| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- A dinoszauruszok kutatása az Å‘slénytan egyik ága. Bár a dinoszauruszcsontokat évezredek óta ismerték, igazi természetüket csak nemrégiben ismerték fel - korábban sárkánycsontnak (KÃnában) vagy a griffmadár csontjának (ókori Görögország) tartották ezeket. Csak a 17. században, Angliában jelent meg az elsÅ‘ tudományos igényű leÃrás egy fosszilis állkapocsról, amely egy Megalosaurus állkapcsa volt. Az elsÅ‘ tudományos közlemény, amelyben szintén a Megalosaurusról számoltak be, 1824-ben jelent meg a londoni Földrajzi Társaság folyóiratában. A második fajt, az Iguanodont 1822-ben fedezték fel. Ezt követÅ‘en az európai és amerikai tudósok érdeklÅ‘désének középpontjába került a nagy hüllÅ‘fosszÃliák tanulmányozása (a dinoszaurusz megnevezést 1824-ben javasolták elÅ‘ször). 1858-ban fedezték el az elsÅ‘ dinoszauruszmaradványokat Amerikában, New Jersey államban. Ezt követÅ‘en versenyfutás tört ki két amerikai tudós között, hogy ki talál több dinoszaurusz-fajt. Ezt követÅ‘en a dinoszauruszkutatás az összes földrészre kiterjedt - az elsÅ‘ antarktiszi dinoszauruszt 1984-ben találták a Ross-szigeten (Antarctopelta oliveroi). A dinoszauruszkutatás terén kiemelkedÅ‘ jelentÅ‘ségű Dél-Amerika és KÃna, ahol rengeteg maradványt találtak, beleértve az elsÅ‘ dinoszaurusztojásokat, és az elsÅ‘ tollas dinoszauruszokat, amelyek alapján megállapÃtották a madarak és a dinoszauruszok rokonságát. Az Å‘slénykutatás, de különösen a dinoszauruszok kutatása az 1970-es évek óta reneszánszát éli, nem utolsósorban a melegvérű dinoszauruszok maradványainak feltárása miatt. 1998-ban Olaszországban fedeztek fel egy fiatal Coelurosauria (Scipionyx samniticus) példányát, amelynek a belsÅ‘ szervei is igen jó állapotban megmaradtak. Bár több kÃsérletet is tettek, a dinoszauruszok maradványaiból eddig még nem sikerült a DNS rekonstruálása. (hu)
- A dinoszauruszok kutatása az Å‘slénytan egyik ága. Bár a dinoszauruszcsontokat évezredek óta ismerték, igazi természetüket csak nemrégiben ismerték fel - korábban sárkánycsontnak (KÃnában) vagy a griffmadár csontjának (ókori Görögország) tartották ezeket. Csak a 17. században, Angliában jelent meg az elsÅ‘ tudományos igényű leÃrás egy fosszilis állkapocsról, amely egy Megalosaurus állkapcsa volt. Az elsÅ‘ tudományos közlemény, amelyben szintén a Megalosaurusról számoltak be, 1824-ben jelent meg a londoni Földrajzi Társaság folyóiratában. A második fajt, az Iguanodont 1822-ben fedezték fel. Ezt követÅ‘en az európai és amerikai tudósok érdeklÅ‘désének középpontjába került a nagy hüllÅ‘fosszÃliák tanulmányozása (a dinoszaurusz megnevezést 1824-ben javasolták elÅ‘ször). 1858-ban fedezték el az elsÅ‘ dinoszauruszmaradványokat Amerikában, New Jersey államban. Ezt követÅ‘en versenyfutás tört ki két amerikai tudós között, hogy ki talál több dinoszaurusz-fajt. Ezt követÅ‘en a dinoszauruszkutatás az összes földrészre kiterjedt - az elsÅ‘ antarktiszi dinoszauruszt 1984-ben találták a Ross-szigeten (Antarctopelta oliveroi). A dinoszauruszkutatás terén kiemelkedÅ‘ jelentÅ‘ségű Dél-Amerika és KÃna, ahol rengeteg maradványt találtak, beleértve az elsÅ‘ dinoszaurusztojásokat, és az elsÅ‘ tollas dinoszauruszokat, amelyek alapján megállapÃtották a madarak és a dinoszauruszok rokonságát. Az Å‘slénykutatás, de különösen a dinoszauruszok kutatása az 1970-es évek óta reneszánszát éli, nem utolsósorban a melegvérű dinoszauruszok maradványainak feltárása miatt. 1998-ban Olaszországban fedeztek fel egy fiatal Coelurosauria (Scipionyx samniticus) példányát, amelynek a belsÅ‘ szervei is igen jó állapotban megmaradtak. Bár több kÃsérletet is tettek, a dinoszauruszok maradványaiból eddig még nem sikerült a DNS rekonstruálása. (hu)
|
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 9356 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:date
| |
| prop-hu:url
| |
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| dct:subject
| |
| rdfs:comment
|
- A dinoszauruszok kutatása az Å‘slénytan egyik ága. Bár a dinoszauruszcsontokat évezredek óta ismerték, igazi természetüket csak nemrégiben ismerték fel - korábban sárkánycsontnak (KÃnában) vagy a griffmadár csontjának (ókori Görögország) tartották ezeket. Csak a 17. században, Angliában jelent meg az elsÅ‘ tudományos igényű leÃrás egy fosszilis állkapocsról, amely egy Megalosaurus állkapcsa volt. Az elsÅ‘ tudományos közlemény, amelyben szintén a Megalosaurusról számoltak be, 1824-ben jelent meg a londoni Földrajzi Társaság folyóiratában. A második fajt, az Iguanodont 1822-ben fedezték fel. Ezt követÅ‘en az európai és amerikai tudósok érdeklÅ‘désének középpontjába került a nagy hüllÅ‘fosszÃliák tanulmányozása (a dinoszaurusz megnevezést 1824-ben javasolták elÅ‘ször). (hu)
- A dinoszauruszok kutatása az Å‘slénytan egyik ága. Bár a dinoszauruszcsontokat évezredek óta ismerték, igazi természetüket csak nemrégiben ismerték fel - korábban sárkánycsontnak (KÃnában) vagy a griffmadár csontjának (ókori Görögország) tartották ezeket. Csak a 17. században, Angliában jelent meg az elsÅ‘ tudományos igényű leÃrás egy fosszilis állkapocsról, amely egy Megalosaurus állkapcsa volt. Az elsÅ‘ tudományos közlemény, amelyben szintén a Megalosaurusról számoltak be, 1824-ben jelent meg a londoni Földrajzi Társaság folyóiratában. A második fajt, az Iguanodont 1822-ben fedezték fel. Ezt követÅ‘en az európai és amerikai tudósok érdeklÅ‘désének középpontjába került a nagy hüllÅ‘fosszÃliák tanulmányozása (a dinoszaurusz megnevezést 1824-ben javasolták elÅ‘ször). (hu)
|
| rdfs:label
|
- A dinoszauruszkutatás története (hu)
- A dinoszauruszkutatás története (hu)
|
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is dbo:wikiPageRedirects
of | |
| is foaf:primaryTopic
of | |
