| dbo:abstract
|
- Az andoki kondor, más néven andesi kondor vagy kondorkeselyű (Vultur gryphus) a madarak (Aves) osztályának újvilági keselyűalakúak (Cathartiformes) rendjébe, ezen belül az újvilági keselyűfélék (Cathartidae) családjába tartozó Vultur madárnem egyetlen faja. Amint neve is mutatja, a kondorkeselyű az Andok hegységben él, továbbá még megtalálható Dél-Amerika nyugati partjain, valamint Patagóniában is. Az eddig lemért legnagyobb példány szárnyfesztávolsága 320 centiméter volt. Ezzel elmarad néhány tengeri, illetve vízimadártól; például a körülbelül 350 centimétert elérő vándoralbatrosztól (Diomedea exulans), királyalbatrosztól (Diomedea epomophora), rózsás gödénytől (Pelecanus onocrotalus) és borzas gödénytől (Pelecanus crispus). Nagytestű és fekete színű újvilági keselyű, csupasz nyaka tövén fehér tollgallér látható. Főleg a hímek esetében a szárnyakon nagy, fehér foltok is vannak. A fej és a nyak majdnem teljesen tollazat nélküli. A majdnem csupasz bőre nyugalmi állapotban elmosódott vörös, de ha valami ingerli vagy udvarolni kezd, akkor élénk vörös színre vált. A hím nyakán toroklebeny, a fején pedig taraj látható; mindkét testi dísz a madár korának előrehaladtával egyre nagyobbodik. Más ragadozó életmódot folytató madaraktól eltérően, amelyeknél a tojó nagyobb, az andoki kondor esetében fordítva van, itt a hím a nagyobb méretű. Elsősorban dögevő, az elpusztult állatokból vagy a térségben élő macskafélék zsákmányaiból táplálkozik. Főleg a nagytestű állatok tetemeit részesíti előnyben, mint például a szarvasmarhákét, a szarvasfélékét vagy a tevefélékét. A Csendes-óceán partjain, a szárazra került cetek és fülesfókafélék is az étlapjára kerülnek. Az ivarérettséget körülbelül 5–6 éves korára éri el. Akár 5000 méteres tengerszint feletti magasságban is költhet. Általában olyan meredek sziklapárkányokra készíti fészkét, ahová más állatok képtelenek feljutni. A fészekbe általában 1–2 tojást rak. Ha minden nehézséget sikeresen túlél, akkor a madárvilág egyik leghosszabb élettartamú faja, hiszen több mint 70 évig is élhet. Argentínának, Bolíviának, Chilének, Kolumbiának, Ecuadornak és Perunak nemzeti szimbóluma. Az Andok térségének több mitológiájában és néphagyományában is szerepet játszik. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) mérsékelten fenyegetett fajnak minősíti az andoki kondort. Létezésének legfőbb veszélyforrása élőhelyeinek elvesztése, valamint a másodlagos mérgezés (ha ember által megmérgezett ragadozók tetemeiből táplálkozik). Néhány országban fogságban is tenyésztik, azzal a céllal, hogy ezeket a természetbe visszajuttatva segítsék a vadon élő állomány fenntartását. (hu)
- <api batchcomplete="">Az andoki kondor, más néven andesi kondor vagy kondorkeselyű (Vultur gryphus) a madarak (Aves) osztályának újvilági keselylakྪk (Cathartiformes) rendj, ezen belül az újvilági keselyᜟélék (Cathartidae) csalฝj tartozó Vultur madárnem egyetlen faja.Amint neve is mutatja, a kondorkeselyű az Andok hegységben él, tová még megtalálható Dél-Amerika nyugati partjain, valamint Patagónin is. Az eddig lemért legnagyobb példány szárnyfesztávolsága 320 centiméter volt. Ezzel elmarad néhány tengeri, illetve vízimadártól; például a körülbelül 350 centimétert elérő vándoralbatrosztól (Diomedea exulans), királyalbatrosztól (Diomedea epomophora), rózsás génytől (Pelecanus onocrotalus) és borzas génytől (Pelecanus crispus).Nagytestű és fekete színű újvilági keselyű, csupasz nyaka tövén fehér tollgallér látható. Főleg a hímek esetn a szárnyakon nagy, fehér foltok is vannak. A fej és a nyak majdnem teljesen tollazat nélküli. A majdnem csupasz bőre nyugalmi állapotban elmos༽ott vörös, de ha valami ingerli vagy udvarolni kezd, akkor élénk vörös színre vált. A hím nyakán toroklebeny, a fején pedig taraj látható; mindkét testi dísz a madár korának előrehaladtával egyre nagyobbodik. Más ragadozó életm༽ot folytató madaraktól eltérᔞn, amelyeknél a tojó nagyobb, az andoki kondor esetn fordítva van, itt a hím a nagyobb méretű.Elsősorban dögevő, az elpusztult állatokból vagy a térségben élő macskafélék zsákmányaiból táplálkozik. Főleg a nagytestű állatok tetemeit részesíti előnyben, mint például a szarvasmarhákét, a szarvasfélékét vagy a tevefélékét. A Csendes-án partjain, a szárazra került cetek és fülesfókafélék is az étlapjára kerülnek. Az ivarérettséget körülbelül 5𠄶 éves korára éri el. Akár 5000 méteres tengerszint feletti magasságban is költhet. Általn olyan meredek sziklapárkányokra készíti fészkét, ahová más állatok képtelenek feljutni. A fészekbe általn 1𠄲 tojást rak. Ha minden nehézséget sikeresen túlél, akkor a madárvilág egyik leghosszabb élettartamú faja, hiszen t mint 70 évig is élhet.Argentínának, Bolíviának, Chilének, Kolumbiának, Ecuadornak és Perunak nemzeti szimbóluma. Az Andok térségének t népe mitológiájn és néphagyományn is szerepet játszik. A Természetvlmi Világszövetség (IUCN) mérsékelten fenyegetett fajnak minősíti az andoki kondort. Létezésének legf veszélyforrása élőhelyeinek elvesztése, valamint a másodlagos mérgezés (ha ember által megmérgezett ragadozók tetemeiből táplálkozik). Néhány országban fogságban is tenyésztik, azzal a céllal, hogy ezeket a természetbe visszajuttatva segítsék a vadon élő állomány fenntartását. (hu)
- <api batchcomplete="">Az andoki kondor, más néven andesi kondor vagy kondorkeselyű (Vultur gryphus) a madarak (Aves) osztályának újvilági keselyűalakúak (Cathartiformes) rendjébe, ezen belül az újvilági keselyűfélék (Cathartidae) családjába tartozó Vultur madárnem egyetlen faja.Amint neve is mutatja, a kondorkeselyű az Andok hegységben él, továbbá még megtalálható Dél-Amerika nyugati partjain, valamint Patagóniában is. Az eddig lemért legnagyobb példány szárnyfesztávolsága 320 centiméter volt. Ezzel elmarad néhány tengeri, illetve vízimadártól; például a körülbelül 350 centimétert elérő vándoralbatrosztól (Diomedea exulans), királyalbatrosztól (Diomedea epomophora), rózsás gödénytől (Pelecanus onocrotalus) és borzas gödénytől (Pelecanus crispus).Nagytestű és fekete színű újvilági keselyű, csupasz nyaka tövén fehér tollgallér látható. Főleg a hímek esetében a szárnyakon nagy, fehér foltok is vannak. A fej és a nyak majdnem teljesen tollazat nélküli. A majdnem csupasz bőre nyugalmi állapotban elmosódott vörös, de ha valami ingerli vagy udvarolni kezd, akkor élénk vörös színre vált. A hím nyakán toroklebeny, a fején pedig taraj látható; mindkét testi dísz a madár korának előrehaladtával egyre nagyobbodik. Más ragadozó életmódot folytató madaraktól eltérően, amelyeknél a tojó nagyobb, az andoki kondor esetében fordítva van, itt a hím a nagyobb méretű.Elsősorban dögevő, az elpusztult állatokból vagy a térségben élő macskafélék zsákmányaiból táplálkozik. Főleg a nagytestű állatok tetemeit részesíti előnyben, mint például a szarvasmarhákét, a szarvasfélékét vagy a tevefélékét. A Csendes-óceán partjain, a szárazra került cetek és fülesfókafélék is az étlapjára kerülnek. Az ivarérettséget körülbelül 5–6 éves korára éri el. Akár 5000 méteres tengerszint feletti magasságban is költhet. Általában olyan meredek sziklapárkányokra készíti fészkét, ahová más állatok képtelenek feljutni. A fészekbe általában 1–2 tojást rak. Ha minden nehézséget sikeresen túlél, akkor a madárvilág egyik leghosszabb élettartamú faja, hiszen több mint 70 évig is élhet.Argentínának, Bolíviának, Chilének, Kolumbiának, Ecuadornak és Perunak nemzeti szimbóluma. Az Andok térségének több népe mitológiájában és néphagyományában is szerepet játszik. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) mérsékelten fenyegetett fajnak minősíti az andoki kondort. Létezésének legfőbb veszélyforrása élőhelyeinek elvesztése, valamint a másodlagos mérgezés (ha ember által megmérgezett ragadozók tetemeiből táplálkozik). Néhány országban fogságban is tenyésztik, azzal a céllal, hogy ezeket a természetbe visszajuttatva segítsék a vadon élő állomány fenntartását. (hu)
- Az andoki kondor, más néven andesi kondor vagy kondorkeselyű (Vultur gryphus) a madarak (Aves) osztályának újvilági keselyűalakúak (Cathartiformes) rendjébe, ezen belül az újvilági keselyűfélék (Cathartidae) családjába tartozó Vultur madárnem egyetlen faja. Amint neve is mutatja, a kondorkeselyű az Andok hegységben él, továbbá még megtalálható Dél-Amerika nyugati partjain, valamint Patagóniában is. Az eddig lemért legnagyobb példány szárnyfesztávolsága 320 centiméter volt. Ezzel elmarad néhány tengeri, illetve vízimadártól; például a körülbelül 350 centimétert elérő vándoralbatrosztól (Diomedea exulans), királyalbatrosztól (Diomedea epomophora), rózsás gödénytől (Pelecanus onocrotalus) és borzas gödénytől (Pelecanus crispus). Nagytestű és fekete színű újvilági keselyű, csupasz nyaka tövén fehér tollgallér látható. Főleg a hímek esetében a szárnyakon nagy, fehér foltok is vannak. A fej és a nyak majdnem teljesen tollazat nélküli. A majdnem csupasz bőre nyugalmi állapotban elmosódott vörös, de ha valami ingerli vagy udvarolni kezd, akkor élénk vörös színre vált. A hím nyakán toroklebeny, a fején pedig taraj látható; mindkét testi dísz a madár korának előrehaladtával egyre nagyobbodik. Más ragadozó életmódot folytató madaraktól eltérően, amelyeknél a tojó nagyobb, az andoki kondor esetében fordítva van, itt a hím a nagyobb méretű. Elsősorban dögevő, az elpusztult állatokból vagy a térségben élő macskafélék zsákmányaiból táplálkozik. Főleg a nagytestű állatok tetemeit részesíti előnyben, mint például a szarvasmarhákét, a szarvasfélékét vagy a tevefélékét. A Csendes-óceán partjain, a szárazra került cetek és fülesfókafélék is az étlapjára kerülnek. Az ivarérettséget körülbelül 5–6 éves korára éri el. Akár 5000 méteres tengerszint feletti magasságban is költhet. Általában olyan meredek sziklapárkányokra készíti fészkét, ahová más állatok képtelenek feljutni. A fészekbe általában 1–2 tojást rak. Ha minden nehézséget sikeresen túlél, akkor a madárvilág egyik leghosszabb élettartamú faja, hiszen több mint 70 évig is élhet. Argentínának, Bolíviának, Chilének, Kolumbiának, Ecuadornak és Perunak nemzeti szimbóluma. Az Andok térségének több mitológiájában és néphagyományában is szerepet játszik. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) mérsékelten fenyegetett fajnak minősíti az andoki kondort. Létezésének legfőbb veszélyforrása élőhelyeinek elvesztése, valamint a másodlagos mérgezés (ha ember által megmérgezett ragadozók tetemeiből táplálkozik). Néhány országban fogságban is tenyésztik, azzal a céllal, hogy ezeket a természetbe visszajuttatva segítsék a vadon élő állomány fenntartását. (hu)
- <api batchcomplete="">Az andoki kondor, más néven andesi kondor vagy kondorkeselyű (Vultur gryphus) a madarak (Aves) osztályának újvilági keselylakྪk (Cathartiformes) rendj, ezen belül az újvilági keselyᜟélék (Cathartidae) csalฝj tartozó Vultur madárnem egyetlen faja.Amint neve is mutatja, a kondorkeselyű az Andok hegységben él, tová még megtalálható Dél-Amerika nyugati partjain, valamint Patagónin is. Az eddig lemért legnagyobb példány szárnyfesztávolsága 320 centiméter volt. Ezzel elmarad néhány tengeri, illetve vízimadártól; például a körülbelül 350 centimétert elérő vándoralbatrosztól (Diomedea exulans), királyalbatrosztól (Diomedea epomophora), rózsás génytől (Pelecanus onocrotalus) és borzas génytől (Pelecanus crispus).Nagytestű és fekete színű újvilági keselyű, csupasz nyaka tövén fehér tollgallér látható. Főleg a hímek esetn a szárnyakon nagy, fehér foltok is vannak. A fej és a nyak majdnem teljesen tollazat nélküli. A majdnem csupasz bőre nyugalmi állapotban elmos༽ott vörös, de ha valami ingerli vagy udvarolni kezd, akkor élénk vörös színre vált. A hím nyakán toroklebeny, a fején pedig taraj látható; mindkét testi dísz a madár korának előrehaladtával egyre nagyobbodik. Más ragadozó életm༽ot folytató madaraktól eltérᔞn, amelyeknél a tojó nagyobb, az andoki kondor esetn fordítva van, itt a hím a nagyobb méretű.Elsősorban dögevő, az elpusztult állatokból vagy a térségben élő macskafélék zsákmányaiból táplálkozik. Főleg a nagytestű állatok tetemeit részesíti előnyben, mint például a szarvasmarhákét, a szarvasfélékét vagy a tevefélékét. A Csendes-án partjain, a szárazra került cetek és fülesfókafélék is az étlapjára kerülnek. Az ivarérettséget körülbelül 5𠄶 éves korára éri el. Akár 5000 méteres tengerszint feletti magasságban is költhet. Általn olyan meredek sziklapárkányokra készíti fészkét, ahová más állatok képtelenek feljutni. A fészekbe általn 1𠄲 tojást rak. Ha minden nehézséget sikeresen túlél, akkor a madárvilág egyik leghosszabb élettartamú faja, hiszen t mint 70 évig is élhet.Argentínának, Bolíviának, Chilének, Kolumbiának, Ecuadornak és Perunak nemzeti szimbóluma. Az Andok térségének t népe mitológiájn és néphagyományn is szerepet játszik. A Természetvlmi Világszövetség (IUCN) mérsékelten fenyegetett fajnak minősíti az andoki kondort. Létezésének legf veszélyforrása élőhelyeinek elvesztése, valamint a másodlagos mérgezés (ha ember által megmérgezett ragadozók tetemeiből táplálkozik). Néhány országban fogságban is tenyésztik, azzal a céllal, hogy ezeket a természetbe visszajuttatva segítsék a vadon élő állomány fenntartását. (hu)
- <api batchcomplete="">Az andoki kondor, más néven andesi kondor vagy kondorkeselyű (Vultur gryphus) a madarak (Aves) osztályának újvilági keselyűalakúak (Cathartiformes) rendjébe, ezen belül az újvilági keselyűfélék (Cathartidae) családjába tartozó Vultur madárnem egyetlen faja.Amint neve is mutatja, a kondorkeselyű az Andok hegységben él, továbbá még megtalálható Dél-Amerika nyugati partjain, valamint Patagóniában is. Az eddig lemért legnagyobb példány szárnyfesztávolsága 320 centiméter volt. Ezzel elmarad néhány tengeri, illetve vízimadártól; például a körülbelül 350 centimétert elérő vándoralbatrosztól (Diomedea exulans), királyalbatrosztól (Diomedea epomophora), rózsás gödénytől (Pelecanus onocrotalus) és borzas gödénytől (Pelecanus crispus).Nagytestű és fekete színű újvilági keselyű, csupasz nyaka tövén fehér tollgallér látható. Főleg a hímek esetében a szárnyakon nagy, fehér foltok is vannak. A fej és a nyak majdnem teljesen tollazat nélküli. A majdnem csupasz bőre nyugalmi állapotban elmosódott vörös, de ha valami ingerli vagy udvarolni kezd, akkor élénk vörös színre vált. A hím nyakán toroklebeny, a fején pedig taraj látható; mindkét testi dísz a madár korának előrehaladtával egyre nagyobbodik. Más ragadozó életmódot folytató madaraktól eltérően, amelyeknél a tojó nagyobb, az andoki kondor esetében fordítva van, itt a hím a nagyobb méretű.Elsősorban dögevő, az elpusztult állatokból vagy a térségben élő macskafélék zsákmányaiból táplálkozik. Főleg a nagytestű állatok tetemeit részesíti előnyben, mint például a szarvasmarhákét, a szarvasfélékét vagy a tevefélékét. A Csendes-óceán partjain, a szárazra került cetek és fülesfókafélék is az étlapjára kerülnek. Az ivarérettséget körülbelül 5–6 éves korára éri el. Akár 5000 méteres tengerszint feletti magasságban is költhet. Általában olyan meredek sziklapárkányokra készíti fészkét, ahová más állatok képtelenek feljutni. A fészekbe általában 1–2 tojást rak. Ha minden nehézséget sikeresen túlél, akkor a madárvilág egyik leghosszabb élettartamú faja, hiszen több mint 70 évig is élhet.Argentínának, Bolíviának, Chilének, Kolumbiának, Ecuadornak és Perunak nemzeti szimbóluma. Az Andok térségének több népe mitológiájában és néphagyományában is szerepet játszik. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) mérsékelten fenyegetett fajnak minősíti az andoki kondort. Létezésének legfőbb veszélyforrása élőhelyeinek elvesztése, valamint a másodlagos mérgezés (ha ember által megmérgezett ragadozók tetemeiből táplálkozik). Néhány országban fogságban is tenyésztik, azzal a céllal, hogy ezeket a természetbe visszajuttatva segítsék a vadon élő állomány fenntartását. (hu)
|
.svg){kind=link}
.svg){kind=link}
.jpg){kind=link}
.jpg){kind=link}