| dbo:abstract
|
- A łacinka ábécé (IPA: [laˈt͡sʲinka]) (mai belarusz cirill írással: лацінка) a belarusz nyelv tradicionális, latin betűs írásmódja. A belarusz nyelvet eredetileg cirill betűkkel írták, de a reformáció idején áttértek a latin betűs írásmódra, melyet łacinkának neveztek. Az első ilyen mű a Witanie na Pierwszy Wiazd z Krolowca do Kadlubka Saskiego Wilenskiego volt, melyet 1642-ben adtak ki Vilniusban (akkoriban Wilno). Az 1700-as évek elejétől a mai Fehéroroszország lengyel területté vált, és az államnyelv is a lengyel lett. Emellett korlátozott lehetőséggel a łacinka is használatban maradt. Később, a 19. század folyamán a belarusz irodalmi nyelvvé vált, és hosszú ideig vita tárgya volt a helyesírás. Három irányzat vetélkedett: az egyik a lengyel helyesíráson alapult, a másik az oroszon, a harmadik pedig a łacinka volt. Végül a század végére általánossá vált a ma is használt cirill betűs írás. Azóta csak a belarusz emigráció használja a latin írást. 1991-től, az ország függetlenné válástól kezdve ismét elindult egy mozgalom a latin írás visszaállításért. A legnagyobb probléma azonban az, hogy nem sikerült megegyezésre jutni a pontos helyesírásról. (hu)
- A łacinka ábécé (IPA: [laˈt͡sʲinka]) (mai belarusz cirill írással: лацінка) a belarusz nyelv tradicionális, latin betűs írásmódja. A belarusz nyelvet eredetileg cirill betűkkel írták, de a reformáció idején áttértek a latin betűs írásmódra, melyet łacinkának neveztek. Az első ilyen mű a Witanie na Pierwszy Wiazd z Krolowca do Kadlubka Saskiego Wilenskiego volt, melyet 1642-ben adtak ki Vilniusban (akkoriban Wilno). Az 1700-as évek elejétől a mai Fehéroroszország lengyel területté vált, és az államnyelv is a lengyel lett. Emellett korlátozott lehetőséggel a łacinka is használatban maradt. Később, a 19. század folyamán a belarusz irodalmi nyelvvé vált, és hosszú ideig vita tárgya volt a helyesírás. Három irányzat vetélkedett: az egyik a lengyel helyesíráson alapult, a másik az oroszon, a harmadik pedig a łacinka volt. Végül a század végére általánossá vált a ma is használt cirill betűs írás. Azóta csak a belarusz emigráció használja a latin írást. 1991-től, az ország függetlenné válástól kezdve ismét elindult egy mozgalom a latin írás visszaállításért. A legnagyobb probléma azonban az, hogy nem sikerült megegyezésre jutni a pontos helyesírásról. (hu)
|
