| dbo:abstract
|
- Az önbíráskodás (nemzetközi szóval vigilantizmus) a törvény megszegése azzal a szándékkal, hogy büntetést nyerjen az olyan bűn, amelyet az önbíráskodó szerint a törvény nem, vagy nem megfelelőképpen büntet. A magyar jogi definíció szerint a köznyugalom elleni bűncselekmények csoportjába tartozó bűntett. A történészek és az újságírók sok egyént és csoportot definiáltak önbíráskodóként a világ minden táján. Az önbíráskodás egyik kedvenc témája a dokumentum és fikciós műfajoknak: az önbíráskodókat gyakran a gonosz ellen lázadó hősnek állítják be, máskor pedig meggondolatlannak, torzultnak, kegyetlennek. A világon sokfelé alakultak a történelem folyamán önbíráskodó csoportok és mozgalmak. Nem sorolják közéjük a szintén sokfelé létező, a törvények betartását szem előtt tartó polgárőr és „” csoportokat. A vigilantizmus szó az olasz vagy a spanyol nyelvből terjedt el, de végső soron latin eredetű: a latin vigilare ige jelentése „figyelni”. (hu)
- Az önbíráskodás (nemzetközi szóval vigilantizmus) a törvény megszegése azzal a szándékkal, hogy büntetést nyerjen az olyan bűn, amelyet az önbíráskodó szerint a törvény nem, vagy nem megfelelőképpen büntet. A magyar jogi definíció szerint a köznyugalom elleni bűncselekmények csoportjába tartozó bűntett. A történészek és az újságírók sok egyént és csoportot definiáltak önbíráskodóként a világ minden táján. Az önbíráskodás egyik kedvenc témája a dokumentum és fikciós műfajoknak: az önbíráskodókat gyakran a gonosz ellen lázadó hősnek állítják be, máskor pedig meggondolatlannak, torzultnak, kegyetlennek. A világon sokfelé alakultak a történelem folyamán önbíráskodó csoportok és mozgalmak. Nem sorolják közéjük a szintén sokfelé létező, a törvények betartását szem előtt tartó polgárőr és „” csoportokat. A vigilantizmus szó az olasz vagy a spanyol nyelvből terjedt el, de végső soron latin eredetű: a latin vigilare ige jelentése „figyelni”. (hu)
|
