| dbo:abstract
|
- A kétfordulós 2017-es francia nemzetgyűlési választásokat 2017. június 11-én és 18-án tartották, amelyen megválasztották Franciaország kétkamarás parlamentje alsóházának tagjait. A francia törvények szerint erre a választásra röviddel az elnökválasztás után kerül sor, melynek két fordulóját 2017-ben április 23-án és május 7-én rendezték, és amelynek eredményeképp Emmanuel Macron lett az új államfő. A nemzetgyűlési választások fő tétje az volt, hogy az elnök mögött álló pártok – a szociálliberális En Marche és a François Bayrou-féle centrista Demokratikus Mozgalma (MoDem) – megszerzik-e a többséget a Nemzetgyűlésben, és ha igen, mekkorát. A Nemzetgyűlés választja ugyanis a kormányfőt, és ha az államfő és a kormányfő eltérő politikai párthoz tartozik, akkor az így létrejövő ún. „politikai társbérlet” (franciául cohabitation), a nézetkülönbségek sora lerontja a kormányzás hatékonyságát. Az első fordulót Macron koalíciója nyerte, a szavazatok 32,3%-át besöpörve. A jobboldali Republikánusok 21,6%-ot szereztek, Marine Le Pen ultranacionalista Nemzeti Frontja pedig 13,2%-ot. Az elemzők ekkor úgy vélték, Macron pártjai akár kétharmados nemzetgyűlési többséghez juthatnak a második fordulóban. („Macron-mániáról” azonban nem lehetett beszélni, hiszen az alacsony részvételi arányból is következően csak minden tizedik francia szavazott az elnök pártjára.) Végül a mandátumok 60,66%-át szerezték meg, ezzel stabil többség jött létre az elnök mögött. A korábban meghatározó nagy francia pártok, mint a jobboldali Republikánusok és a baloldali Szocialista Párt, erősen visszaszorultak. A 15. Nemzetgyűlés 2017. június 27-én 15 órakor (CEST) ült össze. (hu)
- A kétfordulós 2017-es francia nemzetgyűlési választásokat 2017. június 11-én és 18-án tartották, amelyen megválasztották Franciaország kétkamarás parlamentje alsóházának tagjait. A francia törvények szerint erre a választásra röviddel az elnökválasztás után kerül sor, melynek két fordulóját 2017-ben április 23-án és május 7-én rendezték, és amelynek eredményeképp Emmanuel Macron lett az új államfő. A nemzetgyűlési választások fő tétje az volt, hogy az elnök mögött álló pártok – a szociálliberális En Marche és a François Bayrou-féle centrista Demokratikus Mozgalma (MoDem) – megszerzik-e a többséget a Nemzetgyűlésben, és ha igen, mekkorát. A Nemzetgyűlés választja ugyanis a kormányfőt, és ha az államfő és a kormányfő eltérő politikai párthoz tartozik, akkor az így létrejövő ún. „politikai társbérlet” (franciául cohabitation), a nézetkülönbségek sora lerontja a kormányzás hatékonyságát. Az első fordulót Macron koalíciója nyerte, a szavazatok 32,3%-át besöpörve. A jobboldali Republikánusok 21,6%-ot szereztek, Marine Le Pen ultranacionalista Nemzeti Frontja pedig 13,2%-ot. Az elemzők ekkor úgy vélték, Macron pártjai akár kétharmados nemzetgyűlési többséghez juthatnak a második fordulóban. („Macron-mániáról” azonban nem lehetett beszélni, hiszen az alacsony részvételi arányból is következően csak minden tizedik francia szavazott az elnök pártjára.) Végül a mandátumok 60,66%-át szerezték meg, ezzel stabil többség jött létre az elnök mögött. A korábban meghatározó nagy francia pártok, mint a jobboldali Republikánusok és a baloldali Szocialista Párt, erősen visszaszorultak. A 15. Nemzetgyűlés 2017. június 27-én 15 órakor (CEST) ült össze. (hu)
|
