Property |
Value |
dbo:abstract
|
- A testépÃtés története feltehetÅ‘en kÅ‘emelÅ‘ versenyekkel kezdÅ‘dött, melynek sok kultúrában voltak hagyományai. A 19. században erÅ‘emberek járták Európát és Amerikát, akik súlyemelÅ‘ mutatványokkal szórakoztatták a közönséget. Közülük kiemelkedett kidolgozott fizikumával Eugen Sandow, akit a modern testépÃtés atyjaként szokás emlegetni. 1901-ben Å‘ rendezte meg az elsÅ‘ nagyszabású testépÃtÅ‘versenyt a Royal Albert Hallban. 1940-ben a szlovák származású súlyemelÅ‘, (wd) nyerte meg az elsÅ‘ modern testépÃtÅ‘-bajnokságot, de az elsÅ‘, valóban profi testépÃtÅ‘bajnok (wd) volt, aki már nem erÅ‘szerzés céljából edzette a testét. A testépÃtés elsÅ‘ ismert sztárja (wd) lett, aki több filmben is szerepelt. Mindezek ellenére a sportágat nagyon sokáig nem vették komolyan, csupán az 1970-es években, az Acélizom cÃmű dokumentumdráma megjelenése után kezdett el szélesebb körben terjedni. Ekkor lett sztár a többszörös profi bajnok Arnold Schwarzenegger is, akit aztán az 1980-as években Hollywood is felfedezett magának. Az 1970-es években a feminizmusnak köszönhetÅ‘en élénkült meg a nÅ‘i testépÃtés iránti érdeklÅ‘dés. Korábban az erÅ‘s, izmos nÅ‘kre csodabogarakként tekintettek. Az 1980-as években olyan testépÃtÅ‘k vitték el a legnagyobb trófeákat, mint a libanoni születésű (wd), majd Lee Haney, aki megdöntötte Schwarzenegger rekordját és nyolc Mr. Olympia cÃmet gyűjtött be. Ebben az idÅ‘szakban (wd) köszönhetÅ‘en a nÅ‘i testépÃtés új szintre lépett, az évtized domináns nÅ‘i testépÃtÅ‘je pedig (wd) volt. Az 1990-es években kezdtek el megjelenni a versenyszÃnpadokon az izomkolosszusok, akik jobbára és növekedési hormonoknak köszönhették hatalmas izmaikat. (wd) dominálta a profi versenyeket a férfiaknál, a nÅ‘knél pedig (wd) volt a legsikeresebb. A 2000-es évek elején folytatódott az izomtömeg tovább növelése a profiknál, az évtized elejének domináns testépÃtÅ‘je Ronnie Coleman volt, aki már az 1990-es évek végén is jelentÅ‘s eredményeket ért el, 1998 és 2005 között nyolc alkalommal lett Mr. Olympia. 2019-ben (wd) nyerte el a cÃmet. A nÅ‘i testépÃtés terén a 21. században is folytatódtak a viták arról, hogy milyen kritériumok szerint Ãtéljék meg a nÅ‘i fizikumot. A kiemelkedÅ‘ izomtömegű Iris Kyle tÃz alkalommal lett Ms. Olympia, ezzel minden idÅ‘k legsikeresebb testépÃtÅ‘nÅ‘jévé vált. Magyarországon 1970-ben rendezték az elsÅ‘ hivatalos testépÃtÅ‘-bajnokságot, Kiss JenÅ‘ 1996-ban elnyerte az IFBB (amatÅ‘r világbajnoki) cÃmét, Szikszay Gabriella 1991-ben lett amatÅ‘r világbajnok. és elsÅ‘ magyar nÅ‘ként kijutott a Ms. Olympiára. (hu)
- A testépÃtés története feltehetÅ‘en kÅ‘emelÅ‘ versenyekkel kezdÅ‘dött, melynek sok kultúrában voltak hagyományai. A 19. században erÅ‘emberek járták Európát és Amerikát, akik súlyemelÅ‘ mutatványokkal szórakoztatták a közönséget. Közülük kiemelkedett kidolgozott fizikumával Eugen Sandow, akit a modern testépÃtés atyjaként szokás emlegetni. 1901-ben Å‘ rendezte meg az elsÅ‘ nagyszabású testépÃtÅ‘versenyt a Royal Albert Hallban. 1940-ben a szlovák származású súlyemelÅ‘, (wd) nyerte meg az elsÅ‘ modern testépÃtÅ‘-bajnokságot, de az elsÅ‘, valóban profi testépÃtÅ‘bajnok (wd) volt, aki már nem erÅ‘szerzés céljából edzette a testét. A testépÃtés elsÅ‘ ismert sztárja (wd) lett, aki több filmben is szerepelt. Mindezek ellenére a sportágat nagyon sokáig nem vették komolyan, csupán az 1970-es években, az Acélizom cÃmű dokumentumdráma megjelenése után kezdett el szélesebb körben terjedni. Ekkor lett sztár a többszörös profi bajnok Arnold Schwarzenegger is, akit aztán az 1980-as években Hollywood is felfedezett magának. Az 1970-es években a feminizmusnak köszönhetÅ‘en élénkült meg a nÅ‘i testépÃtés iránti érdeklÅ‘dés. Korábban az erÅ‘s, izmos nÅ‘kre csodabogarakként tekintettek. Az 1980-as években olyan testépÃtÅ‘k vitték el a legnagyobb trófeákat, mint a libanoni születésű (wd), majd Lee Haney, aki megdöntötte Schwarzenegger rekordját és nyolc Mr. Olympia cÃmet gyűjtött be. Ebben az idÅ‘szakban (wd) köszönhetÅ‘en a nÅ‘i testépÃtés új szintre lépett, az évtized domináns nÅ‘i testépÃtÅ‘je pedig (wd) volt. Az 1990-es években kezdtek el megjelenni a versenyszÃnpadokon az izomkolosszusok, akik jobbára és növekedési hormonoknak köszönhették hatalmas izmaikat. (wd) dominálta a profi versenyeket a férfiaknál, a nÅ‘knél pedig (wd) volt a legsikeresebb. A 2000-es évek elején folytatódott az izomtömeg tovább növelése a profiknál, az évtized elejének domináns testépÃtÅ‘je Ronnie Coleman volt, aki már az 1990-es évek végén is jelentÅ‘s eredményeket ért el, 1998 és 2005 között nyolc alkalommal lett Mr. Olympia. 2019-ben (wd) nyerte el a cÃmet. A nÅ‘i testépÃtés terén a 21. században is folytatódtak a viták arról, hogy milyen kritériumok szerint Ãtéljék meg a nÅ‘i fizikumot. A kiemelkedÅ‘ izomtömegű Iris Kyle tÃz alkalommal lett Ms. Olympia, ezzel minden idÅ‘k legsikeresebb testépÃtÅ‘nÅ‘jévé vált. Magyarországon 1970-ben rendezték az elsÅ‘ hivatalos testépÃtÅ‘-bajnokságot, Kiss JenÅ‘ 1996-ban elnyerte az IFBB (amatÅ‘r világbajnoki) cÃmét, Szikszay Gabriella 1991-ben lett amatÅ‘r világbajnok. és elsÅ‘ magyar nÅ‘ként kijutott a Ms. Olympiára. (hu)
|
dbo:wikiPageExternalLink
| |
dbo:wikiPageID
| |
dbo:wikiPageLength
|
- 41966 (xsd:nonNegativeInteger)
|
dbo:wikiPageRevisionID
| |
prop-hu:author
|
- Arnold Schwarzenegger, Bill Dobbins (hu)
- Gaines, Charles; Butler, George (hu)
- Tanya Bunsell (hu)
- Thorne, Gerard; Embleton, Phil (hu)
- Arnold Schwarzenegger, Bill Dobbins (hu)
- Gaines, Charles; Butler, George (hu)
- Tanya Bunsell (hu)
- Thorne, Gerard; Embleton, Phil (hu)
|
prop-hu:isbn
|
- 963 (xsd:integer)
- 9780671441043 (xsd:decimal)
- 9781136250866 (xsd:decimal)
- 9781552100011 (xsd:decimal)
|
prop-hu:kép
|
- 10 (xsd:integer)
- Frank Zane.jpg (hu)
|
prop-hu:language
|
- en (hu)
- magyar (hu)
- en (hu)
- magyar (hu)
|
prop-hu:lábléc
|
- Lour Ferrigno és Frank Zane (hu)
- Lour Ferrigno és Frank Zane (hu)
|
prop-hu:publisher
|
- Simon and Schuster (hu)
- Routledge (hu)
- Alexandra Kiadó (hu)
- Musclemag International (hu)
- Simon and Schuster (hu)
- Routledge (hu)
- Alexandra Kiadó (hu)
- Musclemag International (hu)
|
prop-hu:szélesség
|
- 120 (xsd:integer)
- 133 (xsd:integer)
|
prop-hu:title
|
- A testépÃtés nagy enciklopédiája (hu)
- Robert Kennedy's Musclemag International encyclopedia of bodybuilding : the ultimate A-Z book on muscle building! (hu)
- Pumping iron II--the unprecedented woman (hu)
- Strong and Hard Women: An ethnography of female bodybuilding (hu)
- A testépÃtés nagy enciklopédiája (hu)
- Robert Kennedy's Musclemag International encyclopedia of bodybuilding : the ultimate A-Z book on muscle building! (hu)
- Pumping iron II--the unprecedented woman (hu)
- Strong and Hard Women: An ethnography of female bodybuilding (hu)
|
prop-hu:url
| |
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
prop-hu:year
|
- 1984 (xsd:integer)
- 1997 (xsd:integer)
- 1999 (xsd:integer)
- 2013 (xsd:integer)
|
dct:subject
| |
rdfs:comment
|
- A testépÃtés története feltehetÅ‘en kÅ‘emelÅ‘ versenyekkel kezdÅ‘dött, melynek sok kultúrában voltak hagyományai. A 19. században erÅ‘emberek járták Európát és Amerikát, akik súlyemelÅ‘ mutatványokkal szórakoztatták a közönséget. Közülük kiemelkedett kidolgozott fizikumával Eugen Sandow, akit a modern testépÃtés atyjaként szokás emlegetni. 1901-ben Å‘ rendezte meg az elsÅ‘ nagyszabású testépÃtÅ‘versenyt a Royal Albert Hallban. 1940-ben a szlovák származású súlyemelÅ‘, (wd) nyerte meg az elsÅ‘ modern testépÃtÅ‘-bajnokságot, de az elsÅ‘, valóban profi testépÃtÅ‘bajnok (wd) volt, aki már nem erÅ‘szerzés céljából edzette a testét. (hu)
- A testépÃtés története feltehetÅ‘en kÅ‘emelÅ‘ versenyekkel kezdÅ‘dött, melynek sok kultúrában voltak hagyományai. A 19. században erÅ‘emberek járták Európát és Amerikát, akik súlyemelÅ‘ mutatványokkal szórakoztatták a közönséget. Közülük kiemelkedett kidolgozott fizikumával Eugen Sandow, akit a modern testépÃtés atyjaként szokás emlegetni. 1901-ben Å‘ rendezte meg az elsÅ‘ nagyszabású testépÃtÅ‘versenyt a Royal Albert Hallban. 1940-ben a szlovák származású súlyemelÅ‘, (wd) nyerte meg az elsÅ‘ modern testépÃtÅ‘-bajnokságot, de az elsÅ‘, valóban profi testépÃtÅ‘bajnok (wd) volt, aki már nem erÅ‘szerzés céljából edzette a testét. (hu)
|
rdfs:label
|
- A testépÃtés története (hu)
- A testépÃtés története (hu)
|
prov:wasDerivedFrom
| |
foaf:isPrimaryTopicOf
| |
is foaf:primaryTopic
of | |