@prefix foaf: .
@prefix wikipedia-hu: .
@prefix ns2: .
wikipedia-hu:Geometria foaf:primaryTopic ns2:Geometria .
@prefix rdfs: .
ns2:Geometria rdfs:label "Geometria"@hu ;
rdfs:comment "A geometria vagy m\u00E9rtan a matematika t\u00E9rbeli t\u00F6rv\u00E9nyszer\u0171s\u00E9gek, \u00F6sszef\u00FCgg\u00E9sek le\u00EDr\u00E1s\u0E1B\u00F3l kialakult \u00E1ga, melynek a t\u00E9r mennyis\u00E9gi viszonyainak le\u00EDr\u00E1sa m\u00E9g ma is fontos alkalmaz\u00E1sa.Maga a geometria sz\u00F3 g\u00F6r\u00F6g\u00FCl eredetileg f\u00F6ldm\u00E9r\u00E9st jelentett. Kialakul\u00E1s\uE1BAn \u00E9s t\uF6BB eredm\u00E9ny\u00E9nek felfedez\u00E9s\uE9BEn r\u00E9g\u00E9szeti bizony\u00EDt\u00E9kokkal al\u00E1t\u00E1maszthat\u0F3An nagy szerepet j\u00E1tszott az \u00F3kori keleti kollekt\u00EDv munk\u00E1ra \u00E9p\u00FClt gazdas\u00E1gi rendszer."@hu ,
"A geometria vagy m\u00E9rtan a matematika t\u00E9rbeli t\u00F6rv\u00E9nyszer\u0171s\u00E9gek, \u00F6sszef\u00FCgg\u00E9sek le\u00EDr\u00E1s\u00E1b\u00F3l kialakult \u00E1ga, melynek a t\u00E9r mennyis\u00E9gi viszonyainak le\u00EDr\u00E1sa m\u00E9g ma is fontos alkalmaz\u00E1sa. Maga a geometria sz\u00F3 g\u00F6r\u00F6g\u00FCl eredetileg f\u00F6ldm\u00E9r\u00E9st jelentett. Kialakul\u00E1s\u00E1ban \u00E9s t\u00F6bb eredm\u00E9ny\u00E9nek felfedez\u00E9s\u00E9ben r\u00E9g\u00E9szeti bizony\u00EDt\u00E9kokkal al\u00E1t\u00E1maszthat\u00F3an nagy szerepet j\u00E1tszott az \u00F3kori keleti kollekt\u00EDv munk\u00E1ra \u00E9p\u00FClt gazdas\u00E1gi rendszer. Innen ered a ter\u00FClet- \u00E9s t\u00E9rfogatsz\u00E1m\u00EDt\u00E1s, \u00E9s a szint\u00E9n keleti eredet\u0171, de a g\u00F6r\u00F6g\u00F6k \u00E1ltal is m\u0171velt csillag\u00E1szat is. A geometria az i. e. 5. sz\u00E1zad k\u00F6r\u00FCl azonban lassan-lassan elszakadt tapasztalati gy\u00F6kereit\u0151l, az eleata filoz\u00F3fusok (legink\u00E1bb Z\u00E9n\u00F3n) \u00E9s olyan tud\u00F3sok, mint Thal\u00E9sz hat\u00E1s\u00E1ra. A geometria az els\u0151 tudom\u00E1ny\u00E1g, amit dedukt\u00EDv m\u00F3don, vagyis axi\u00F3marendszer form\u00E1j\u00E1ban \u00E9"@hu ,
"A geometria vagy m\u00E9rtan a matematika t\u00E9rbeli t\u00F6rv\u00E9nyszer\u0171s\u00E9gek, \u00F6sszef\u00FCgg\u00E9sek le\u00EDr\u00E1s\u00E1b\u00F3l kialakult \u00E1ga, melynek a t\u00E9r mennyis\u00E9gi viszonyainak le\u00EDr\u00E1sa m\u00E9g ma is fontos alkalmaz\u00E1sa.Maga a geometria sz\u00F3 g\u00F6r\u00F6g\u00FCl eredetileg f\u00F6ldm\u00E9r\u00E9st jelentett. Kialakul\u00E1s\u00E1ban \u00E9s t\u00F6bb eredm\u00E9ny\u00E9nek felfedez\u00E9s\u00E9ben r\u00E9g\u00E9szeti bizony\u00EDt\u00E9kokkal al\u00E1t\u00E1maszthat\u00F3an nagy szerepet j\u00E1tszott az \u00F3kori keleti kollekt\u00EDv munk\u00E1ra \u00E9p\u00FClt gazdas\u00E1gi rendszer."@hu .
@prefix owl: .
@prefix dbpedia-hu: .
ns2:Geometria owl:sameAs dbpedia-hu:Geometria ,
.
@prefix ns6: .
ns2:Geometria ns6:wikiPageUsesTemplate ,
.
@prefix ns7: .
ns2:Geometria ns6:wikiPageUsesTemplate ns7:Cite_book ,
,
ns7:Jegyzetek ,
ns7:Matematika ,
ns7:ISBN ;
ns6:author "Ribnyikov, K.A."@hu ,
"Bonola, Roberto"@hu ;
ns6:location "Dublin"@hu ;
ns6:publisher "University Press"@hu ,
"Tank\u00F6nyvkiad\u00F3"@hu ;
ns6:title "A nemeuklideszi geometria t\u00F6rt\u00E9nete"@hu ,
"A matematika t\u00F6rt\u00E9nete"@hu ,
"Greek geometry from Thales to Euclid"@hu ;
ns6:year 1968 .
@prefix ns8: .
ns2:Geometria ns6:url ns8:cu31924059413751 .
@prefix ns9: .
ns2:Geometria ns6:url ns9:A-Nemeuklideszi-Geometria-Tortenete-Roberto-Bonola ;
ns6:last "Johnston"@hu ;
ns6:first "Allman, George"@hu .
@prefix dct: .
@prefix ns11: .
ns2:Geometria dct:subject ns11:Geometria .
@prefix dbo: .
ns2:Geometria dbo:wikiPageID 1561 ;
dbo:wikiPageRevisionID 24797561 ,
27717158 ,
23870666 ;
dbo:wikiPageExternalLink ns9:A-Nemeuklideszi-Geometria-Tortenete-Roberto-Bonola ,
ns8:cu31924059413751 ;
dbo:abstract "A geometria vagy m\u00E9rtan a matematika t\u00E9rbeli t\u00F6rv\u00E9nyszer\u0171s\u00E9gek, \u00F6sszef\u00FCgg\u00E9sek le\u00EDr\u00E1s\u0E1B\u00F3l kialakult \u00E1ga, melynek a t\u00E9r mennyis\u00E9gi viszonyainak le\u00EDr\u00E1sa m\u00E9g ma is fontos alkalmaz\u00E1sa.Maga a geometria sz\u00F3 g\u00F6r\u00F6g\u00FCl eredetileg f\u00F6ldm\u00E9r\u00E9st jelentett. Kialakul\u00E1s\uE1BAn \u00E9s t\uF6BB eredm\u00E9ny\u00E9nek felfedez\u00E9s\uE9BEn r\u00E9g\u00E9szeti bizony\u00EDt\u00E9kokkal al\u00E1t\u00E1maszthat\u0F3An nagy szerepet j\u00E1tszott az \u00F3kori keleti kollekt\u00EDv munk\u00E1ra \u00E9p\u00FClt gazdas\u00E1gi rendszer. Innen ered a ter\u00FClet- \u00E9s t\u00E9rfogatsz\u00E1m\u00EDt\u00E1s, \u00E9s a szint\u00E9n keleti eredet\u0171, de a g\u00F6r\u00F6g\u00F6k \u00E1ltal is m\u0171velt csillag\u00E1szat is. A geometria az i. e. 5. sz\u00E1zad k\u00F6r\u00FCl azonban lassan-lassan elszakadt tapasztalati gy\u00F6kereit\u0151l, az eleata filoz\u0F3Fusok (legink\uE1BB Z\u00E9n\u00F3n) \u00E9s olyan tud\u00F3sok, mint Thal\u00E9sz hat\u00E1s\u00E1ra. A geometria az els\u0151 tudom\u00E1ny\u00E1g, amit dedukt\u00EDv m\u0F3Don, vagyis axi\u00F3marendszer form\u00E1j\uE1BAn \u00E9p\u00EDtettek fel (ez els\u0151sorban Euklid\u00E9sz nev\u00E9hez f\u0171z\u151Dik).Az axi\u00F3m\u00E1kat a g\u00F6r\u00F6g filoz\u0F3Fusokt\u00F3l eredeztethet\u151En \u00FAgy szok\u00E1s felfogni, mint a t\u00E9r olyan egyszer\u0171 \u00E9s nyilv\u00E1nval\u00F3 empirikus vagy intuit\u00EDv tapasztalatokb\u00F3l \u00E1ltal\u00E1nos\u00EDtott alapvet\u0151 tulajdons\u00E1gainak logikai le\u00EDr\u00E1s\u00E1t, matematikai megfogalmaz\u00E1s\u00E1t, melyekben \u00E9pesz\u0171 ember nem k\u00E9telkedik. Az axi\u00F3m\u00E1k seg\u00EDts\u00E9g\u00E9vel a geometria \u00E1ltal vizsg\u00E1lt dolgokkal, p\u00E9ld\u00E1ul a pontokkal, egyenesekkel, g\u00F6rb\u00E9kkel, fel\u00FCletekkel \u00E9s testekkel kapcsolatos logikus k\u00F6vetkeztet\u00E9sek vonhat\u0F3Ak le. E felfog\u00E1s, k\u00FCl\u00F6n\u00F6sen a t\u00F6rt\u00E9neti fejl\u151D\u00E9st tekintve, nem alaptalan, de a matematika, illetve a matematikafiloz\u0F3Fia sok m\u0171vel\u0151je (kutat\u00F3k, oktat\u00F3k) \u2013 f\u0151k\u00E9pp a nemeuklideszi geometri\u00E1k tudom\u00E1nyos polg\u00E1rjogra emelked\u00E9s\u00E9re alapozva \u2013 m\u00E1ra t\u00FAlhaladottnak tekinti. Sokkal ink\uE1BB vagy legal\uE1BB annyira jellemz\u0151 a geometri\u00E1ra az, hogy axiomatikus, mint az, hogy a \U000201EFizikai\u201D t\u00E9r le\u00EDr\u00E1s\u00E1val foglalkozna (b\u0151vebben ld. A geometria t\u00F6rt\u00E9nete). Arra a k\u00E9rd\u00E9sre, hogy mi tulajdonk\u00E9pp a geometria, manaps\u00E1g nagyon neh\u00E9z egy mondatban v\u00E1laszolni an\u00E9lk\u00FCl, hogy az ne v\u00E1lna puszta felsorol\u00E1ss\u00E1, vagy a geometria sz\u00E1mos \u00E1ga k\u00F6z\u00FCl valamelyik ki ne l\u00F3gna a defin\u0EDCi\u00F3 al\u00F3l."@hu ,
"A geometria vagy m\u00E9rtan a matematika t\u00E9rbeli t\u00F6rv\u00E9nyszer\u0171s\u00E9gek, \u00F6sszef\u00FCgg\u00E9sek le\u00EDr\u00E1s\u00E1b\u00F3l kialakult \u00E1ga, melynek a t\u00E9r mennyis\u00E9gi viszonyainak le\u00EDr\u00E1sa m\u00E9g ma is fontos alkalmaz\u00E1sa.Maga a geometria sz\u00F3 g\u00F6r\u00F6g\u00FCl eredetileg f\u00F6ldm\u00E9r\u00E9st jelentett. Kialakul\u00E1s\u00E1ban \u00E9s t\u00F6bb eredm\u00E9ny\u00E9nek felfedez\u00E9s\u00E9ben r\u00E9g\u00E9szeti bizony\u00EDt\u00E9kokkal al\u00E1t\u00E1maszthat\u00F3an nagy szerepet j\u00E1tszott az \u00F3kori keleti kollekt\u00EDv munk\u00E1ra \u00E9p\u00FClt gazdas\u00E1gi rendszer. Innen ered a ter\u00FClet- \u00E9s t\u00E9rfogatsz\u00E1m\u00EDt\u00E1s, \u00E9s a szint\u00E9n keleti eredet\u0171, de a g\u00F6r\u00F6g\u00F6k \u00E1ltal is m\u0171velt csillag\u00E1szat is. A geometria az i. e. 5. sz\u00E1zad k\u00F6r\u00FCl azonban lassan-lassan elszakadt tapasztalati gy\u00F6kereit\u0151l, az eleata filoz\u00F3fusok (legink\u00E1bb Z\u00E9n\u00F3n) \u00E9s olyan tud\u00F3sok, mint Thal\u00E9sz hat\u00E1s\u00E1ra. A geometria az els\u0151 tudom\u00E1ny\u00E1g, amit dedukt\u00EDv m\u00F3don, vagyis axi\u00F3marendszer form\u00E1j\u00E1ban \u00E9p\u00EDtettek fel (ez els\u0151sorban Euklid\u00E9sz nev\u00E9hez f\u0171z\u0151dik).Az axi\u00F3m\u00E1kat a g\u00F6r\u00F6g filoz\u00F3fusokt\u00F3l eredeztethet\u0151en \u00FAgy szok\u00E1s felfogni, mint a t\u00E9r olyan egyszer\u0171 \u00E9s nyilv\u00E1nval\u00F3 empirikus vagy intuit\u00EDv tapasztalatokb\u00F3l \u00E1ltal\u00E1nos\u00EDtott alapvet\u0151 tulajdons\u00E1gainak logikai le\u00EDr\u00E1s\u00E1t, matematikai megfogalmaz\u00E1s\u00E1t, melyekben \u00E9pesz\u0171 ember nem k\u00E9telkedik. Az axi\u00F3m\u00E1k seg\u00EDts\u00E9g\u00E9vel a geometria \u00E1ltal vizsg\u00E1lt dolgokkal, p\u00E9ld\u00E1ul a pontokkal, egyenesekkel, g\u00F6rb\u00E9kkel, fel\u00FCletekkel \u00E9s testekkel kapcsolatos logikus k\u00F6vetkeztet\u00E9sek vonhat\u00F3ak le. E felfog\u00E1s, k\u00FCl\u00F6n\u00F6sen a t\u00F6rt\u00E9neti fejl\u0151d\u00E9st tekintve, nem alaptalan, de a matematika, illetve a matematikafiloz\u00F3fia sok m\u0171vel\u0151je (kutat\u00F3k, oktat\u00F3k) \u2013 f\u0151k\u00E9pp a nemeuklideszi geometri\u00E1k tudom\u00E1nyos polg\u00E1rjogra emelked\u00E9s\u00E9re alapozva \u2013 m\u00E1ra t\u00FAlhaladottnak tekinti. Sokkal ink\u00E1bb vagy legal\u00E1bb annyira jellemz\u0151 a geometri\u00E1ra az, hogy axiomatikus, mint az, hogy a \u201Efizikai\u201D t\u00E9r le\u00EDr\u00E1s\u00E1val foglalkozna (b\u0151vebben ld. A geometria t\u00F6rt\u00E9nete). Arra a k\u00E9rd\u00E9sre, hogy mi tulajdonk\u00E9pp a geometria, manaps\u00E1g nagyon neh\u00E9z egy mondatban v\u00E1laszolni an\u00E9lk\u00FCl, hogy az ne v\u00E1lna puszta felsorol\u00E1ss\u00E1, vagy a geometria sz\u00E1mos \u00E1ga k\u00F6z\u00FCl valamelyik ki ne l\u00F3gna a defin\u00EDci\u00F3 al\u00F3l."@hu ,
"A geometria vagy m\u00E9rtan a matematika t\u00E9rbeli t\u00F6rv\u00E9nyszer\u0171s\u00E9gek, \u00F6sszef\u00FCgg\u00E9sek le\u00EDr\u00E1s\u00E1b\u00F3l kialakult \u00E1ga, melynek a t\u00E9r mennyis\u00E9gi viszonyainak le\u00EDr\u00E1sa m\u00E9g ma is fontos alkalmaz\u00E1sa. Maga a geometria sz\u00F3 g\u00F6r\u00F6g\u00FCl eredetileg f\u00F6ldm\u00E9r\u00E9st jelentett. Kialakul\u00E1s\u00E1ban \u00E9s t\u00F6bb eredm\u00E9ny\u00E9nek felfedez\u00E9s\u00E9ben r\u00E9g\u00E9szeti bizony\u00EDt\u00E9kokkal al\u00E1t\u00E1maszthat\u00F3an nagy szerepet j\u00E1tszott az \u00F3kori keleti kollekt\u00EDv munk\u00E1ra \u00E9p\u00FClt gazdas\u00E1gi rendszer. Innen ered a ter\u00FClet- \u00E9s t\u00E9rfogatsz\u00E1m\u00EDt\u00E1s, \u00E9s a szint\u00E9n keleti eredet\u0171, de a g\u00F6r\u00F6g\u00F6k \u00E1ltal is m\u0171velt csillag\u00E1szat is. A geometria az i. e. 5. sz\u00E1zad k\u00F6r\u00FCl azonban lassan-lassan elszakadt tapasztalati gy\u00F6kereit\u0151l, az eleata filoz\u00F3fusok (legink\u00E1bb Z\u00E9n\u00F3n) \u00E9s olyan tud\u00F3sok, mint Thal\u00E9sz hat\u00E1s\u00E1ra. A geometria az els\u0151 tudom\u00E1ny\u00E1g, amit dedukt\u00EDv m\u00F3don, vagyis axi\u00F3marendszer form\u00E1j\u00E1ban \u00E9p\u00EDtettek fel (ez els\u0151sorban Euklid\u00E9sz nev\u00E9hez f\u0171z\u0151dik). Az axi\u00F3m\u00E1kat a g\u00F6r\u00F6g filoz\u00F3fusokt\u00F3l eredeztethet\u0151en \u00FAgy szok\u00E1s felfogni, mint a t\u00E9r olyan egyszer\u0171 \u00E9s nyilv\u00E1nval\u00F3 empirikus vagy intuit\u00EDv tapasztalatokb\u00F3l \u00E1ltal\u00E1nos\u00EDtott alapvet\u0151 tulajdons\u00E1gainak logikai le\u00EDr\u00E1s\u00E1t, matematikai megfogalmaz\u00E1s\u00E1t, melyekben \u00E9pesz\u0171 ember nem k\u00E9telkedik. Az axi\u00F3m\u00E1k seg\u00EDts\u00E9g\u00E9vel a geometria \u00E1ltal vizsg\u00E1lt dolgokkal, p\u00E9ld\u00E1ul a pontokkal, egyenesekkel, g\u00F6rb\u00E9kkel, \u00E9s testekkel kapcsolatos logikus vonhat\u00F3ak le. E felfog\u00E1s, k\u00FCl\u00F6n\u00F6sen a t\u00F6rt\u00E9neti fejl\u0151d\u00E9st tekintve, nem alaptalan, de a matematika, illetve a matematikafiloz\u00F3fia sok m\u0171vel\u0151je (kutat\u00F3k, oktat\u00F3k) - f\u0151k\u00E9pp a nemeuklideszi geometri\u00E1k tudom\u00E1nyos polg\u00E1rjogra emelked\u00E9s\u00E9re alapozva - m\u00E1ra t\u00FAlhaladottnak tekinti. Sokkal ink\u00E1bb vagy legal\u00E1bb annyira jellemz\u0151 a geometri\u00E1ra az, hogy axiomatikus, mint az, hogy a \u201Efizikai\u201D t\u00E9r le\u00EDr\u00E1s\u00E1val foglalkozna (b\u0151vebben ld. A geometria t\u00F6rt\u00E9nete). Arra a k\u00E9rd\u00E9sre, hogy mi tulajdonk\u00E9pp a geometria, manaps\u00E1g nagyon neh\u00E9z egy mondatban v\u00E1laszolni an\u00E9lk\u00FCl, hogy az ne v\u00E1lna puszta felsorol\u00E1ss\u00E1, vagy a geometria sz\u00E1mos \u00E1ga k\u00F6z\u00FCl valamelyik ki ne l\u00F3gna a defin\u00EDci\u00F3 al\u00F3l."@hu .
@prefix prov: .
ns2:Geometria prov:wasDerivedFrom ,
,
;
dbo:thumbnail .
@prefix xsd: .
ns2:Geometria dbo:wikiPageLength "9460"^^xsd:nonNegativeInteger ,
"9885"^^xsd:nonNegativeInteger ,
"9408"^^xsd:nonNegativeInteger ;
foaf:isPrimaryTopicOf wikipedia-hu:Geometria ;
ns6:coautors "Hack"@hu ;
foaf:depiction ,
.
ns2:Grossmann_Marcell ns2:Geometria ;
dbo:mainInterest ns2:Geometria .
ns2:Weszely_Tibor ns2:Geometria .
ns2:Geometria .
dbo:wikiPageRedirects ns2:Geometria .