| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- Albánia a bronzkorban számottevő és összetett, csak részlegesen rekonstruálható etnikai, társadalmi, technológiai és műveltségbeli változások színtere volt, amelyek láncolatának eredményeként az őskori paleobalkáni népesség helyét a kora vaskorral az illírek ősei, a preillírek vették át. Az albániai bronzkor kronológiailag hozzávetőlegesen átívelte az i. e. 2. évezredet. Kezdetét jellemzően az i. e. 3. évezred nagy (wd) nyugat-balkáni lezárulásához kötik, bár e folyamat részleteiről és etnokulturális következményeiről csak elméletek ismertek. A korai bronzkorról kevés régészeti adat áll rendelkezésre, de nagy vonalakban a korábbi kőrézkori műveltségelemek továbbélése jellemezte, emellett – egyes vélemények szerint a keletről bevándorló proto-indoeurópai népesség hatására – megerősödött a legeltető állattartás szerepe, megjelentek az első bronztárgyak és halomsírok. A régió a középső bronzkorban már egy társadalmi és technológiai szempontból is fejlettebb műveltség otthona volt: közösségeik egy kialakulóban lévő patriarchális rend jeleit mutatták, a bányászati és kohászati ismeretek elsajátításával kialakult fejlett bronzművességük, elsősorban a minószi és mükénéi civilizációk hatására pedig differenciálódott tárgyi kultúrájuk. A kiegyensúlyozott társadalmi-gazdasági fejlődés – az égei civilizációk lehanyatlásával párhuzamosan – a bronzkor utolsó szakaszával megakadt: bár továbbtökéletesedett kézművességük lehetővé tette volna az intenzívebb mezőgazdasági termelést és ezzel a megnövekedett népesség ellátását, az i. e. 13. századdal beköszöntő kedvezőtlen klimatikus változások égető termőföldhiányt idéztek elő. Harc folyt a földekért és a legelőkért, kialakult a faluközösségek – egyes elméletek szerint harcosokból álló – vezető rétege, a magaslatokon pedig megjelentek az első erődítések. Ez utóbbiak a vaskori illír protourbán települések közvetlen előképeinek tekinthetőek, ahogy a késő bronzkorban megszaporodó halomsírokat is több helyütt akár az i. e. 5. századig is használta a környék – a sírmellékletek elemzése és antropológiai vizsgálata alapján nemegyszer a késő bronzkor óta kontinuus – illír népessége. Ezen okokból a bronzkor kései szakaszára a vaskori illírség közvetlen elődei, a preillír alapnépesség kialakulásának korszakaként tekint a régészettudomány. (hu)
- Albánia a bronzkorban számottevő és összetett, csak részlegesen rekonstruálható etnikai, társadalmi, technológiai és műveltségbeli változások színtere volt, amelyek láncolatának eredményeként az őskori paleobalkáni népesség helyét a kora vaskorral az illírek ősei, a preillírek vették át. Az albániai bronzkor kronológiailag hozzávetőlegesen átívelte az i. e. 2. évezredet. Kezdetét jellemzően az i. e. 3. évezred nagy (wd) nyugat-balkáni lezárulásához kötik, bár e folyamat részleteiről és etnokulturális következményeiről csak elméletek ismertek. A korai bronzkorról kevés régészeti adat áll rendelkezésre, de nagy vonalakban a korábbi kőrézkori műveltségelemek továbbélése jellemezte, emellett – egyes vélemények szerint a keletről bevándorló proto-indoeurópai népesség hatására – megerősödött a legeltető állattartás szerepe, megjelentek az első bronztárgyak és halomsírok. A régió a középső bronzkorban már egy társadalmi és technológiai szempontból is fejlettebb műveltség otthona volt: közösségeik egy kialakulóban lévő patriarchális rend jeleit mutatták, a bányászati és kohászati ismeretek elsajátításával kialakult fejlett bronzművességük, elsősorban a minószi és mükénéi civilizációk hatására pedig differenciálódott tárgyi kultúrájuk. A kiegyensúlyozott társadalmi-gazdasági fejlődés – az égei civilizációk lehanyatlásával párhuzamosan – a bronzkor utolsó szakaszával megakadt: bár továbbtökéletesedett kézművességük lehetővé tette volna az intenzívebb mezőgazdasági termelést és ezzel a megnövekedett népesség ellátását, az i. e. 13. századdal beköszöntő kedvezőtlen klimatikus változások égető termőföldhiányt idéztek elő. Harc folyt a földekért és a legelőkért, kialakult a faluközösségek – egyes elméletek szerint harcosokból álló – vezető rétege, a magaslatokon pedig megjelentek az első erődítések. Ez utóbbiak a vaskori illír protourbán települések közvetlen előképeinek tekinthetőek, ahogy a késő bronzkorban megszaporodó halomsírokat is több helyütt akár az i. e. 5. századig is használta a környék – a sírmellékletek elemzése és antropológiai vizsgálata alapján nemegyszer a késő bronzkor óta kontinuus – illír népessége. Ezen okokból a bronzkor kései szakaszára a vaskori illírség közvetlen elődei, a preillír alapnépesség kialakulásának korszakaként tekint a régészettudomány. (hu)
|
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 39349 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:ann
|
- 1971 (xsd:integer)
- 1984 (xsd:integer)
- 1994 (xsd:integer)
- 2001 (xsd:integer)
- 2007 (xsd:integer)
- 2011 (xsd:integer)
- 2013 (xsd:integer)
|
| prop-hu:ass
|
- Ed. by Michela Spataro and Paolo Biagi (hu)
- Ed. by Michela Spataro and Paolo Biagi (hu)
|
| prop-hu:aut
|
- Adem Bunguri (hu)
- Enrico Giorgi (hu)
- Julian Bogdani (hu)
- Kőszegi Frigyes (hu)
- Matthieu Ghilardi (hu)
- Muzafer Korkuti (hu)
- Namik Bodinaku (hu)
- Éric Fouache (hu)
- Adem Bunguri (hu)
- Enrico Giorgi (hu)
- Julian Bogdani (hu)
- Kőszegi Frigyes (hu)
- Matthieu Ghilardi (hu)
- Muzafer Korkuti (hu)
- Namik Bodinaku (hu)
- Éric Fouache (hu)
|
| prop-hu:cap
|
- The Early Neolithic of Albania in a Balkan perspective (hu)
- The Early Neolithic of Albania in a Balkan perspective (hu)
|
| prop-hu:capaut
|
- Muzafer Korkuti (hu)
- Muzafer Korkuti (hu)
|
| prop-hu:fasc
|
- 1 (xsd:integer)
- 117 (xsd:integer)
|
| prop-hu:float
| |
| prop-hu:háttérszín
|
- #CEDFF2 (hu)
- #CEDFF2 (hu)
|
| prop-hu:isbn
|
- 9630922673 (xsd:decimal)
- 9788878490796 (xsd:decimal)
|
| prop-hu:keretszín
|
- #A3B0BF (hu)
- #A3B0BF (hu)
|
| prop-hu:loc
|
- Bologna (hu)
- Budapest (hu)
- Tiranë (hu)
- Trieste (hu)
- Bologna (hu)
- Budapest (hu)
- Tiranë (hu)
- Trieste (hu)
|
| prop-hu:pag
|
- 9 (xsd:integer)
- 35 (xsd:integer)
- 87 (xsd:integer)
- 113 (xsd:integer)
|
| prop-hu:per
|
- Iliria (hu)
- Méditerranée (hu)
- Iliria (hu)
- Méditerranée (hu)
|
| prop-hu:red
|
- Kossuth (hu)
- Società per la Preistoria e Protostoria della Regione Friuli-Venezia Giulia (hu)
- Ante Quem (hu)
- Universiteti Shtetëror i Tiranës; Instituti i Historisë dhe i Gjuhësisë (hu)
- Kossuth (hu)
- Società per la Preistoria e Protostoria della Regione Friuli-Venezia Giulia (hu)
- Ante Quem (hu)
- Universiteti Shtetëror i Tiranës; Instituti i Historisë dhe i Gjuhësisë (hu)
|
| prop-hu:ser
|
- Univerzum Könyvtár (hu)
- Univerzum Könyvtár (hu)
|
| prop-hu:style
|
- font-size: small; (hu)
- font-size: small; (hu)
|
| prop-hu:subtit
|
- Archeologia del paesaggio in Albania meridionale (hu)
- The first farmers of the Carpathian Basin and adjacent regions (hu)
- Archeologia del paesaggio in Albania meridionale (hu)
- The first farmers of the Carpathian Basin and adjacent regions (hu)
|
| prop-hu:tit
|
- A short walk through the Balkans (hu)
- A történelem küszöbén (hu)
- Il territorio di Phoinike in Caonia (hu)
- Shqipëria arkeologjike (hu)
- Varreza tumulare e Dukatit në Rrethin e Vlorës (hu)
- Vendbanimi ilir i Pesjakës (hu)
- Human societies and environmental changes since the Neolithic in Greece and Albania (hu)
- A short walk through the Balkans (hu)
- A történelem küszöbén (hu)
- Il territorio di Phoinike in Caonia (hu)
- Shqipëria arkeologjike (hu)
- Varreza tumulare e Dukatit në Rrethin e Vlorës (hu)
- Vendbanimi ilir i Pesjakës (hu)
- Human societies and environmental changes since the Neolithic in Greece and Albania (hu)
|
| prop-hu:tom
|
- 24 (xsd:integer)
- 30 (xsd:integer)
|
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| dct:subject
| |
| rdfs:label
|
- Albánia a bronzkorban (hu)
- Albánia a bronzkorban (hu)
|
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is foaf:primaryTopic
of | |
