dbo:abstract
|
- Az államháztartástan a közgazdaságtannak az az ága, mely az állami feladatok pénzügyi hátterének biztosításával foglalkozik. Az angol kifejezés (en:Public finance) tükörfordításaként a közpénzügyek gazdaságtanának is nevezzük. Az államháztartástan foglalkozik az állam költségvetésének mindkét oldalával: a társadalombiztosítással, az egészségbiztosítással, a különféle egyéb juttatásokkal, illetve az adózással, még akkor is, ha ezek nem mindegyike tartozik feltétlenül az állami feladatok körébe. Nem foglalkozik morális kérdésekkel: hogy ki milyen juttatásokban részesüljön, illetve, hogy kiket milyen adók sújtsanak, ezeket a döntéseket a politikára bízva vizsgálatának tárgya a politikai akarat gazdasági megvalósítása. Ehhez az első feladat az állam feladatának meghatározása. Itt két elterjedt álláspont létezik. Az egyik, tipikusan a keleti országokban, illetve diktatórikus rendszerekben (különösen: kommunizmus, fasizmus) élő felfogás szerint az állam feladata a társadalom vezetése, a társadalmi célok meghatározása, melynek az egyes polgárok érdekeit alárendeli. Az angolszász államfelfogás a polgárok egyéni érdekeit tartja szem előtt, célja ezen érdekek érvényesülését segíteni. A két felfogás az állam tevékenységének határait befolyásolja, de a tevékenység jellege hasonló. Az államháztartás tevékenysége lényegében . Az felfogás szerint - mely feltételezi, hogy az állampolgárok azonos, konkáv hasznossági függvényekkel rendelkeznek - a társadalmi teljes -egyenlõség esetén a legnagyobb. Mivel a hasznosság a jövedelmen kívül egyéb, nem újraelosztható faktoroktól (például egészség) is függhet, ez a legritkább esetben valósítható meg. A maximin elv esetén a társadalmi döntés megegyezik a legszegényebb polgár hasznosságával. Bár a társadalmi célfüggvényt a politika határozza meg, az államháztartástan ellenõrzi, hogy az egyes újraelosztási programok megfelelnek-e neki. Az állami szerepvállalás oka lehet
* a piacok kudarca, vagy teljes hiánya:
* közjószágok
*
* nyugdíj- és egészségbiztosítás
* újraelosztás
*
* egyéb segélyek és támogatások
* paternalizmus
* a társadalmi stabilitás erõsítése
* Közoktatás (hu)
- Az államháztartástan a közgazdaságtannak az az ága, mely az állami feladatok pénzügyi hátterének biztosításával foglalkozik. Az angol kifejezés (en:Public finance) tükörfordításaként a közpénzügyek gazdaságtanának is nevezzük. Az államháztartástan foglalkozik az állam költségvetésének mindkét oldalával: a társadalombiztosítással, az egészségbiztosítással, a különféle egyéb juttatásokkal, illetve az adózással, még akkor is, ha ezek nem mindegyike tartozik feltétlenül az állami feladatok körébe. Nem foglalkozik morális kérdésekkel: hogy ki milyen juttatásokban részesüljön, illetve, hogy kiket milyen adók sújtsanak, ezeket a döntéseket a politikára bízva vizsgálatának tárgya a politikai akarat gazdasági megvalósítása. Ehhez az első feladat az állam feladatának meghatározása. Itt két elterjedt álláspont létezik. Az egyik, tipikusan a keleti országokban, illetve diktatórikus rendszerekben (különösen: kommunizmus, fasizmus) élő felfogás szerint az állam feladata a társadalom vezetése, a társadalmi célok meghatározása, melynek az egyes polgárok érdekeit alárendeli. Az angolszász államfelfogás a polgárok egyéni érdekeit tartja szem előtt, célja ezen érdekek érvényesülését segíteni. A két felfogás az állam tevékenységének határait befolyásolja, de a tevékenység jellege hasonló. Az államháztartás tevékenysége lényegében . Az felfogás szerint - mely feltételezi, hogy az állampolgárok azonos, konkáv hasznossági függvényekkel rendelkeznek - a társadalmi teljes -egyenlõség esetén a legnagyobb. Mivel a hasznosság a jövedelmen kívül egyéb, nem újraelosztható faktoroktól (például egészség) is függhet, ez a legritkább esetben valósítható meg. A maximin elv esetén a társadalmi döntés megegyezik a legszegényebb polgár hasznosságával. Bár a társadalmi célfüggvényt a politika határozza meg, az államháztartástan ellenõrzi, hogy az egyes újraelosztási programok megfelelnek-e neki. Az állami szerepvállalás oka lehet
* a piacok kudarca, vagy teljes hiánya:
* közjószágok
*
* nyugdíj- és egészségbiztosítás
* újraelosztás
*
* egyéb segélyek és támogatások
* paternalizmus
* a társadalmi stabilitás erõsítése
* Közoktatás (hu)
|