rtan a matematika t\u00E9rbeli t\u00F6rv\u00E9nyszer\u0171s\u00E9gek, \u00F6sszef\u00FCgg\u00E9sek le\u00EDr\u00E1s\u0E1B\u00F3l kialakult \u00E1ga, melynek a t\u00E9r mennyis\u00E9gi viszonyainak le\u00EDr\u00E1sa m\u00E9g ma is fontos alkalmaz\u00E1sa.Maga a geometria sz\u00F3 g\u00F6r\u00F6g\u00FCl eredetileg f\u00F6ldm\u00E9r\u00E9st jelentett. Kialakul\u00E1s\uE1BAn \u00E9s t\uF6BB eredm\u00E9ny\u00E9nek felfedez\u00E9s\uE9BEn r\u00E9g\u00E9szeti bizony\u00EDt\u00E9kokkal al\u00E1t\u00E1maszthat\u0F3An nagy szerepet j\u00E1tszott az \u00F3kori keleti kollekt\u00EDv munk\u00E1ra \u00E9p\u00FClt gazdas\u00E1gi rendszer. Innen ered a ter\u00FClet- \u00E9s t\u00E9rfogatsz\u00E1m\u00EDt\u00E1s, \u00E9s a szint\u00E9n keleti eredet\u0171, de a g\u00F6r\u00F6g\u00F6k \u00E1ltal is m\u0171velt csillag\u00E1szat is. A geometria az i. e. 5. sz\u00E1zad k\u00F6r\u00FCl azonban lassan-lassan elszakadt tapasztalati gy\u00F6kereit\u0151l, az eleata filoz\u0F3Fusok (legink\uE1BB Z\u00E9n\u00F3n) \u00E9s olyan tud\u00F3sok, mint Thal\u00E9sz hat\u00E1s\u00E1ra. A geometria az els\u0151 tudom\u00E1ny\u00E1g, amit dedukt\u00EDv m\u0F3Don, vagyis axi\u00F3marendszer form\u00E1j\uE1BAn \u00E9p\u00EDtettek fel (ez els\u0151sorban Euklid\u00E9sz nev\u00E9hez f\u0171z\u151Dik).Az axi\u00F3m\u00E1kat a g\u00F6r\u00F6g filoz\u0F3Fusokt\u00F3l eredeztethet\u151En \u00FAgy szok\u00E1s felfogni, mint a t\u00E9r olyan egyszer\u0171 \u00E9s nyilv\u00E1nval\u00F3 empirikus vagy intuit\u00EDv tapasztalatokb\u00F3l \u00E1ltal\u00E1nos\u00EDtott alapvet\u0151 tulajdons\u00E1gainak logikai le\u00EDr\u00E1s\u00E1t, matematikai megfogalmaz\u00E1s\u00E1t, melyekben \u00E9pesz\u0171 ember nem k\u00E9telkedik. Az axi\u00F3m\u00E1k seg\u00EDts\u00E9g\u00E9vel a geometria \u00E1ltal vizsg\u00E1lt dolgokkal, p\u00E9ld\u00E1ul a pontokkal, egyenesekkel, g\u00F6rb\u00E9kkel, fel\u00FCletekkel \u00E9s testekkel kapcsolatos logikus k\u00F6vetkeztet\u00E9sek vonhat\u0F3Ak le. E felfog\u00E1s, k\u00FCl\u00F6n\u00F6sen a t\u00F6rt\u00E9neti fejl\u151D\u00E9st tekintve, nem alaptalan, de a matematika, illetve a matematikafiloz\u0F3Fia sok m\u0171vel\u0151je (kutat\u00F3k, oktat\u00F3k) \u2013 f\u0151k\u00E9pp a nemeuklideszi geometri\u00E1k tudom\u00E1nyos polg\u00E1rjogra emelked\u00E9s\u00E9re alapozva \u2013 m\u00E1ra t\u00FAlhaladottnak tekinti. Sokkal ink\uE1BB vagy legal\uE1BB annyira jellemz\u0151 a geometri\u00E1ra az, hogy axiomatikus, mint az, hogy a \uD840\uDDEFizikai\u201D t\u00E9r le\u00EDr\u00E1s\u00E1val foglalkozna (b\u0151vebben ld. A geometria t\u00F6rt\u00E9nete). Arra a k\u00E9rd\u00E9sre, hogy mi tulajdonk\u00E9pp a geometria, manaps\u00E1g nagyon neh\u00E9z egy mondatban v\u00E1laszolni an\u00E9lk\u00FCl, hogy az ne v\u00E1lna puszta felsorol\u00E1ss\u00E1, vagy a geometria sz\u00E1mos \u00E1ga k\u00F6z\u00FCl valamelyik ki ne l\u00F3gna a defin\u0EDCi\u00F3 al\u00F3l." , "lang" : "hu" } , { "type" : "literal", "value" : "A geometria vagy m\u00E9rtan a matematika t\u00E9rbeli t\u00F6rv\u00E9nyszer\u0171s\u00E9gek, \u00F6sszef\u00FCgg\u00E9sek le\u00EDr\u00E1s\u00E1b\u00F3l kialakult \u00E1ga, melynek a t\u00E9r mennyis\u00E9gi viszonyainak le\u00EDr\u00E1sa m\u00E9g ma is fontos alkalmaz\u00E1sa.Maga a geometria sz\u00F3 g\u00F6r\u00F6g\u00FCl eredetileg f\u00F6ldm\u00E9r\u00E9st jelentett. Kialakul\u00E1s\u00E1ban \u00E9s t\u00F6bb eredm\u00E9ny\u00E9nek felfedez\u00E9s\u00E9ben r\u00E9g\u00E9szeti bizony\u00EDt\u00E9kokkal al\u00E1t\u00E1maszthat\u00F3an nagy szerepet j\u00E1tszott az \u00F3kori keleti kollekt\u00EDv munk\u00E1ra \u00E9p\u00FClt gazdas\u00E1gi rendszer. Innen ered a ter\u00FClet- \u00E9s t\u00E9rfogatsz\u00E1m\u00EDt\u00E1s, \u00E9s a szint\u00E9n keleti eredet\u0171, de a g\u00F6r\u00F6g\u00F6k \u00E1ltal is m\u0171velt csillag\u00E1szat is. A geometria az i. e. 5. sz\u00E1zad k\u00F6r\u00FCl azonban lassan-lassan elszakadt tapasztalati gy\u00F6kereit\u0151l, az eleata filoz\u00F3fusok (legink\u00E1bb Z\u00E9n\u00F3n) \u00E9s olyan tud\u00F3sok, mint Thal\u00E9sz hat\u00E1s\u00E1ra. A geometria az els\u0151 tudom\u00E1ny\u00E1g, amit dedukt\u00EDv m\u00F3don, vagyis axi\u00F3marendszer form\u00E1j\u00E1ban \u00E9p\u00EDtettek fel (ez els\u0151sorban Euklid\u00E9sz nev\u00E9hez f\u0171z\u0151dik).Az axi\u00F3m\u00E1kat a g\u00F6r\u00F6g filoz\u00F3fusokt\u00F3l eredeztethet\u0151en \u00FAgy szok\u00E1s felfogni, mint a t\u00E9r olyan egyszer\u0171 \u00E9s nyilv\u00E1nval\u00F3 empirikus vagy intuit\u00EDv tapasztalatokb\u00F3l \u00E1ltal\u00E1nos\u00EDtott alapvet\u0151 tulajdons\u00E1gainak logikai le\u00EDr\u00E1s\u00E1t, matematikai megfogalmaz\u00E1s\u00E1t, melyekben \u00E9pesz\u0171 ember nem k\u00E9telkedik. Az axi\u00F3m\u00E1k seg\u00EDts\u00E9g\u00E9vel a geometria \u00E1ltal vizsg\u00E1lt dolgokkal, p\u00E9ld\u00E1ul a pontokkal, egyenesekkel, g\u00F6rb\u00E9kkel, fel\u00FCletekkel \u00E9s testekkel kapcsolatos logikus k\u00F6vetkeztet\u00E9sek vonhat\u00F3ak le. E felfog\u00E1s, k\u00FCl\u00F6n\u00F6sen a t\u00F6rt\u00E9neti fejl\u0151d\u00E9st tekintve, nem alaptalan, de a matematika, illetve a matematikafiloz\u00F3fia sok m\u0171vel\u0151je (kutat\u00F3k, oktat\u00F3k) \u2013 f\u0151k\u00E9pp a nemeuklideszi geometri\u00E1k tudom\u00E1nyos polg\u00E1rjogra emelked\u00E9s\u00E9re alapozva \u2013 m\u00E1ra t\u00FAlhaladottnak tekinti. Sokkal ink\u00E1bb vagy legal\u00E1bb annyira jellemz\u0151 a geometri\u00E1ra az, hogy axiomatikus, mint az, hogy a \u201Efizikai\u201D t\u00E9r le\u00EDr\u00E1s\u00E1val foglalkozna (b\u0151vebben ld. A geometria t\u00F6rt\u00E9nete). Arra a k\u00E9rd\u00E9sre, hogy mi tulajdonk\u00E9pp a geometria, manaps\u00E1g nagyon neh\u00E9z egy mondatban v\u00E1laszolni an\u00E9lk\u00FCl, hogy az ne v\u00E1lna puszta felsorol\u00E1ss\u00E1, vagy a geometria sz\u00E1mos \u00E1ga k\u00F6z\u00FCl valamelyik ki ne l\u00F3gna a defin\u00EDci\u00F3 al\u00F3l." , "lang" : "hu" } , { "type" : "literal", "value" : "A geometria vagy m\u00E9rtan a matematika t\u00E9rbeli t\u00F6rv\u00E9nyszer\u0171s\u00E9gek, \u00F6sszef\u00FCgg\u00E9sek le\u00EDr\u00E1s\u00E1b\u00F3l kialakult \u00E1ga, melynek a t\u00E9r mennyis\u00E9gi viszonyainak le\u00EDr\u00E1sa m\u00E9g ma is fontos alkalmaz\u00E1sa. Maga a geometria sz\u00F3 g\u00F6r\u00F6g\u00FCl eredetileg f\u00F6ldm\u00E9r\u00E9st jelentett. Kialakul\u00E1s\u00E1ban \u00E9s t\u00F6bb eredm\u00E9ny\u00E9nek felfedez\u00E9s\u00E9ben r\u00E9g\u00E9szeti bizony\u00EDt\u00E9kokkal al\u00E1t\u00E1maszthat\u00F3an nagy szerepet j\u00E1tszott az \u00F3kori keleti kollekt\u00EDv munk\u00E1ra \u00E9p\u00FClt gazdas\u00E1gi rendszer. Innen ered a ter\u00FClet- \u00E9s t\u00E9rfogatsz\u00E1m\u00EDt\u00E1s, \u00E9s a szint\u00E9n keleti eredet\u0171, de a g\u00F6r\u00F6g\u00F6k \u00E1ltal is m\u0171velt csillag\u00E1szat is. A geometria az i. e. 5. sz\u00E1zad k\u00F6r\u00FCl azonban lassan-lassan elszakadt tapasztalati gy\u00F6kereit\u0151l, az eleata filoz\u00F3fusok (legink\u00E1bb Z\u00E9n\u00F3n) \u00E9s olyan tud\u00F3sok, mint Thal\u00E9sz hat\u00E1s\u00E1ra. A geometria az els\u0151 tudom\u00E1ny\u00E1g, amit dedukt\u00EDv m\u00F3don, vagyis axi\u00F3marendszer form\u00E1j\u00E1ban \u00E9p\u00EDtettek fel (ez els\u0151sorban Euklid\u00E9sz nev\u00E9hez f\u0171z\u0151dik). Az axi\u00F3m\u00E1kat a g\u00F6r\u00F6g filoz\u00F3fusokt\u00F3l eredeztethet\u0151en \u00FAgy szok\u00E1s felfogni, mint a t\u00E9r olyan egyszer\u0171 \u00E9s nyilv\u00E1nval\u00F3 empirikus vagy intuit\u00EDv tapasztalatokb\u00F3l \u00E1ltal\u00E1nos\u00EDtott alapvet\u0151 tulajdons\u00E1gainak logikai le\u00EDr\u00E1s\u00E1t, matematikai megfogalmaz\u00E1s\u00E1t, melyekben \u00E9pesz\u0171 ember nem k\u00E9telkedik. Az axi\u00F3m\u00E1k seg\u00EDts\u00E9g\u00E9vel a geometria \u00E1ltal vizsg\u00E1lt dolgokkal, p\u00E9ld\u00E1ul a pontokkal, egyenesekkel, g\u00F6rb\u00E9kkel, \u00E9s testekkel kapcsolatos logikus vonhat\u00F3ak le. E felfog\u00E1s, k\u00FCl\u00F6n\u00F6sen a t\u00F6rt\u00E9neti fejl\u0151d\u00E9st tekintve, nem alaptalan, de a matematika, illetve a matematikafiloz\u00F3fia sok m\u0171vel\u0151je (kutat\u00F3k, oktat\u00F3k) - f\u0151k\u00E9pp a nemeuklideszi geometri\u00E1k tudom\u00E1nyos polg\u00E1rjogra emelked\u00E9s\u00E9re alapozva - m\u00E1ra t\u00FAlhaladottnak tekinti. Sokkal ink\u00E1bb vagy legal\u00E1bb annyira jellemz\u0151 a geometri\u00E1ra az, hogy axiomatikus, mint az, hogy a \u201Efizikai\u201D t\u00E9r le\u00EDr\u00E1s\u00E1val foglalkozna (b\u0151vebben ld. A geometria t\u00F6rt\u00E9nete). Arra a k\u00E9rd\u00E9sre, hogy mi tulajdonk\u00E9pp a geometria, manaps\u00E1g nagyon neh\u00E9z egy mondatban v\u00E1laszolni an\u00E9lk\u00FCl, hogy az ne v\u00E1lna puszta felsorol\u00E1ss\u00E1, vagy a geometria sz\u00E1mos \u00E1ga k\u00F6z\u00FCl valamelyik ki ne l\u00F3gna a defin\u00EDci\u00F3 al\u00F3l." , "lang" : "hu" } ] , "http://www.w3.org/ns/prov#wasDerivedFrom" : [ { "type" : "uri", "value" : "http://hu.wikipedia.org/wiki/Geometria?oldid=27717158&ns=0" } , { "type" : "uri", "value" : "http://hu.wikipedia.org/wiki/Geometria?oldid=23870666&ns=0" } , { "type" : "uri", "value" : "http://hu.wikipedia.org/wiki/Geometria?oldid=24797561&ns=0" } ] , "http://dbpedia.org/ontology/thumbnail" : [ { "type" : "uri", "value" : "http://commons.wikimedia.org/wiki/Special:FilePath/Woman_teaching_geometry.jpg?width=300" } ] , "http://dbpedia.org/ontology/wikiPageLength" : [ { "type" : "literal", "value" : "9460" , "datatype" : "http://www.w3.org/2001/XMLSchema#nonNegativeInteger" } , { "type" : "literal", "value" : "9885" , "datatype" : "http://www.w3.org/2001/XMLSchema#nonNegativeInteger" } , { "type" : "literal", "value" : "9408" , "datatype" : "http://www.w3.org/2001/XMLSchema#nonNegativeInteger" } ] , "http://xmlns.com/foaf/0.1/isPrimaryTopicOf" : [ { "type" : "uri", "value" : "http://hu.wikipedia.org/wiki/Geometria" } ] , "https://hu.dbpedia.org/property/coautors" : [ { "type" : "literal", "value" : "Hack" , "lang" : "hu" } ] , "http://xmlns.com/foaf/0.1/depiction" : [ { "type" : "uri", "value" : "http://commons.wikimedia.org/wiki/Special:FilePath/Table_of_Geometry,_Cyclopaedia,_Volume_1.jpg" } , { "type" : "uri", "value" : "http://commons.wikimedia.org/wiki/Special:FilePath/Woman_teaching_geometry.jpg" } ] } , "https://hu.dbpedia.org/resource/Grossmann_Marcell" : { "https://hu.dbpedia.org/property/szakter\u00FClet" : [ { "type" : "uri", "value" : "https://hu.dbpedia.org/resource/Geometria" } ] , "http://dbpedia.org/ontology/mainInterest" : [ { "type" : "uri", "value" : "https://hu.dbpedia.org/resource/Geometria" } ] } , "https://hu.dbpedia.org/resource/Weszely_Tibor" : { "https://hu.dbpedia.org/property/kutat\u00E1siTer\u00FClet" : [ { "type" : "uri", "value" : "https://hu.dbpedia.org/resource/Geometria" } ] } , "https://hu.dbpedia.org/resource/Hunyady_Jen\u0151" : { "https://hu.dbpedia.org/property/kutat\u00E1siTer\u00FClet" : [ { "type" : "uri", "value" : "https://hu.dbpedia.org/resource/Geometria" } ] } , "https://hu.dbpedia.org/resource/M\u00E9rtan" : { "http://dbpedia.org/ontology/wikiPageRedirects" : [ { "type" : "uri", "value" : "https://hu.dbpedia.org/resource/Geometria" } ] } }