| dbo:abstract
|
- Az APG IV-rendszer, röviden APG IV a zárvatermő növények modern, főleg molekuláris alapú, filogenetikus növényrendszertani osztályozásának negyedik kiadása. 2016 májusában publikálta az Angiosperm Phylogeny Group (APG) a c. szaklapban, 6½ évvel elődje, az ugyanitt megjelent APG III-rendszer (2009) után. és 18 évvel az első APG-rendszer 1998-as megjelentetése után. 2009-ben a rendszerbe tartozó családok lineáris felsorolását külön publikációban adták ki; az APG IV-cikk magában foglalja ezt a leírást is, keresztreferenciákkal ellátva a 2009-eshez. (A lineáris felsorolás hasznos például a növénygyűjtemények kurátorai vagy azok számára, akik növénytani munkáikban az APG szerinti sorrendben kívánják elrendezni a taxonokat.) Az APG III-hoz képest az APG IV-ben a rendszer főbb körvonalai változatlanok maradtak, de több új rend jelenik meg (Boraginales, Dilleniales, , és ), néhány új családot is leír (hu)
- Az APG IV-rendszer, röviden APG IV a zárvatermő növények modern, főleg molekuláris alapú, filogenetikus növényrendszertani osztályozásának negyedik kiadása. 2016 májusában publikálta az Angiosperm Phylogeny Group (APG) a c. szaklapban, 6½ évvel elődje, az ugyanitt megjelent APG III-rendszer (2009) után, és 18 évvel az első APG-rendszer 1998-as megjelentetése után. 2009-ben a rendszerbe tartozó családok lineáris felsorolását külön publikációban adták ki; az APG IV-cikk magában foglalja ezt a leírást is, keresztreferenciákkal ellátva a 2009-eshez. (A lineáris felsorolás hasznos például a növénygyűjtemények kurátorai vagy azok számára, akik növénytani munkáikban az APG szerinti sorrendben kívánják elrendezni a taxonokat.) Az APG III-hoz képest az APG IV-ben a rendszer főbb körvonalai változatlanok maradtak, de több új rend jelenik meg (Boraginales, Dilleniales, , és ), néhány új családot is leír , néhány, korábban leírt család összevonásra került (az Aristolochiaceae most már tartalmazza a korábbi -t és -t; a újra magában foglalja az -t és a -t; a Buxaceae pedig tartalmazza a -t). Nevezéktani okokból az Asphodelaceae családnevet kellett használni a Xanthorrhoeaceae helyett, továbbá a (most már a tartalmazó) -t a helyett. Az APG IV-rendszer így összesen 64 zárvatermőrendet és 416 -családot ír le. A szerzők saját bevallásuk szerint „konzervatív” filozófiával szerkesztették az új rendszert, így az APG III-rendszeren csak azokon a helyeken változtattak, ahol arra „jól támogatott igény” jelentkezett. Emiatt az APG IV egyes helyeken nincs összhangban a legfrissebb tanulmányok eredményeivel, ha úgy ítélték meg, további kutatásra van szükség az osztályozás megváltoztatásához. (hu)
- <api batchcomplete="">Az APG IV-rendszer, röviden APG IV a zárvatermő növények modern, főleg molekuláris alapú, filogenetikus növényrendszertani osztályozásának negyedik kiadása. 2016 májusn publikálta az Angiosperm Phylogeny Group (APG) a Botanical Journal of the Linnean Society c. szaklapban, 6½ évvel elᔝje, az ugyanitt megjelent APG III-rendszer (2009) után, és 18 évvel az első APG-rendszer 1998-as megjelentetése után. 2009-ben a rendszerbe tartozó csalฝok lineáris felsorolását külön publikผin adták ki; az APG IV-cikk magn foglalja ezt a leírást is, keresztreferenciákkal ellátva a 2009-eshez. (A lineáris felsorolás hasznos például a növénygyűjtemények kurátorai vagy azok számára, akik növénytani munkáikban az APG szerinti sorrendben kívánják elrendezni a taxonokat.)Az APG III-hoz képest az APG IV-ben a rendszer f körvonalai változatlanok maradtak, de t új rend jelenik meg (Boraginales, Dilleniales, Icacinales, Metteniusiales és Vahliales), néhány új csalฝot is leír (Kewaceae, Macarthuriaceae, Maundiaceae, Mazaceae, Microteaceae, Nyssaceae, Peraceae, Petenaeaceae és Petiveriaceae), néhány, korn leírt csalฝ összevonásra került (az Aristolochiaceae most már tartalmazza a kori Lactoridaceae-t és Hydnoraceae-t; a Restionaceae újra magn foglalja az Anarthriaceae-t és a Centrolepidaceae-t; a Buxaceae pedig tartalmazza a Haptanthaceae-t). Nevezéktani okokból az Asphodelaceae csalฝnevet kellett használni a Xanthorrhoeaceae helyett, tová a (most már a Vivianiaceae-t is tartalmazó) Francoaceae-t a Melianthaceae helyett. Az APG IV-rendszer így összesen 64 zárvatermőrendet és 416 -csalฝot ír le. A szerzők saját bevallásuk szerint „konzervatív” filoz༿iával szerkesztették az új rendszert, így az APG III-rendszeren csak azokon a helyeken változtattak, ahol arra „jól támogatott igény” jelentkezett. Emiatt az APG IV egyes helyeken nincs összhangban a legfrissebb tanulmányok eredményeivel, ha úgy ítélték meg, tovi kutatásra van szükség az osztályozás megváltoztatásához. (hu)
- <api batchcomplete="">Az APG IV-rendszer, röviden APG IV a zárvatermő növények modern, főleg molekuláris alapú, filogenetikus növényrendszertani osztályozásának negyedik kiadása. 2016 májusában publikálta az Angiosperm Phylogeny Group (APG) a Botanical Journal of the Linnean Society c. szaklapban, 6½ évvel elődje, az ugyanitt megjelent APG III-rendszer (2009) után, és 18 évvel az első APG-rendszer 1998-as megjelentetése után. 2009-ben a rendszerbe tartozó családok lineáris felsorolását külön publikációban adták ki; az APG IV-cikk magában foglalja ezt a leírást is, keresztreferenciákkal ellátva a 2009-eshez. (A lineáris felsorolás hasznos például a növénygyűjtemények kurátorai vagy azok számára, akik növénytani munkáikban az APG szerinti sorrendben kívánják elrendezni a taxonokat.)Az APG III-hoz képest az APG IV-ben a rendszer főbb körvonalai változatlanok maradtak, de több új rend jelenik meg (Boraginales, Dilleniales, Icacinales, Metteniusiales és Vahliales), néhány új családot is leír (Kewaceae, Macarthuriaceae, Maundiaceae, Mazaceae, Microteaceae, Nyssaceae, Peraceae, Petenaeaceae és Petiveriaceae), néhány, korábban leírt család összevonásra került (az Aristolochiaceae most már tartalmazza a korábbi Lactoridaceae-t és Hydnoraceae-t; a Restionaceae újra magában foglalja az Anarthriaceae-t és a Centrolepidaceae-t; a Buxaceae pedig tartalmazza a Haptanthaceae-t). Nevezéktani okokból az Asphodelaceae családnevet kellett használni a Xanthorrhoeaceae helyett, továbbá a (most már a Vivianiaceae-t is tartalmazó) Francoaceae-t a Melianthaceae helyett. Az APG IV-rendszer így összesen 64 zárvatermőrendet és 416 -családot ír le. A szerzők saját bevallásuk szerint „konzervatív” filozófiával szerkesztették az új rendszert, így az APG III-rendszeren csak azokon a helyeken változtattak, ahol arra „jól támogatott igény” jelentkezett. Emiatt az APG IV egyes helyeken nincs összhangban a legfrissebb tanulmányok eredményeivel, ha úgy ítélték meg, további kutatásra van szükség az osztályozás megváltoztatásához. (hu)
- Az APG IV-rendszer, röviden APG IV a zárvatermő növények modern, főleg molekuláris alapú, filogenetikus növényrendszertani osztályozásának negyedik kiadása. 2016 májusában publikálta az Angiosperm Phylogeny Group (APG) a c. szaklapban, 6½ évvel elődje, az ugyanitt megjelent APG III-rendszer (2009) után. és 18 évvel az első APG-rendszer 1998-as megjelentetése után. 2009-ben a rendszerbe tartozó családok lineáris felsorolását külön publikációban adták ki; az APG IV-cikk magában foglalja ezt a leírást is, keresztreferenciákkal ellátva a 2009-eshez. (A lineáris felsorolás hasznos például a növénygyűjtemények kurátorai vagy azok számára, akik növénytani munkáikban az APG szerinti sorrendben kívánják elrendezni a taxonokat.) Az APG III-hoz képest az APG IV-ben a rendszer főbb körvonalai változatlanok maradtak, de több új rend jelenik meg (Boraginales, Dilleniales, , és ), néhány új családot is leír (hu)
- Az APG IV-rendszer, röviden APG IV a zárvatermő növények modern, főleg molekuláris alapú, filogenetikus növényrendszertani osztályozásának negyedik kiadása. 2016 májusában publikálta az Angiosperm Phylogeny Group (APG) a c. szaklapban, 6½ évvel elődje, az ugyanitt megjelent APG III-rendszer (2009) után, és 18 évvel az első APG-rendszer 1998-as megjelentetése után. 2009-ben a rendszerbe tartozó családok lineáris felsorolását külön publikációban adták ki; az APG IV-cikk magában foglalja ezt a leírást is, keresztreferenciákkal ellátva a 2009-eshez. (A lineáris felsorolás hasznos például a növénygyűjtemények kurátorai vagy azok számára, akik növénytani munkáikban az APG szerinti sorrendben kívánják elrendezni a taxonokat.) Az APG III-hoz képest az APG IV-ben a rendszer főbb körvonalai változatlanok maradtak, de több új rend jelenik meg (Boraginales, Dilleniales, , és ), néhány új családot is leír , néhány, korábban leírt család összevonásra került (az Aristolochiaceae most már tartalmazza a korábbi -t és -t; a újra magában foglalja az -t és a -t; a Buxaceae pedig tartalmazza a -t). Nevezéktani okokból az Asphodelaceae családnevet kellett használni a Xanthorrhoeaceae helyett, továbbá a (most már a tartalmazó) -t a helyett. Az APG IV-rendszer így összesen 64 zárvatermőrendet és 416 -családot ír le. A szerzők saját bevallásuk szerint „konzervatív” filozófiával szerkesztették az új rendszert, így az APG III-rendszeren csak azokon a helyeken változtattak, ahol arra „jól támogatott igény” jelentkezett. Emiatt az APG IV egyes helyeken nincs összhangban a legfrissebb tanulmányok eredményeivel, ha úgy ítélték meg, további kutatásra van szükség az osztályozás megváltoztatásához. (hu)
- <api batchcomplete="">Az APG IV-rendszer, röviden APG IV a zárvatermő növények modern, főleg molekuláris alapú, filogenetikus növényrendszertani osztályozásának negyedik kiadása. 2016 májusn publikálta az Angiosperm Phylogeny Group (APG) a Botanical Journal of the Linnean Society c. szaklapban, 6½ évvel elᔝje, az ugyanitt megjelent APG III-rendszer (2009) után, és 18 évvel az első APG-rendszer 1998-as megjelentetése után. 2009-ben a rendszerbe tartozó csalฝok lineáris felsorolását külön publikผin adták ki; az APG IV-cikk magn foglalja ezt a leírást is, keresztreferenciákkal ellátva a 2009-eshez. (A lineáris felsorolás hasznos például a növénygyűjtemények kurátorai vagy azok számára, akik növénytani munkáikban az APG szerinti sorrendben kívánják elrendezni a taxonokat.)Az APG III-hoz képest az APG IV-ben a rendszer f körvonalai változatlanok maradtak, de t új rend jelenik meg (Boraginales, Dilleniales, Icacinales, Metteniusiales és Vahliales), néhány új csalฝot is leír (Kewaceae, Macarthuriaceae, Maundiaceae, Mazaceae, Microteaceae, Nyssaceae, Peraceae, Petenaeaceae és Petiveriaceae), néhány, korn leírt csalฝ összevonásra került (az Aristolochiaceae most már tartalmazza a kori Lactoridaceae-t és Hydnoraceae-t; a Restionaceae újra magn foglalja az Anarthriaceae-t és a Centrolepidaceae-t; a Buxaceae pedig tartalmazza a Haptanthaceae-t). Nevezéktani okokból az Asphodelaceae csalฝnevet kellett használni a Xanthorrhoeaceae helyett, tová a (most már a Vivianiaceae-t is tartalmazó) Francoaceae-t a Melianthaceae helyett. Az APG IV-rendszer így összesen 64 zárvatermőrendet és 416 -csalฝot ír le. A szerzők saját bevallásuk szerint „konzervatív” filoz༿iával szerkesztették az új rendszert, így az APG III-rendszeren csak azokon a helyeken változtattak, ahol arra „jól támogatott igény” jelentkezett. Emiatt az APG IV egyes helyeken nincs összhangban a legfrissebb tanulmányok eredményeivel, ha úgy ítélték meg, tovi kutatásra van szükség az osztályozás megváltoztatásához. (hu)
- <api batchcomplete="">Az APG IV-rendszer, röviden APG IV a zárvatermő növények modern, főleg molekuláris alapú, filogenetikus növényrendszertani osztályozásának negyedik kiadása. 2016 májusában publikálta az Angiosperm Phylogeny Group (APG) a Botanical Journal of the Linnean Society c. szaklapban, 6½ évvel elődje, az ugyanitt megjelent APG III-rendszer (2009) után, és 18 évvel az első APG-rendszer 1998-as megjelentetése után. 2009-ben a rendszerbe tartozó családok lineáris felsorolását külön publikációban adták ki; az APG IV-cikk magában foglalja ezt a leírást is, keresztreferenciákkal ellátva a 2009-eshez. (A lineáris felsorolás hasznos például a növénygyűjtemények kurátorai vagy azok számára, akik növénytani munkáikban az APG szerinti sorrendben kívánják elrendezni a taxonokat.)Az APG III-hoz képest az APG IV-ben a rendszer főbb körvonalai változatlanok maradtak, de több új rend jelenik meg (Boraginales, Dilleniales, Icacinales, Metteniusiales és Vahliales), néhány új családot is leír (Kewaceae, Macarthuriaceae, Maundiaceae, Mazaceae, Microteaceae, Nyssaceae, Peraceae, Petenaeaceae és Petiveriaceae), néhány, korábban leírt család összevonásra került (az Aristolochiaceae most már tartalmazza a korábbi Lactoridaceae-t és Hydnoraceae-t; a Restionaceae újra magában foglalja az Anarthriaceae-t és a Centrolepidaceae-t; a Buxaceae pedig tartalmazza a Haptanthaceae-t). Nevezéktani okokból az Asphodelaceae családnevet kellett használni a Xanthorrhoeaceae helyett, továbbá a (most már a Vivianiaceae-t is tartalmazó) Francoaceae-t a Melianthaceae helyett. Az APG IV-rendszer így összesen 64 zárvatermőrendet és 416 -családot ír le. A szerzők saját bevallásuk szerint „konzervatív” filozófiával szerkesztették az új rendszert, így az APG III-rendszeren csak azokon a helyeken változtattak, ahol arra „jól támogatott igény” jelentkezett. Emiatt az APG IV egyes helyeken nincs összhangban a legfrissebb tanulmányok eredményeivel, ha úgy ítélték meg, további kutatásra van szükség az osztályozás megváltoztatásához. (hu)
|
| rdfs:comment
|
- Az APG IV-rendszer, röviden APG IV a zárvatermő növények modern, főleg molekuláris alapú, filogenetikus növényrendszertani osztályozásának negyedik kiadása. 2016 májusában publikálta az Angiosperm Phylogeny Group (APG) a c. szaklapban, 6½ évvel elődje, az ugyanitt megjelent APG III-rendszer (2009) után. és 18 évvel az első APG-rendszer 1998-as megjelentetése után. 2009-ben a rendszerbe tartozó családok lineáris felsorolását külön publikációban adták ki; az APG IV-cikk magában foglalja ezt a leírást is, keresztreferenciákkal ellátva a 2009-eshez. (A lineáris felsorolás hasznos például a növénygyűjtemények kurátorai vagy azok számára, akik növénytani munkáikban az APG szerinti sorrendben kívánják elrendezni a taxonokat.) (hu)
- <api batchcomplete="">Az APG IV-rendszer, röviden APG IV a zárvatermő növények modern, főleg molekuláris alapú, filogenetikus növényrendszertani osztályozásának negyedik kiadása. 2016 májusn publikálta az Angiosperm Phylogeny Group (APG) a Botanical Journal of the Linnean Society c. szaklapban, 6½ évvel elᔝje, az ugyanitt megjelent APG III-rendszer (2009) után, és 18 évvel az első APG-rendszer 1998-as megjelentetése után. (hu)
- <api batchcomplete="">Az APG IV-rendszer, röviden APG IV a zárvatermő növények modern, főleg molekuláris alapú, filogenetikus növényrendszertani osztályozásának negyedik kiadása. 2016 májusában publikálta az Angiosperm Phylogeny Group (APG) a Botanical Journal of the Linnean Society c. szaklapban, 6½ évvel elődje, az ugyanitt megjelent APG III-rendszer (2009) után, és 18 évvel az első APG-rendszer 1998-as megjelentetése után. (hu)
- Az APG IV-rendszer, röviden APG IV a zárvatermő növények modern, főleg molekuláris alapú, filogenetikus növényrendszertani osztályozásának negyedik kiadása. 2016 májusában publikálta az Angiosperm Phylogeny Group (APG) a c. szaklapban, 6½ évvel elődje, az ugyanitt megjelent APG III-rendszer (2009) után. és 18 évvel az első APG-rendszer 1998-as megjelentetése után. 2009-ben a rendszerbe tartozó családok lineáris felsorolását külön publikációban adták ki; az APG IV-cikk magában foglalja ezt a leírást is, keresztreferenciákkal ellátva a 2009-eshez. (A lineáris felsorolás hasznos például a növénygyűjtemények kurátorai vagy azok számára, akik növénytani munkáikban az APG szerinti sorrendben kívánják elrendezni a taxonokat.) (hu)
- <api batchcomplete="">Az APG IV-rendszer, röviden APG IV a zárvatermő növények modern, főleg molekuláris alapú, filogenetikus növényrendszertani osztályozásának negyedik kiadása. 2016 májusn publikálta az Angiosperm Phylogeny Group (APG) a Botanical Journal of the Linnean Society c. szaklapban, 6½ évvel elᔝje, az ugyanitt megjelent APG III-rendszer (2009) után, és 18 évvel az első APG-rendszer 1998-as megjelentetése után. (hu)
- <api batchcomplete="">Az APG IV-rendszer, röviden APG IV a zárvatermő növények modern, főleg molekuláris alapú, filogenetikus növényrendszertani osztályozásának negyedik kiadása. 2016 májusában publikálta az Angiosperm Phylogeny Group (APG) a Botanical Journal of the Linnean Society c. szaklapban, 6½ évvel elődje, az ugyanitt megjelent APG III-rendszer (2009) után, és 18 évvel az első APG-rendszer 1998-as megjelentetése után. (hu)
|
