Az altruizmus populáción belüli, egyedek közti interakció, mely során egy egyed akár saját kárára is segíti egy fajtársát. A viselkedésforma előfordulási gyakorisága nagyjából egyenes arányban áll a genetikai hasonlósággal, így leggyakrabban az egy családba tartozó egyedek közt nyilvánul meg. Rokonsági kapcsolat nélkül is előfordul, ami evolúciós szempontból a reciprokális altruizmussal magyarázható.

Property Value
dbo:abstract
  • Az altruizmus populáción belüli, egyedek közti interakció, mely során egy egyed akár saját kárára is segíti egy fajtársát. A viselkedésforma előfordulási gyakorisága nagyjából egyenes arányban áll a genetikai hasonlósággal, így leggyakrabban az egy családba tartozó egyedek közt nyilvánul meg. Rokonsági kapcsolat nélkül is előfordul, ami evolúciós szempontból a reciprokális altruizmussal magyarázható. A rokonságbeli altruizmus az önfeláldozás legmagasabb szintjéig terjedhet. Jó példa erre a Stegodyphus pókok által gyakorolt , mely során a kikelő utódok megeszik az anyát. Közvetlen rokonsági kapcsolat esetén a Wright-féle való számolással (jótevő kapcsolati koefficiense a haszonélvezővel + haszonélvező nyeresége - jótevő vesztesége) pozitív értéket kapunk. Ez azt jelenti, hogy összességében az utódok fitneszének növekedése megéri az anya áldozatát. Amennyiben az egyenletre kapott eredmény nem pozitív, az interakció nem játszódik le. A keresztény vallásfilozófia különbözőképpen viszonyul az altruizmushoz. Hobbes egyszerűen lehetetlennek tartja az altruizmus létezését. A kálvinizmus szerint az altruizmus mindaddig lehetetlen, míg az ember kereszténnyé nem válik, de akkor a Szentlélek hatására kialakul a hívő emberben. Más felekezetek elfogadják létezését, jóllehet nem tartják elegendőnek ahhoz, hogy valaki a mennybe jusson általa. (hu)
  • <api batchcomplete="">Az altruizmus populผión belüli, egyedek közti interakció, mely során egy egyed akár saját kárára is segíti egy fajtársát. A viselkedésforma elᔟordulási gyakorisága nagyjปól egyenes arányban áll a genetikai hasonlósággal, így leggyakrabban az egy csal󡶺 tartozó egyedek közt nyilvánul meg. Rokonsági kapcsolat nélkül is elᔟordul, ami evolྫྷiós szempontból a reciprokális altruizmussal magyarázható.A rokonságbeli altruizmus az önfeláldozás legmagasabb szintjéig terjedhet. Jó példa erre a Stegodyphus pókok által gyakorolt matrifágia, mely során a kikelő ut༽ok megeszik az anyát. Közvetlen rokonsági kapcsolat esetén a Wright-féle beltenyészeti koefficienssel való számolással (jótevő kapcsolati koefficiense a haszonélvezővel + haszonélvező nyeresége – jótevő vesztesége) pozitív értéket kapunk. Ez azt jelenti, hogy összességn az ut༽ok fitneszének növekedése megéri az anya áldozatát. Amennyiben az egyenletre kapott eredmény nem pozitív, az interakció nem játsz༽ik le.A keresztény vallásfiloz༿ia különbözőképpen viszonyul az altruizmushoz. Hobbes egyszer᜞n lehetetlennek tartja az altruizmus létezését. A kálvinizmus szerint az altruizmus mindaddig lehetetlen, míg az ember kereszténnyé nem válik, de akkor a Szentlélek hatására kialakul a hívő emberben. Más felekezetek elfogadják létezését, jóllehet nem tartják elegendőnek ahhoz, hogy valaki a mennybe jusson általa. (hu)
  • <api batchcomplete="">Az altruizmus populáción belüli, egyedek közti interakció, mely során egy egyed akár saját kárára is segíti egy fajtársát. A viselkedésforma előfordulási gyakorisága nagyjából egyenes arányban áll a genetikai hasonlósággal, így leggyakrabban az egy családba tartozó egyedek közt nyilvánul meg. Rokonsági kapcsolat nélkül is előfordul, ami evolúciós szempontból a reciprokális altruizmussal magyarázható.A rokonságbeli altruizmus az önfeláldozás legmagasabb szintjéig terjedhet. Jó példa erre a Stegodyphus pókok által gyakorolt matrifágia, mely során a kikelő utódok megeszik az anyát. Közvetlen rokonsági kapcsolat esetén a Wright-féle beltenyészeti koefficienssel való számolással (jótevő kapcsolati koefficiense a haszonélvezővel + haszonélvező nyeresége – jótevő vesztesége) pozitív értéket kapunk. Ez azt jelenti, hogy összességében az utódok fitneszének növekedése megéri az anya áldozatát. Amennyiben az egyenletre kapott eredmény nem pozitív, az interakció nem játszódik le.A keresztény vallásfilozófia különbözőképpen viszonyul az altruizmushoz. Hobbes egyszerűen lehetetlennek tartja az altruizmus létezését. A kálvinizmus szerint az altruizmus mindaddig lehetetlen, míg az ember kereszténnyé nem válik, de akkor a Szentlélek hatására kialakul a hívő emberben. Más felekezetek elfogadják létezését, jóllehet nem tartják elegendőnek ahhoz, hogy valaki a mennybe jusson általa. (hu)
  • Az altruizmus populáción belüli, egyedek közti interakció, mely során egy egyed akár saját kárára is segíti egy fajtársát. A viselkedésforma előfordulási gyakorisága nagyjából egyenes arányban áll a genetikai hasonlósággal, így leggyakrabban az egy családba tartozó egyedek közt nyilvánul meg. Rokonsági kapcsolat nélkül is előfordul, ami evolúciós szempontból a reciprokális altruizmussal magyarázható. A rokonságbeli altruizmus az önfeláldozás legmagasabb szintjéig terjedhet. Jó példa erre a Stegodyphus pókok által gyakorolt , mely során a kikelő utódok megeszik az anyát. Közvetlen rokonsági kapcsolat esetén a Wright-féle való számolással (jótevő kapcsolati koefficiense a haszonélvezővel + haszonélvező nyeresége - jótevő vesztesége) pozitív értéket kapunk. Ez azt jelenti, hogy összességében az utódok fitneszének növekedése megéri az anya áldozatát. Amennyiben az egyenletre kapott eredmény nem pozitív, az interakció nem játszódik le. A keresztény vallásfilozófia különbözőképpen viszonyul az altruizmushoz. Hobbes egyszerűen lehetetlennek tartja az altruizmus létezését. A kálvinizmus szerint az altruizmus mindaddig lehetetlen, míg az ember kereszténnyé nem válik, de akkor a Szentlélek hatására kialakul a hívő emberben. Más felekezetek elfogadják létezését, jóllehet nem tartják elegendőnek ahhoz, hogy valaki a mennybe jusson általa. (hu)
  • <api batchcomplete="">Az altruizmus populผión belüli, egyedek közti interakció, mely során egy egyed akár saját kárára is segíti egy fajtársát. A viselkedésforma elᔟordulási gyakorisága nagyjปól egyenes arányban áll a genetikai hasonlósággal, így leggyakrabban az egy csal󡶺 tartozó egyedek közt nyilvánul meg. Rokonsági kapcsolat nélkül is elᔟordul, ami evolྫྷiós szempontból a reciprokális altruizmussal magyarázható.A rokonságbeli altruizmus az önfeláldozás legmagasabb szintjéig terjedhet. Jó példa erre a Stegodyphus pókok által gyakorolt matrifágia, mely során a kikelő ut༽ok megeszik az anyát. Közvetlen rokonsági kapcsolat esetén a Wright-féle beltenyészeti koefficienssel való számolással (jótevő kapcsolati koefficiense a haszonélvezővel + haszonélvező nyeresége – jótevő vesztesége) pozitív értéket kapunk. Ez azt jelenti, hogy összességn az ut༽ok fitneszének növekedése megéri az anya áldozatát. Amennyiben az egyenletre kapott eredmény nem pozitív, az interakció nem játsz༽ik le.A keresztény vallásfiloz༿ia különbözőképpen viszonyul az altruizmushoz. Hobbes egyszer᜞n lehetetlennek tartja az altruizmus létezését. A kálvinizmus szerint az altruizmus mindaddig lehetetlen, míg az ember kereszténnyé nem válik, de akkor a Szentlélek hatására kialakul a hívő emberben. Más felekezetek elfogadják létezését, jóllehet nem tartják elegendőnek ahhoz, hogy valaki a mennybe jusson általa. (hu)
  • <api batchcomplete="">Az altruizmus populáción belüli, egyedek közti interakció, mely során egy egyed akár saját kárára is segíti egy fajtársát. A viselkedésforma előfordulási gyakorisága nagyjából egyenes arányban áll a genetikai hasonlósággal, így leggyakrabban az egy családba tartozó egyedek közt nyilvánul meg. Rokonsági kapcsolat nélkül is előfordul, ami evolúciós szempontból a reciprokális altruizmussal magyarázható.A rokonságbeli altruizmus az önfeláldozás legmagasabb szintjéig terjedhet. Jó példa erre a Stegodyphus pókok által gyakorolt matrifágia, mely során a kikelő utódok megeszik az anyát. Közvetlen rokonsági kapcsolat esetén a Wright-féle beltenyészeti koefficienssel való számolással (jótevő kapcsolati koefficiense a haszonélvezővel + haszonélvező nyeresége – jótevő vesztesége) pozitív értéket kapunk. Ez azt jelenti, hogy összességében az utódok fitneszének növekedése megéri az anya áldozatát. Amennyiben az egyenletre kapott eredmény nem pozitív, az interakció nem játszódik le.A keresztény vallásfilozófia különbözőképpen viszonyul az altruizmushoz. Hobbes egyszerűen lehetetlennek tartja az altruizmus létezését. A kálvinizmus szerint az altruizmus mindaddig lehetetlen, míg az ember kereszténnyé nem válik, de akkor a Szentlélek hatására kialakul a hívő emberben. Más felekezetek elfogadják létezését, jóllehet nem tartják elegendőnek ahhoz, hogy valaki a mennybe jusson általa. (hu)
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 327486 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 4829 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23518337 (xsd:integer)
  • 25660329 (xsd:integer)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
dct:subject
rdfs:comment
  • Az altruizmus populáción belüli, egyedek közti interakció, mely során egy egyed akár saját kárára is segíti egy fajtársát. A viselkedésforma előfordulási gyakorisága nagyjából egyenes arányban áll a genetikai hasonlósággal, így leggyakrabban az egy családba tartozó egyedek közt nyilvánul meg. Rokonsági kapcsolat nélkül is előfordul, ami evolúciós szempontból a reciprokális altruizmussal magyarázható. (hu)
  • <api batchcomplete="">Az altruizmus populผión belüli, egyedek közti interakció, mely során egy egyed akár saját kárára is segíti egy fajtársát. A viselkedésforma elᔟordulási gyakorisága nagyjปól egyenes arányban áll a genetikai hasonlósággal, így leggyakrabban az egy csal󡶺 tartozó egyedek közt nyilvánul meg. Rokonsági kapcsolat nélkül is elᔟordul, ami evolྫྷiós szempontból a reciprokális altruizmussal magyarázható.A rokonságbeli altruizmus az önfeláldozás legmagasabb szintjéig terjedhet. (hu)
  • <api batchcomplete="">Az altruizmus populáción belüli, egyedek közti interakció, mely során egy egyed akár saját kárára is segíti egy fajtársát. A viselkedésforma előfordulási gyakorisága nagyjából egyenes arányban áll a genetikai hasonlósággal, így leggyakrabban az egy családba tartozó egyedek közt nyilvánul meg. Rokonsági kapcsolat nélkül is előfordul, ami evolúciós szempontból a reciprokális altruizmussal magyarázható.A rokonságbeli altruizmus az önfeláldozás legmagasabb szintjéig terjedhet. (hu)
  • Az altruizmus populáción belüli, egyedek közti interakció, mely során egy egyed akár saját kárára is segíti egy fajtársát. A viselkedésforma előfordulási gyakorisága nagyjából egyenes arányban áll a genetikai hasonlósággal, így leggyakrabban az egy családba tartozó egyedek közt nyilvánul meg. Rokonsági kapcsolat nélkül is előfordul, ami evolúciós szempontból a reciprokális altruizmussal magyarázható. (hu)
  • <api batchcomplete="">Az altruizmus populผión belüli, egyedek közti interakció, mely során egy egyed akár saját kárára is segíti egy fajtársát. A viselkedésforma elᔟordulási gyakorisága nagyjปól egyenes arányban áll a genetikai hasonlósággal, így leggyakrabban az egy csal󡶺 tartozó egyedek közt nyilvánul meg. Rokonsági kapcsolat nélkül is elᔟordul, ami evolྫྷiós szempontból a reciprokális altruizmussal magyarázható.A rokonságbeli altruizmus az önfeláldozás legmagasabb szintjéig terjedhet. (hu)
  • <api batchcomplete="">Az altruizmus populáción belüli, egyedek közti interakció, mely során egy egyed akár saját kárára is segíti egy fajtársát. A viselkedésforma előfordulási gyakorisága nagyjából egyenes arányban áll a genetikai hasonlósággal, így leggyakrabban az egy családba tartozó egyedek közt nyilvánul meg. Rokonsági kapcsolat nélkül is előfordul, ami evolúciós szempontból a reciprokális altruizmussal magyarázható.A rokonságbeli altruizmus az önfeláldozás legmagasabb szintjéig terjedhet. (hu)
rdfs:label
  • Altruizmus (hu)
  • Altruizmus (hu)
owl:sameAs
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is foaf:primaryTopic of