| dbo:abstract
|
- Gróf Alessandro Giuseppe Antonio Anastasio Volta (Como, 1745. február 18. – Como, 1827. március 5.) olasz fizikus, az elektromos áram elméletének kidolgozója, a víz elektrolízisének felfedezője és a kénsavoldatba merülő cink- és rézelektródból álló Volta-elem (galvánelem) feltalálója. A volt mértékegység róla kapta a nevét. (hu)
- Gróf Alessandro Giuseppe Antonio Anastasio Volta (Como, 1745. február 18. – Como, 1827. március 5.) olasz fizikus, az elektromos áram elméletének kidolgozója, a víz elektrolízisének felfedezője és a kénsavoldatba merülő cink- és rézelektródból álló Volta-elem (galvánelem) feltalálója. A volt mértékegység róla kapta a nevét. Utazásai során személyes ismeretséget kötött korának nagy tudósaival. 1801-ben Napóleon Párizsba hívta, hogy bemutassa a galvánláncra vonatkozó kísérleteit az -nek; később a Francia Becsületrend tisztjévé tette, nekiadományozta a Vaskorona-rendet, illetve kinevezte Itália grófjává és szenátorává. 1804-ben lemondott tanári állásáról. Miután Észak-Itália osztrák fennhatóság alá került, I. Ferenc kinevezte Voltát a padovai egyetem filozófiai fakultásának igazgatójává. Ezt a hivatalt azonban csak 1819-ig viselte, amikor végleg búcsút mondott a közéletnek, és hátralevő éveit családja körében töltötte el. 1827. március 5-én halt meg 82 éves korában Comóban. Nem szült gyereket . Volta érdemeit még életében elismerte hazája és a külföld egyaránt. A , a párizsi Institut és a brit Royal Society tagjává választotta, sőt az utóbbi társulat 1794-ben Copley-éremmel jutalmazta érdemeit. Szülővárosában szobor őrzi a nagy tudós emlékét. Ha egy ekként keletkezett kombináció végpontjai érintkeznek, az elektromosság folytonosan kiegyenlítődik, feszültsége azonban az érintkezési ponton azonnal helyreáll. Ez a . Az elsőrendű vezetők Volta szerint nem elektromotorok, hanem csak közvetítik az áramot. Ezen elmélet alapján szerkesztette meg elektromos oszlopát, melynek jelenségeit a dörzsölési elektromosság által igyekezett megmagyarázni. Az oszlop fiziológiai hatása gyengébb, mint a leideni palacké, melegségi tünetei azonban erősebbek. Oszlopán kívül Volta még egy tálcakészüléket is alkalmazott. Művei legnagyobb részét Antinori adta ki Collezione dell' opere del Cav. Conte A. V. címen (3 kötet, 3 részben, Firenze, 1816). (hu)
- <api batchcomplete="">Gr༿ Alessandro Giuseppe Antonio Anastasio Volta (Como, 1745. február 18. – Como, 1827. március 5.) olasz fizikus, az elektromos áram elméletének kidolgozója, a víz elektrolízisének felfedezője és a kénsavoldatba merülő cink- és rézelektról álló Volta-elem (galvánelem) feltalálója. A volt mértékegység róla kapta a nevét.Utazásai során személyes ismeretséget kötött korának nagy tudósaival. 1801-ben Napóleon Párizsba hívta, hogy bemutassa a galvánláncra vonatkozó kísérleteit az Institut franis-nek; kés a francia Becsületrend tisztjévé tette, neki adományozta a Vaskorona-rendet, illetve kinevezte Itália gr༿jává és szenátorává.1804-ben lemondott szenátori állásáról. Miután Észak-Itália osztrák fennhatóság alá került, I. Ferenc kinevezte Voltát a padovai egyetem filoz༿iai fakultásának igazgatójává. Ezt a hivatalt azonban csak 1819-ig viselte, amikor végleg bྫྷsút mondott a közéletnek, és hátralevő éveit csalฝja körn töltötte el. 1827. március 5-én halt meg 82 éves korn Comn.Volta érdemeit még életn elismerte hazája és a külföld egyaránt. A Società Italiana, a párizsi Institut és a brit Royal Society tagjává választotta, sőt az uti társulat 1794-ben Copley-éremmel jutalmazta érdemeit. Szülővárosn szobor őrzi a nagy tudós emlékét.Ha egyenkként keletkezett kombinผió végpontjai érintkeznek, az elektromosság folytonosan kiegyenlítᔝik, feszültsége azonban az érintkezési ponton azonnal helyreáll. Ez a galvánáram. Az elsőrendű vezetők Volta szerint nem elektromotorok, hanem csak közvetítik az áramot. Ezen elmélet alapján szerkesztette meg elektromos oszlopát, melynek jelenségeit a dörzsölési elektromosság által igyekezett megmagyarázni. Az oszlop fiziológiai hatása gyeng, mint a leideni palacké, melegségi tünetei azonban erősebbek. Oszlopán kívül Volta még egy tálcakészüléket is alkalmazott.Művei legnagyobb részét Antinori adta ki Collezione dell' opere del Cav. Conte A. V. címen (3 kötet, 3 részben, Firenze, 1816). (hu)
- <api batchcomplete="">Gróf Alessandro Giuseppe Antonio Anastasio Volta (Como, 1745. február 18. – Como, 1827. március 5.) olasz fizikus, az elektromos áram elméletének kidolgozója, a víz elektrolízisének felfedezője és a kénsavoldatba merülő cink- és rézelektródból álló Volta-elem (galvánelem) feltalálója. A volt mértékegység róla kapta a nevét.Utazásai során személyes ismeretséget kötött korának nagy tudósaival. 1801-ben Napóleon Párizsba hívta, hogy bemutassa a galvánláncra vonatkozó kísérleteit az Institut français-nek; később a francia Becsületrend tisztjévé tette, neki adományozta a Vaskorona-rendet, illetve kinevezte Itália grófjává és szenátorává.1804-ben lemondott szenátori állásáról. Miután Észak-Itália osztrák fennhatóság alá került, I. Ferenc kinevezte Voltát a padovai egyetem filozófiai fakultásának igazgatójává. Ezt a hivatalt azonban csak 1819-ig viselte, amikor végleg búcsút mondott a közéletnek, és hátralevő éveit családja körében töltötte el. 1827. március 5-én halt meg 82 éves korában Comóban.Volta érdemeit még életében elismerte hazája és a külföld egyaránt. A Società Italiana, a párizsi Institut és a brit Royal Society tagjává választotta, sőt az utóbbi társulat 1794-ben Copley-éremmel jutalmazta érdemeit. Szülővárosában szobor őrzi a nagy tudós emlékét.Ha egyenkként keletkezett kombináció végpontjai érintkeznek, az elektromosság folytonosan kiegyenlítődik, feszültsége azonban az érintkezési ponton azonnal helyreáll. Ez a galvánáram. Az elsőrendű vezetők Volta szerint nem elektromotorok, hanem csak közvetítik az áramot. Ezen elmélet alapján szerkesztette meg elektromos oszlopát, melynek jelenségeit a dörzsölési elektromosság által igyekezett megmagyarázni. Az oszlop fiziológiai hatása gyengébb, mint a leideni palacké, melegségi tünetei azonban erősebbek. Oszlopán kívül Volta még egy tálcakészüléket is alkalmazott.Művei legnagyobb részét Antinori adta ki Collezione dell' opere del Cav. Conte A. V. címen (3 kötet, 3 részben, Firenze, 1816). (hu)
- Gróf Alessandro Giuseppe Antonio Anastasio Volta (Como, 1745. február 18. – Como, 1827. március 5.) olasz fizikus, az elektromos áram elméletének kidolgozója, a víz elektrolízisének felfedezője és a kénsavoldatba merülő cink- és rézelektródból álló Volta-elem (galvánelem) feltalálója. A volt mértékegység róla kapta a nevét. (hu)
- Gróf Alessandro Giuseppe Antonio Anastasio Volta (Como, 1745. február 18. – Como, 1827. március 5.) olasz fizikus, az elektromos áram elméletének kidolgozója, a víz elektrolízisének felfedezője és a kénsavoldatba merülő cink- és rézelektródból álló Volta-elem (galvánelem) feltalálója. A volt mértékegység róla kapta a nevét. Utazásai során személyes ismeretséget kötött korának nagy tudósaival. 1801-ben Napóleon Párizsba hívta, hogy bemutassa a galvánláncra vonatkozó kísérleteit az -nek; később a Francia Becsületrend tisztjévé tette, nekiadományozta a Vaskorona-rendet, illetve kinevezte Itália grófjává és szenátorává. 1804-ben lemondott tanári állásáról. Miután Észak-Itália osztrák fennhatóság alá került, I. Ferenc kinevezte Voltát a padovai egyetem filozófiai fakultásának igazgatójává. Ezt a hivatalt azonban csak 1819-ig viselte, amikor végleg búcsút mondott a közéletnek, és hátralevő éveit családja körében töltötte el. 1827. március 5-én halt meg 82 éves korában Comóban. Nem szült gyereket . Volta érdemeit még életében elismerte hazája és a külföld egyaránt. A , a párizsi Institut és a brit Royal Society tagjává választotta, sőt az utóbbi társulat 1794-ben Copley-éremmel jutalmazta érdemeit. Szülővárosában szobor őrzi a nagy tudós emlékét. Ha egy ekként keletkezett kombináció végpontjai érintkeznek, az elektromosság folytonosan kiegyenlítődik, feszültsége azonban az érintkezési ponton azonnal helyreáll. Ez a . Az elsőrendű vezetők Volta szerint nem elektromotorok, hanem csak közvetítik az áramot. Ezen elmélet alapján szerkesztette meg elektromos oszlopát, melynek jelenségeit a dörzsölési elektromosság által igyekezett megmagyarázni. Az oszlop fiziológiai hatása gyengébb, mint a leideni palacké, melegségi tünetei azonban erősebbek. Oszlopán kívül Volta még egy tálcakészüléket is alkalmazott. Művei legnagyobb részét Antinori adta ki Collezione dell' opere del Cav. Conte A. V. címen (3 kötet, 3 részben, Firenze, 1816). (hu)
- <api batchcomplete="">Gr༿ Alessandro Giuseppe Antonio Anastasio Volta (Como, 1745. február 18. – Como, 1827. március 5.) olasz fizikus, az elektromos áram elméletének kidolgozója, a víz elektrolízisének felfedezője és a kénsavoldatba merülő cink- és rézelektról álló Volta-elem (galvánelem) feltalálója. A volt mértékegység róla kapta a nevét.Utazásai során személyes ismeretséget kötött korának nagy tudósaival. 1801-ben Napóleon Párizsba hívta, hogy bemutassa a galvánláncra vonatkozó kísérleteit az Institut franis-nek; kés a francia Becsületrend tisztjévé tette, neki adományozta a Vaskorona-rendet, illetve kinevezte Itália gr༿jává és szenátorává.1804-ben lemondott szenátori állásáról. Miután Észak-Itália osztrák fennhatóság alá került, I. Ferenc kinevezte Voltát a padovai egyetem filoz༿iai fakultásának igazgatójává. Ezt a hivatalt azonban csak 1819-ig viselte, amikor végleg bྫྷsút mondott a közéletnek, és hátralevő éveit csalฝja körn töltötte el. 1827. március 5-én halt meg 82 éves korn Comn.Volta érdemeit még életn elismerte hazája és a külföld egyaránt. A Società Italiana, a párizsi Institut és a brit Royal Society tagjává választotta, sőt az uti társulat 1794-ben Copley-éremmel jutalmazta érdemeit. Szülővárosn szobor őrzi a nagy tudós emlékét.Ha egyenkként keletkezett kombinผió végpontjai érintkeznek, az elektromosság folytonosan kiegyenlítᔝik, feszültsége azonban az érintkezési ponton azonnal helyreáll. Ez a galvánáram. Az elsőrendű vezetők Volta szerint nem elektromotorok, hanem csak közvetítik az áramot. Ezen elmélet alapján szerkesztette meg elektromos oszlopát, melynek jelenségeit a dörzsölési elektromosság által igyekezett megmagyarázni. Az oszlop fiziológiai hatása gyeng, mint a leideni palacké, melegségi tünetei azonban erősebbek. Oszlopán kívül Volta még egy tálcakészüléket is alkalmazott.Művei legnagyobb részét Antinori adta ki Collezione dell' opere del Cav. Conte A. V. címen (3 kötet, 3 részben, Firenze, 1816). (hu)
- <api batchcomplete="">Gróf Alessandro Giuseppe Antonio Anastasio Volta (Como, 1745. február 18. – Como, 1827. március 5.) olasz fizikus, az elektromos áram elméletének kidolgozója, a víz elektrolízisének felfedezője és a kénsavoldatba merülő cink- és rézelektródból álló Volta-elem (galvánelem) feltalálója. A volt mértékegység róla kapta a nevét.Utazásai során személyes ismeretséget kötött korának nagy tudósaival. 1801-ben Napóleon Párizsba hívta, hogy bemutassa a galvánláncra vonatkozó kísérleteit az Institut français-nek; később a francia Becsületrend tisztjévé tette, neki adományozta a Vaskorona-rendet, illetve kinevezte Itália grófjává és szenátorává.1804-ben lemondott szenátori állásáról. Miután Észak-Itália osztrák fennhatóság alá került, I. Ferenc kinevezte Voltát a padovai egyetem filozófiai fakultásának igazgatójává. Ezt a hivatalt azonban csak 1819-ig viselte, amikor végleg búcsút mondott a közéletnek, és hátralevő éveit családja körében töltötte el. 1827. március 5-én halt meg 82 éves korában Comóban.Volta érdemeit még életében elismerte hazája és a külföld egyaránt. A Società Italiana, a párizsi Institut és a brit Royal Society tagjává választotta, sőt az utóbbi társulat 1794-ben Copley-éremmel jutalmazta érdemeit. Szülővárosában szobor őrzi a nagy tudós emlékét.Ha egyenkként keletkezett kombináció végpontjai érintkeznek, az elektromosság folytonosan kiegyenlítődik, feszültsége azonban az érintkezési ponton azonnal helyreáll. Ez a galvánáram. Az elsőrendű vezetők Volta szerint nem elektromotorok, hanem csak közvetítik az áramot. Ezen elmélet alapján szerkesztette meg elektromos oszlopát, melynek jelenségeit a dörzsölési elektromosság által igyekezett megmagyarázni. Az oszlop fiziológiai hatása gyengébb, mint a leideni palacké, melegségi tünetei azonban erősebbek. Oszlopán kívül Volta még egy tálcakészüléket is alkalmazott.Művei legnagyobb részét Antinori adta ki Collezione dell' opere del Cav. Conte A. V. címen (3 kötet, 3 részben, Firenze, 1816). (hu)
|
| rdfs:comment
|
- Gróf Alessandro Giuseppe Antonio Anastasio Volta (Como, 1745. február 18. – Como, 1827. március 5.) olasz fizikus, az elektromos áram elméletének kidolgozója, a víz elektrolízisének felfedezője és a kénsavoldatba merülő cink- és rézelektródból álló Volta-elem (galvánelem) feltalálója. A volt mértékegység róla kapta a nevét. (hu)
- <api batchcomplete="">Gr༿ Alessandro Giuseppe Antonio Anastasio Volta (Como, 1745. február 18. – Como, 1827. március 5.) olasz fizikus, az elektromos áram elméletének kidolgozója, a víz elektrolízisének felfedezője és a kénsavoldatba merülő cink- és rézelektról álló Volta-elem (galvánelem) feltalálója. A volt mértékegység róla kapta a nevét.Utazásai során személyes ismeretséget kötött korának nagy tudósaival. (hu)
- <api batchcomplete="">Gróf Alessandro Giuseppe Antonio Anastasio Volta (Como, 1745. február 18. – Como, 1827. március 5.) olasz fizikus, az elektromos áram elméletének kidolgozója, a víz elektrolízisének felfedezője és a kénsavoldatba merülő cink- és rézelektródból álló Volta-elem (galvánelem) feltalálója. A volt mértékegység róla kapta a nevét.Utazásai során személyes ismeretséget kötött korának nagy tudósaival. (hu)
- Gróf Alessandro Giuseppe Antonio Anastasio Volta (Como, 1745. február 18. – Como, 1827. március 5.) olasz fizikus, az elektromos áram elméletének kidolgozója, a víz elektrolízisének felfedezője és a kénsavoldatba merülő cink- és rézelektródból álló Volta-elem (galvánelem) feltalálója. A volt mértékegység róla kapta a nevét. (hu)
- <api batchcomplete="">Gr༿ Alessandro Giuseppe Antonio Anastasio Volta (Como, 1745. február 18. – Como, 1827. március 5.) olasz fizikus, az elektromos áram elméletének kidolgozója, a víz elektrolízisének felfedezője és a kénsavoldatba merülő cink- és rézelektról álló Volta-elem (galvánelem) feltalálója. A volt mértékegység róla kapta a nevét.Utazásai során személyes ismeretséget kötött korának nagy tudósaival. (hu)
- <api batchcomplete="">Gróf Alessandro Giuseppe Antonio Anastasio Volta (Como, 1745. február 18. – Como, 1827. március 5.) olasz fizikus, az elektromos áram elméletének kidolgozója, a víz elektrolízisének felfedezője és a kénsavoldatba merülő cink- és rézelektródból álló Volta-elem (galvánelem) feltalálója. A volt mértékegység róla kapta a nevét.Utazásai során személyes ismeretséget kötött korának nagy tudósaival. (hu)
|
