| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- A munkácsi zsidóság története a 17. század közepén kezdÅ‘dik; ekkor települtek be Munkácsra az elsÅ‘ zsidó családok. Az izraelita lakosság a 18. században tovább bÅ‘vült, elsÅ‘sorban galÃciai betelepülÅ‘kkel. Az elsÅ‘ egyházközség 1741-ben alakult meg, és ekkor épült az elsÅ‘ zsinagóga is. 1851-ben jesiva létesült, 1871-ben pedig zsidó nyomda, amely számos ivrit könyvet adott ki. 1891-re a városban több mint ötezer zsidó élt, az összlakosság 48 százaléka. 1920-ban ivrit tannyelvű elemi iskola létesült, 1925-ben pedig zsidó gimnázium. Az 1920-as, 1930-as években, amikor a város Csehszlovákiához tartozott, a zsidó lakosság dinamikusan nÅ‘tt (1930-ban 11 ezer zsidó élt a városban), számaránya pedig az összlakosság 43-48 százaléka között mozgott. Ebben az idÅ‘ben Munkácson 30 zsinagóga működött, és négy jiddis nyelvű újság jelent meg. Kárpátalja Magyarországhoz csatolása után a zsidóság helyzete élesen megromlott, minthogy rájuk is érvényesek voltak a jogfosztó zsidótörvények. Magyarország hadbalépése után a zsidó férfilakosság egy része munkaszolgálatot teljesÃtett. Az ország 1944-es német megszállása után Munkácson is gettó létesült, majd a nyár elején a város zsidó lakosságát a kárpátaljai izraelitákkal együtt a deportálások elsÅ‘ hullámában hurcolták el Auschwitzba. A háború végeztével Munkács a Szovjetunió részévé vált, és bár a nyÃlt zsidóüldözés megszűnt, a szovjet ideológiának megfelelÅ‘en a vallásosságot háttérbe szorÃtották. Az elsÅ‘ zsinagógabezárásra 1953-ban került sor, 1959-re pedig az utolsó működÅ‘ zsinagóga is megszűnt a városban. Az 1960-as évek végére mintegy kétezer zsidó maradt Munkácson. Ezek nagy része az 1970-es, 80-as évek során kivándorolt Izraelbe. A Szovjetunió felbomlása után a városban némileg újjáéledt a zsidó vallási és kulturális élet: 1992-ben a reformzsidóság képviselÅ‘i hitközséget hoztak létre, 1994-ben Menóra néven zsidó kulturális egyesület alakult, 1995-ben pedig a zsidóság visszakapta egyik zsinagógáját. Ennek ellenére a város zsidósága tovább fogy: 1989 és 2006 között 236-an vándoroltak ki Izraelbe; Munkácson mintegy 300 zsidó maradt. (hu)
- A munkácsi zsidóság története a 17. század közepén kezdÅ‘dik; ekkor települtek be Munkácsra az elsÅ‘ zsidó családok. Az izraelita lakosság a 18. században tovább bÅ‘vült, elsÅ‘sorban galÃciai betelepülÅ‘kkel. Az elsÅ‘ egyházközség 1741-ben alakult meg, és ekkor épült az elsÅ‘ zsinagóga is. 1851-ben jesiva létesült, 1871-ben pedig zsidó nyomda, amely számos ivrit könyvet adott ki. 1891-re a városban több mint ötezer zsidó élt, az összlakosság 48 százaléka. 1920-ban ivrit tannyelvű elemi iskola létesült, 1925-ben pedig zsidó gimnázium. Az 1920-as, 1930-as években, amikor a város Csehszlovákiához tartozott, a zsidó lakosság dinamikusan nÅ‘tt (1930-ban 11 ezer zsidó élt a városban), számaránya pedig az összlakosság 43-48 százaléka között mozgott. Ebben az idÅ‘ben Munkácson 30 zsinagóga működött, és négy jiddis nyelvű újság jelent meg. Kárpátalja Magyarországhoz csatolása után a zsidóság helyzete élesen megromlott, minthogy rájuk is érvényesek voltak a jogfosztó zsidótörvények. Magyarország hadbalépése után a zsidó férfilakosság egy része munkaszolgálatot teljesÃtett. Az ország 1944-es német megszállása után Munkácson is gettó létesült, majd a nyár elején a város zsidó lakosságát a kárpátaljai izraelitákkal együtt a deportálások elsÅ‘ hullámában hurcolták el Auschwitzba. A háború végeztével Munkács a Szovjetunió részévé vált, és bár a nyÃlt zsidóüldözés megszűnt, a szovjet ideológiának megfelelÅ‘en a vallásosságot háttérbe szorÃtották. Az elsÅ‘ zsinagógabezárásra 1953-ban került sor, 1959-re pedig az utolsó működÅ‘ zsinagóga is megszűnt a városban. Az 1960-as évek végére mintegy kétezer zsidó maradt Munkácson. Ezek nagy része az 1970-es, 80-as évek során kivándorolt Izraelbe. A Szovjetunió felbomlása után a városban némileg újjáéledt a zsidó vallási és kulturális élet: 1992-ben a reformzsidóság képviselÅ‘i hitközséget hoztak létre, 1994-ben Menóra néven zsidó kulturális egyesület alakult, 1995-ben pedig a zsidóság visszakapta egyik zsinagógáját. Ennek ellenére a város zsidósága tovább fogy: 1989 és 2006 között 236-an vándoroltak ki Izraelbe; Munkácson mintegy 300 zsidó maradt. (hu)
|
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 14375 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:first
|
- Yeshayahu A (hu)
- Yeshayahu A (hu)
|
| prop-hu:isbn
| |
| prop-hu:language
| |
| prop-hu:last
|
- Jelinek (hu)
- Jelinek (hu)
|
| prop-hu:location
|
- New York (hu)
- New York (hu)
|
| prop-hu:origyear
| |
| prop-hu:publisher
|
- Columbia University Press (hu)
- Columbia University Press (hu)
|
| prop-hu:series
|
- East European Monographs, No. DCCXXI (hu)
- East European Monographs, No. DCCXXI (hu)
|
| prop-hu:subtitle
|
- The Jews of Subcarpathian Rus' and Mukachevo (hu)
- The Jews of Subcarpathian Rus' and Mukachevo (hu)
|
| prop-hu:title
|
- The Carpathian Diaspora (hu)
- The Carpathian Diaspora (hu)
|
| prop-hu:translator
|
- Joel A. Linsider (hu)
- Joel A. Linsider (hu)
|
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| dct:subject
| |
| rdfs:comment
|
- A munkácsi zsidóság története a 17. század közepén kezdÅ‘dik; ekkor települtek be Munkácsra az elsÅ‘ zsidó családok. Az izraelita lakosság a 18. században tovább bÅ‘vült, elsÅ‘sorban galÃciai betelepülÅ‘kkel. Az elsÅ‘ egyházközség 1741-ben alakult meg, és ekkor épült az elsÅ‘ zsinagóga is. 1851-ben jesiva létesült, 1871-ben pedig zsidó nyomda, amely számos ivrit könyvet adott ki. 1891-re a városban több mint ötezer zsidó élt, az összlakosság 48 százaléka. 1920-ban ivrit tannyelvű elemi iskola létesült, 1925-ben pedig zsidó gimnázium. Az 1920-as, 1930-as években, amikor a város Csehszlovákiához tartozott, a zsidó lakosság dinamikusan nÅ‘tt (1930-ban 11 ezer zsidó élt a városban), számaránya pedig az összlakosság 43-48 százaléka között mozgott. Ebben az idÅ‘ben Munkácson 30 zsinagóga működött, és nég (hu)
- A munkácsi zsidóság története a 17. század közepén kezdÅ‘dik; ekkor települtek be Munkácsra az elsÅ‘ zsidó családok. Az izraelita lakosság a 18. században tovább bÅ‘vült, elsÅ‘sorban galÃciai betelepülÅ‘kkel. Az elsÅ‘ egyházközség 1741-ben alakult meg, és ekkor épült az elsÅ‘ zsinagóga is. 1851-ben jesiva létesült, 1871-ben pedig zsidó nyomda, amely számos ivrit könyvet adott ki. 1891-re a városban több mint ötezer zsidó élt, az összlakosság 48 százaléka. 1920-ban ivrit tannyelvű elemi iskola létesült, 1925-ben pedig zsidó gimnázium. Az 1920-as, 1930-as években, amikor a város Csehszlovákiához tartozott, a zsidó lakosság dinamikusan nÅ‘tt (1930-ban 11 ezer zsidó élt a városban), számaránya pedig az összlakosság 43-48 százaléka között mozgott. Ebben az idÅ‘ben Munkácson 30 zsinagóga működött, és nég (hu)
|
| rdfs:label
|
- A munkácsi zsidóság története (hu)
- A munkácsi zsidóság története (hu)
|
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is foaf:primaryTopic
of | |
