| dbo:abstract
|
- Áltudománynak (pszeudotudománynak) az olyan gondolatokat, , nevezzük, amelyeket (mai) művelőik tudományként határoznak meg, de a tudomány fogalmának nem felelnek meg. (Leggyakoribb hibájuk az empirikus igazolás hiánya. Lásd: tudományos módszer.) A tudomány igazságtartalmára nézve tesztelhető (tehát potenciálisan igazolható vagy cáfolható) ismeretek gondolati rendszere. Ha valami tesztelhetetlen, ellenőrizhetetlen ismeretekből áll, vagy nem alkot gondolati rendszert, akkor az nem tudomány. A „nem tudomány” jelzőként alkalmazva nem foglal magában értékítéletet. Attól, hogy valami nem tudomány, bizonyos szempontból még értékes is lehet, hiszen gondolati rendszert a vallások, mitológiák, népmesék, regények vagy más művészeti alkotások is képezhetnek. Hasznosak lehetnek továbbá olyan igazolt ismeretekből álló „tárházak” is, amelyek viszont nem alkotnak gondolati rendszert, például telefonkönyv. A nem tudomány akkor válik áltudománnyá, ha magát tudományként tünteti fel. Éppen ezért az áltudomány minősítést egyértelműen pejoratív értelemben használjuk, amit az így minősített elméletek követői szinte mindig visszautasítanak. Fontos, hogy az áltudomány fogalomkörébe ne vonjuk bele a kultúra azon területeit, amelyek nem tartoznak a szűkebb értelemben felfogott tudományfogalom, a természettudományok körébe, elnevezésükben mégis tudományosságra való utalás fedezhető fel, amennyiben művelőik elfogadják a tudományos módszertant és megfelelő szakképzettség birtokában vannak. Ilyenek tipikusan a vallásos és nem vallásos világnézetek (mitológiák, teológia, filozófiai irányzatok…), valamint egyes, önmagukban tudományt nem alkotó és hobbi szakterületek, mint a numizmatika, filatélia, , zoológiai nomenklatúra, stb. Utóbbiak, bár a tudomány fogalmának nem felelnek meg, gyakran hasznos segítséget nyújtanak a valódi tudományos kutatások számára is. A numizmatika például a történettudomány egyik fontos segédtudománya. Fenti okok miatt gyakran nehéz egy gondolati rendszerről egyértelműen eldönteni, hogy áltudomány-e vagy sem. Ha nyilvánvaló, hogy nem törekszik állításainak igazolására, hanem például kinyilatkoztatásokból, jelentős személyiségek állításaiból, hallomásból származó történetekből, vagy légből kapottan vezet le újabb megállapításokat, akkor egyértelműen nem tudományról van szó. A kérdés eldöntését nehezíti az is, hogy egykor tudományosnak és nyitott kérdésnek számító, de ma már elvetett, vagyis általánosan tudományosan megalapozatlannak tartott elméletek makacs követőire is alkalmazható (például a hívei, asztrológia hívei, örökmozgókészítők). Ilyen esetben egy ma már tudománytalannak minősülő gondolati rendszer művelői valóban értékes múltbeli gyökerekre, valódi tudományos előzményekre, sőt sok esetben neves és ma is elismert tudománytörténeti személyiségek tekintélyére hivatkozhatnak. (hu)
- Áltudománynak (pszeudotudománynak) az olyan gondolatokat, , nevezzük, amelyeket (mai) művelőik tudományként határoznak meg, de a tudomány fogalmának nem felelnek meg. (Leggyakoribb hibájuk az empirikus igazolás hiánya. Lásd: tudományos módszer.) A tudomány igazságtartalmára nézve tesztelhető (tehát potenciálisan igazolható vagy cáfolható) ismeretek gondolati rendszere. Ha valami tesztelhetetlen, ellenőrizhetetlen ismeretekből áll, vagy nem alkot gondolati rendszert, akkor az nem tudomány. A „nem tudomány” jelzőként alkalmazva nem foglal magában értékítéletet. Attól, hogy valami nem tudomány, bizonyos szempontból még értékes is lehet, hiszen gondolati rendszert a vallások, mitológiák, népmesék, regények vagy más művészeti alkotások is képezhetnek. Hasznosak lehetnek továbbá olyan igazolt ismeretekből álló „tárházak” is, amelyek viszont nem alkotnak gondolati rendszert, például telefonkönyv. A nem tudomány akkor válik áltudománnyá, ha magát tudományként tünteti fel. Éppen ezért az áltudomány minősítést egyértelműen pejoratív értelemben használjuk, amit az így minősített elméletek követői szinte mindig visszautasítanak. Fontos, hogy az áltudomány fogalomkörébe ne vonjuk bele a kultúra azon területeit, amelyek nem tartoznak a szűkebb értelemben felfogott tudományfogalom, a természettudományok körébe, elnevezésükben mégis tudományosságra való utalás fedezhető fel, amennyiben művelőik elfogadják a tudományos módszertant és megfelelő szakképzettség birtokában vannak. Ilyenek tipikusan a vallásos és nem vallásos világnézetek (mitológiák, teológia, filozófiai irányzatok…), valamint egyes, önmagukban tudományt nem alkotó és hobbi szakterületek, mint a numizmatika, filatélia, , zoológiai nomenklatúra, stb. Utóbbiak, bár a tudomány fogalmának nem felelnek meg, gyakran hasznos segítséget nyújtanak a valódi tudományos kutatások számára is. A numizmatika például a történettudomány egyik fontos segédtudománya. Fenti okok miatt gyakran nehéz egy gondolati rendszerről egyértelműen eldönteni, hogy áltudomány-e vagy sem. Ha nyilvánvaló, hogy nem törekszik állításainak igazolására, hanem például kinyilatkoztatásokból, jelentős személyiségek állításaiból, hallomásból származó történetekből, vagy légből kapottan vezet le újabb megállapításokat, akkor egyértelműen nem tudományról van szó. A kérdés eldöntését nehezíti az is, hogy egykor tudományosnak és nyitott kérdésnek számító, de ma már elvetett, vagyis általánosan tudományosan megalapozatlannak tartott elméletek makacs követőire is alkalmazható (például a hívei, asztrológia hívei, örökmozgókészítők). Ilyen esetben egy ma már tudománytalannak minősülő gondolati rendszer művelői valóban értékes múltbeli gyökerekre, valódi tudományos előzményekre, sőt sok esetben neves és ma is elismert tudománytörténeti személyiségek tekintélyére hivatkozhatnak. (hu)
|
