| dbo:abstract
|
- Ali Kösze törökül: Köse Ali (? – 1664) török pasa . Kösze ("Kopasz") Ali pasa török hadvezér - állítólag - albán származású volt, ezért is bírta mind Köprülü Mehmed, mind Köprülü Ahmed nagyvezírek bizalmát. IV. Mehmed szultán 1660. április 6-án őt nevezte ki az Erdély ellen indított hadjárat szerdárjává, azaz vezérévé. A serege egyesült Szejdi Ahmed budai pasa csapataival, a fővezérség azonban Kösze Alit illette meg. Július 14-én megkezdte Várad ostromát, amit az őrség augusztus 27-én feladott, majd visszavonult a hódoltságba. A Porta azonban nem fogadta el azt, hogy az erdélyi országgyűlés - 1661. január 1-én - a lemondott Barcsay Ákos helyett Kemény Jánost választotta fejdelemnek, ezért Köse Ali pasa a seregével, 1661. június 28-án, benyomult Erdélybe, és az országgyűléssel szeptember 14-én I. Apafi Mihályt fejedelemmé választatta, majd december végén elhagyta Erdélyt. Közvetlenül az erdélyi hadjárat kezdete előtt (június 17-én), Köprülü Mehmed nagyvezír utasítására (formálisan a szultán parancsára), kivégeztette Szejdi Ahmed volt budai pasát, akit hiába próbált megvédeni, a nagyvezír szándékával szemben. 1662-ben ő szervezte meg a váradi vilajet felállítását, Váradon dzsámit is alapított. 1663-ban Köprülü Ahmed seregében harcolt, Érsekújvár elfoglalásakor, majd a nagyvezír a hadtestével Buda védelmére rendelte, itt hunyt el, 1664. februárban. (hu)
- Ali Kösze törökül: Köse Ali (? – 1664) török pasa . Kösze ("Kopasz") Ali pasa török hadvezér - állítólag - albán származású volt, ezért is bírta mind Köprülü Mehmed, mind Köprülü Ahmed nagyvezírek bizalmát. IV. Mehmed szultán 1660. április 6-án őt nevezte ki az Erdély ellen indított hadjárat szerdárjává, azaz vezérévé. A serege egyesült Szejdi Ahmed budai pasa csapataival, a fővezérség azonban Kösze Alit illette meg. Július 14-én megkezdte Várad ostromát, amit az őrség augusztus 27-én feladott, majd visszavonult a hódoltságba. A Porta azonban nem fogadta el azt, hogy az erdélyi országgyűlés - 1661. január 1-én - a lemondott Barcsay Ákos helyett Kemény Jánost választotta fejdelemnek, ezért Köse Ali pasa a seregével, 1661. június 28-án, benyomult Erdélybe, és az országgyűléssel szeptember 14-én I. Apafi Mihályt fejedelemmé választatta, majd december végén elhagyta Erdélyt. Közvetlenül az erdélyi hadjárat kezdete előtt (június 17-én), Köprülü Mehmed nagyvezír utasítására (formálisan a szultán parancsára), kivégeztette Szejdi Ahmed volt budai pasát, akit hiába próbált megvédeni, a nagyvezír szándékával szemben. 1662-ben ő szervezte meg a váradi vilajet felállítását, Váradon dzsámit is alapított. 1663-ban Köprülü Ahmed seregében harcolt, Érsekújvár elfoglalásakor, majd a nagyvezír a hadtestével Buda védelmére rendelte, itt hunyt el, 1664. februárban. (hu)
|
