| dbo:abstract
|
- A molekuláris biológia centrális dogmája a DNS, az RNS és a fehérjék közötti információáramlással foglalkozik. A sejtek e három építőköve között kilenc lehetséges irányban mozoghat az információ; a centrális dogma szerint ebből négy irány gyakori (DNS → DNS, DNS → RNS, RNS → RNS, RNS → fehérje), két irány csak rendkívüli esetekben fordul elő (RNS → DNS, DNS → fehérje) a maradék három irányban, vagyis fehérjéből fehérjébe és fehérjéből nukleinsavba pedig soha nem íródik át információ. (Más megfogalmazásokban az RNS → RNS információközlést is a ritka esetekbe sorolják.) A tételt Francis Crick angol molekuláris biológus, a DNS struktúrájának egyik felfedezője fogalmazta meg, először valamivel gyengébb formában (a gyakori és a rendkívüli esetet nem megkülönböztetve) 1958-ban, majd a fenti alakban 1970-ben. A dogma kifejezést nem a szó teológiai értelmében használta, hanem a hipotézis szinonimájaként (saját bevallása szerint nem is volt tisztában a szó jelentésével). Az információáramlás útjai:
* DNS → DNS: DNS-replikáció
* DNS → RNS: transzkripció
* RNS → fehérje: transzláció
* RNS → RNS:
* RNS → DNS: reverz transzkripció A fehérjéről fehérjére történő információátadásra ma már ismerünk nagyon korlátozott példákat: a prionok olyan fehérjék, amelyek képesek azonos aminosavsorrendű, de eltérő térszerkezetű fehérjék szerkezetét úgy megváltoztatni, hogy az övékhez hasonuljon. Ebben az esetben térszerkezeti információ átadás történt. (hu)
- A molekuláris biológia centrális dogmája a DNS, az RNS és a fehérjék közötti információáramlással foglalkozik. A sejtek e három építőköve között kilenc lehetséges irányban mozoghat az információ; a centrális dogma szerint ebből négy irány gyakori (DNS → DNS, DNS → RNS, RNS → RNS, RNS → fehérje), két irány csak rendkívüli esetekben fordul elő (RNS → DNS, DNS → fehérje) a maradék három irányban, vagyis fehérjéből fehérjébe és fehérjéből nukleinsavba pedig soha nem íródik át információ. (Más megfogalmazásokban az RNS → RNS információközlést is a ritka esetekbe sorolják.) A tételt Francis Crick angol molekuláris biológus, a DNS struktúrájának egyik felfedezője fogalmazta meg, először valamivel gyengébb formában (a gyakori és a rendkívüli esetet nem megkülönböztetve) 1958-ban, majd a fenti alakban 1970-ben. A dogma kifejezést nem a szó teológiai értelmében használta, hanem a hipotézis szinonimájaként (saját bevallása szerint nem is volt tisztában a szó jelentésével). Az információáramlás útjai:
* DNS → DNS: DNS-replikáció
* DNS → RNS: transzkripció
* RNS → fehérje: transzláció
* RNS → RNS:
* RNS → DNS: reverz transzkripció A fehérjéről fehérjére történő információátadásra ma már ismerünk nagyon korlátozott példákat: a prionok olyan fehérjék, amelyek képesek azonos aminosavsorrendű, de eltérő térszerkezetű fehérjék szerkezetét úgy megváltoztatni, hogy az övékhez hasonuljon. Ebben az esetben térszerkezeti információ átadás történt. (hu)
|
