dbo:abstract
|
- Az álef (alef, aleph, alaph, ōlaph, alif) a mássalhangzós (abdzsad) írású sémi nyelvek szinte mindegyikében – a föníciai, a héber, az arám, a és az arab írásban is – az ábécé első betűjét jelöli. Az álef (héberül אָלֶף) szó alapjelentése a sémi nyelvekben ökör, a jel eredete vitatott, a korai piktografikus sémi feliratokban világosan felismerhető ökörfejként van jelen (pl. ), amiből többen egyiptomi eredetet feltételeznek, de ez nem bizonyított. A föníciai ábécében az álefet egy balra döntött „A” betűhöz hasonló szimbólum (lásd a képen), míg az ebből származtatható héber ábécében az א álef szimbólum jelöli. Általában a föníciaiból származónak vélik az ógörög ábécé alpha (άλφα) szavát és az α jelet. A föníciaiból származtatott görög írás elmélete azonban még egy olyan korból származik, amikor a közel-keleti és anatóliai írásrendszerek kevéssé ismertek voltak, így a kariai, lükiai, piszidiai írások, amelyek korábbiak a föníciainál, mégis hasonlóak a göröghöz. A görög alpha és a föníciai álef közös őse nagy valószínűséggel inkább a mindegyiknél korábbi ugariti ábécé alpa betűje. Az is előfordulhat, hogy a betű nevét közvetlenül Ugaritból vették át, míg az írásképet már a pregörög anatóliai térség befolyásolta. Latin megfelelője az A betű, a magyarban is „a” a hangértéke az alefet jelölő szimbólumoknak. Az egyiptomi írásban egy keselyű alakja jelöli, tudományos átírásban a jele 3. (hu)
- Az álef (alef, aleph, alaph, ōlaph, alif) a mássalhangzós (abdzsad) írású sémi nyelvek szinte mindegyikében – a föníciai, a héber, az arám, a és az arab írásban is – az ábécé első betűjét jelöli. Az álef (héberül אָלֶף) szó alapjelentése a sémi nyelvekben ökör, a jel eredete vitatott, a korai piktografikus sémi feliratokban világosan felismerhető ökörfejként van jelen (pl. ), amiből többen egyiptomi eredetet feltételeznek, de ez nem bizonyított. A föníciai ábécében az álefet egy balra döntött „A” betűhöz hasonló szimbólum (lásd a képen), míg az ebből származtatható héber ábécében az א álef szimbólum jelöli. Általában a föníciaiból származónak vélik az ógörög ábécé alpha (άλφα) szavát és az α jelet. A föníciaiból származtatott görög írás elmélete azonban még egy olyan korból származik, amikor a közel-keleti és anatóliai írásrendszerek kevéssé ismertek voltak, így a kariai, lükiai, piszidiai írások, amelyek korábbiak a föníciainál, mégis hasonlóak a göröghöz. A görög alpha és a föníciai álef közös őse nagy valószínűséggel inkább a mindegyiknél korábbi ugariti ábécé alpa betűje. Az is előfordulhat, hogy a betű nevét közvetlenül Ugaritból vették át, míg az írásképet már a pregörög anatóliai térség befolyásolta. Latin megfelelője az A betű, a magyarban is „a” a hangértéke az alefet jelölő szimbólumoknak. Az egyiptomi írásban egy keselyű alakja jelöli, tudományos átírásban a jele 3. (hu)
|