About DBpedia

About: Antonio Vivaldi

An Entity of Type : Artist, from Named Graph : http://hu.dbpedia.org, within Data Space : hu.dbpedia.org

Antonio Lucio Vivaldi (Velence, 1678. március 4. ? Bécs, 1741. július 28.) olasz barokk kori zeneszerz?, heged?s, zenepedagógus, impresszárió és pap. Apja, Giovanni Battista Vivaldi a velencei Szent Márk-székesegyház heged?se volt, valószín?leg ? tanította a fiát hegedülni. Vivaldit a szülei papnak szánták, egyházi tanulmányait 1688-ban kezdte meg. Mivel azonban koraszülött volt, és beteges maradt, nem adták be a velencei szemináriumba, hanem otthon taníttatták. 1703-ban áldozópappá szentelték, de papi hivatását nem sokáig gyakorolta, saját elmondása szerint egészségi állapota nem tette lehet?vé, hogy rendszeresen misézzen.

Property Value
dbo:abstract
  • Antonio Lucio Vivaldi (Velence, 1678. március 4. – BĂ©cs, 1741. jĂşlius 28.) olasz barokk kori zeneszerzĹ‘, hegedűs, zenepedagĂłgus, impresszáriĂł Ă©s pap. Apja, Giovanni Battista Vivaldi a velencei Szent Márk-szĂ©kesegyház hegedűse volt, valĂłszĂ­nűleg Ĺ‘ tanĂ­totta a fiát hegedĂĽlni. Vivaldit a szĂĽlei papnak szánták, egyházi tanulmányait 1688-ban kezdte meg. Mivel azonban koraszĂĽlött volt, Ă©s beteges maradt, nem adták be a velencei szemináriumba, hanem otthon tanĂ­ttatták. 1703-ban áldozĂłpappá szenteltĂ©k, de papi hivatását nem sokáig gyakorolta, saját elmondása szerint egĂ©szsĂ©gi állapota nem tette lehetĹ‘vĂ©, hogy rendszeresen misĂ©zzen. 1704-ben a Pio Ospedale della PietĂ  árvaház tanára lett, Ă©s bár a kĂ©sĹ‘bbi Ă©vek alatt többször kerĂĽlt összetűzĂ©sbe az intĂ©zmĂ©ny vezetĹ‘sĂ©gĂ©vel, állását Ă©lete vĂ©gĂ©ig megtartotta. A PietĂ  hangversenyei Ă©s zenĂ©s misĂ©i a korabeli velencei Ă©s kĂĽlföldi nemesek kedvelt szĂłrakozásai voltak, Ă­gy Vivaldi több befolyásos uralkodĂłval, arisztokratával köthetett ismeretsĂ©get. 1709-ben bemutatták VelencĂ©ben Händel Agrippina cĂ­mű operáját, Ă©s valĂłszĂ­nűleg Vivaldi is látta a bemutatĂłt, s 1710-tĹ‘l már egyre inkább az operaszĂ­npadok meghĂłdĂ­tásán gondolkozott. ElsĹ‘ operájának bemutatĂłjára 1713-ban, Vicenzában kerĂĽlt sor nagy sikerrel, a következĹ‘ Ă©vben már VelencĂ©ben vittĂ©k szĂ­nre második dalművĂ©t. Ezután nem sokkal a velencei Sant'Angelo szĂ­nház impresszáriĂłja lett, operái pedig hamar meghĂłdĂ­tották Itália operaszĂ­npadait, nĂ©hány Ă©v elteltĂ©vel már Firenze, RĂłma, Mantova, MilánĂł szĂ­nházai is rendeltek tĹ‘le operákat. OperaszerzĹ‘kĂ©nt egyre nagyobb hĂ­rnĂ©vre tett szert, Mantovában egy ideig szolgálatába is lĂ©pett. 1720-ban jelent meg korabeli operaĂ©letet kifigurázĂł Ă­rása, amelynek egyik fĹ‘szereplĹ‘je Vivaldi volt. A zeneszerzĹ‘ 1725-ben RĂłmába utazott, ahol három operáját mutatták be, Ă©s valĂłszĂ­nűleg XIII. Benedek pápával is találkozott. 1726-tĂłl kezdve operabemutatĂłinak állandĂł nĹ‘i fĹ‘szereplĹ‘je , aki valĂłszĂ­nűleg a PietĂ  növendĂ©ke volt. A lány nĹ‘vĂ©re Vivaldi ápolĂłnĹ‘je lett, a kĂ©t nĹ‘ a mester velencei házában lakott. Ez számos pletykára adott okot, Ă©s Tommaso Ruffo kardinális vĂ©gĂĽl ezĂ©rt tiltotta ki Vivaldit FerrarábĂłl. Az 1730-as Ă©vekben a zeneszerzĹ‘t már egyre kevĂ©sbĂ© becsĂĽltĂ©k meg, a PietĂ  is több fiatal zenĂ©szt alkalmazott, vĂ©gĂĽl megvált VivalditĂłl, aki elhatározta, hogy elhagyja a lagĂşnák városát. Eladta mindenĂ©t, Ă©s BĂ©csbe utazott, ahol VI. Károly császárnak akarta felajánlani a szolgálatait, akivel már korábban találkozott. Az uralkodĂł azonban hamarosan elhunyt, Vivaldi pedig tovább akart utazni Drezdába, de megbetegedett Ă©s meghalt. (hu)
  • Antonio Lucio Vivaldi (Velence, 1678. március 4. – BĂ©cs, 1741. jĂşlius 28.) olasz barokk kori zeneszerzĹ‘, hegedűs, zenepedagĂłgus, impresszáriĂł Ă©s pap. Apja, Giovanni Battista Vivaldi a velencei Szent Márk-szĂ©kesegyház hegedűse volt, valĂłszĂ­nűleg Ĺ‘ tanĂ­totta a fiát hegedĂĽlni. Vivaldit a szĂĽlei papnak szánták, egyházi tanulmányait 1688-ban kezdte meg. Mivel azonban koraszĂĽlött volt, Ă©s beteges maradt, nem adták be a velencei szemináriumba, hanem otthon tanĂ­ttatták. 1703-ban áldozĂłpappá szenteltĂ©k, de papi hivatását nem sokáig gyakorolta, saját elmondása szerint egĂ©szsĂ©gi állapota nem tette lehetĹ‘vĂ©, hogy rendszeresen misĂ©zzen. 1704-ben a Pio Ospedale della PietĂ  árvaház tanára lett, Ă©s bár a kĂ©sĹ‘bbi Ă©vek alatt többször kerĂĽlt összetűzĂ©sbe az intĂ©zmĂ©ny vezetĹ‘sĂ©gĂ©vel, állását Ă©lete vĂ©gĂ©ig megtartotta. A PietĂ  hangversenyei Ă©s zenĂ©s misĂ©i a korabeli velencei Ă©s kĂĽlföldi nemesek kedvelt szĂłrakozásai voltak, Ă­gy Vivaldi több befolyásos uralkodĂłval, arisztokratával köthetett ismeretsĂ©get. 1709-ben bemutatták VelencĂ©ben Händel Agrippina cĂ­mű operáját, Ă©s valĂłszĂ­nűleg Vivaldi is látta a bemutatĂłt, s 1710-tĹ‘l már egyre inkább az operaszĂ­npadok meghĂłdĂ­tásán gondolkozott. ElsĹ‘ operájának bemutatĂłjára 1713-ban, Vicenzában kerĂĽlt sor nagy sikerrel, a következĹ‘ Ă©vben már VelencĂ©ben vittĂ©k szĂ­nre második dalművĂ©t. Ezután nem sokkal a velencei Sant'Angelo szĂ­nház impresszáriĂłja lett, operái pedig hamar meghĂłdĂ­tották Itália operaszĂ­npadait, nĂ©hány Ă©v elteltĂ©vel már Firenze, RĂłma, Mantova, MilánĂł szĂ­nházai is rendeltek tĹ‘le operákat. OperaszerzĹ‘kĂ©nt egyre nagyobb hĂ­rnĂ©vre tett szert, Mantovában egy ideig szolgálatába is lĂ©pett. 1720-ban jelent meg korabeli operaĂ©letet kifigurázĂł Ă­rása, amelynek egyik fĹ‘szereplĹ‘je Vivaldi volt. A zeneszerzĹ‘ 1725-ben RĂłmába utazott, ahol három operáját mutatták be, Ă©s valĂłszĂ­nűleg XIII. Benedek pápával is találkozott. 1726-tĂłl kezdve operabemutatĂłinak állandĂł nĹ‘i fĹ‘szereplĹ‘je , aki valĂłszĂ­nűleg a PietĂ  növendĂ©ke volt. A lány nĹ‘vĂ©re Vivaldi ápolĂłnĹ‘je lett, a kĂ©t nĹ‘ a mester velencei házában lakott. Ez számos pletykára adott okot, Ă©s Tommaso Ruffo kardinális vĂ©gĂĽl ezĂ©rt tiltotta ki Vivaldit FerrarábĂłl. Az 1730-as Ă©vekben a zeneszerzĹ‘t már egyre kevĂ©sbĂ© becsĂĽltĂ©k meg, a PietĂ  is több fiatal zenĂ©szt alkalmazott, vĂ©gĂĽl megvált VivalditĂłl, aki elhatározta, hogy elhagyja a lagĂşnák városát. Eladta mindenĂ©t, Ă©s BĂ©csbe utazott, ahol VI. Károly császárnak akarta felajánlani a szolgálatait, akivel már korábban találkozott. Az uralkodĂł azonban hamarosan elhunyt, Vivaldi pedig tovább akart utazni Drezdába, de megbetegedett Ă©s meghalt. (hu)
dbo:country
dbo:genre
dbo:personFunction
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 12459 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 93289 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23794639 (xsd:integer)
prop-hu:date
  • 2019 (xsd:integer)
prop-hu:edition
  • 1955 (xsd:integer)
  • 1973 (xsd:integer)
  • 1982 (xsd:integer)
  • 1990 (xsd:integer)
  • 1996 (xsd:integer)
  • 1998 (xsd:integer)
  • 2009 (xsd:integer)
prop-hu:filename
  • 1 (xsd:integer)
  • 2 (xsd:integer)
  • 3 (xsd:integer)
  • 4 (xsd:integer)
  • 5 (xsd:integer)
  • 6 (xsd:integer)
  • 7 (xsd:integer)
  • 8 (xsd:integer)
  • 9 (xsd:integer)
  • 10 (xsd:integer)
  • 11 (xsd:integer)
  • 12 (xsd:integer)
  • Vivaldi - Motet for Soprano and Orchestra - 1. Larghetto.ogg (hu)
  • Vivaldi - Cello Concerto Gmaj - 1. Allegro.ogg (hu)
  • Vivaldi - Cello Concerto Gmaj - 2. Largo.ogg (hu)
  • Vivaldi - Cello Concerto Gmaj - 3. Allegro.ogg (hu)
  • Vivaldi - Credo - 1. Credo in Unum Deum.ogg (hu)
  • Vivaldi - Credo - 2. Et Incarnatus Est.ogg (hu)
  • Vivaldi - Credo - 3. Crucifixus.ogg (hu)
  • Vivaldi - Motet for Soprano and Orchestra - 3. Allegro.ogg (hu)
  • Vivaldi - Motet for Soprano and Orchestra - 2. Recitativ.ogg (hu)
prop-hu:first
  • Marc (hu)
  • Walter (hu)
  • Matthew (hu)
  • Michael (hu)
  • Tamás (hu)
  • Roland (hu)
  • Dietel (hu)
  • Mariann (hu)
  • Marc (hu)
  • Walter (hu)
  • Matthew (hu)
  • Michael (hu)
  • Tamás (hu)
  • Roland (hu)
  • Dietel (hu)
  • Mariann (hu)
prop-hu:format
prop-hu:halálDátuma
  • 1741 (xsd:integer)
prop-hu:halálHelye
  • BĂ©cs (hu)
  • BĂ©cs (hu)
prop-hu:isbn
  • 963 (xsd:integer)
  • 978 (xsd:integer)
prop-hu:kép
  • Vivaldi.jpg (hu)
  • Vivaldi.jpg (hu)
prop-hu:last
  • Talbot (hu)
  • Veron (hu)
  • Gerhard (hu)
  • Boyden (hu)
  • Dr. Nádor (hu)
  • Kolneder (hu)
  • Pincherle (hu)
  • Pándi (hu)
  • Talbot (hu)
  • Veron (hu)
  • Gerhard (hu)
  • Boyden (hu)
  • Dr. Nádor (hu)
  • Kolneder (hu)
  • Pincherle (hu)
  • Pándi (hu)
prop-hu:location
  • Budapest (hu)
  • Debrecen (hu)
  • Párizs (hu)
  • Budapest (hu)
  • Debrecen (hu)
  • Párizs (hu)
prop-hu:műfajok
  • opera, concerto, klasszikus zene (hu)
  • opera, concerto, klasszikus zene (hu)
prop-hu:név
  • Antonio Vivaldi (hu)
  • Antonio Vivaldi (hu)
prop-hu:publisher
  • ZeneműkiadĂł (hu)
  • Gondolat KiadĂł (hu)
  • Park KönyvkiadĂł (hu)
  • Editio musica (hu)
  • MĂ©liusz KiadĂł (hu)
  • Springer KiadĂł (hu)
  • ZeneműkiadĂł (hu)
  • Gondolat KiadĂł (hu)
  • Park KönyvkiadĂł (hu)
  • Editio musica (hu)
  • MĂ©liusz KiadĂł (hu)
  • Springer KiadĂł (hu)
prop-hu:származás
prop-hu:születésiDátum
  • 1678 (xsd:integer)
prop-hu:születésiHely
  • Velence (hu)
  • Velence (hu)
prop-hu:tevékenység
  • zeneszerzĹ‘, hegedűs, impresszáriĂł, pedagĂłgus Ă©s pap (hu)
  • zeneszerzĹ‘, hegedűs, impresszáriĂł, pedagĂłgus Ă©s pap (hu)
prop-hu:title
  • I. Allegro (hu)
  • Az opera kĂ©zikönyve (hu)
  • II. Largo (hu)
  • III. Allegro (hu)
  • ZenetörtĂ©net Ă©vszámokban I. A 2. századtĂłl 1800-ig (hu)
  • A nyár – I. Allegro non molto (hu)
  • A nyár – II. Adagio (hu)
  • A nyár – III. Presto (hu)
  • A tavasz – I. Allegro (hu)
  • A tavasz – II. Largo (hu)
  • A tavasz – III. Allegro (hu)
  • A tĂ©l – I. Allegro non molto (hu)
  • A tĂ©l – II. Largo (hu)
  • A tĂ©l – III. Allegro (hu)
  • Antonio Vivaldi Ă©letĂ©nek krĂłnikája (hu)
  • Az Ĺ‘sz – I. Allegro (hu)
  • Az Ĺ‘sz – II. Adagio molto (hu)
  • Az Ĺ‘sz – III. Allegro (hu)
  • Hangversenykalauz II. Versenyművek (hu)
  • I. Credo in Unum Deum (hu)
  • I. Larghetto (hu)
  • II. Et Incarnatus Est (hu)
  • II. Recitativ (hu)
  • III. Crucifixus (hu)
  • Nagy zeneszerzĹ‘k Ă©lete (hu)
  • Olasz barokk mesterek (hu)
  • Vivaldi (hu)
  • I. Allegro (hu)
  • Az opera kĂ©zikönyve (hu)
  • II. Largo (hu)
  • III. Allegro (hu)
  • ZenetörtĂ©net Ă©vszámokban I. A 2. századtĂłl 1800-ig (hu)
  • A nyár – I. Allegro non molto (hu)
  • A nyár – II. Adagio (hu)
  • A nyár – III. Presto (hu)
  • A tavasz – I. Allegro (hu)
  • A tavasz – II. Largo (hu)
  • A tavasz – III. Allegro (hu)
  • A tĂ©l – I. Allegro non molto (hu)
  • A tĂ©l – II. Largo (hu)
  • A tĂ©l – III. Allegro (hu)
  • Antonio Vivaldi Ă©letĂ©nek krĂłnikája (hu)
  • Az Ĺ‘sz – I. Allegro (hu)
  • Az Ĺ‘sz – II. Adagio molto (hu)
  • Az Ĺ‘sz – III. Allegro (hu)
  • Hangversenykalauz II. Versenyművek (hu)
  • I. Credo in Unum Deum (hu)
  • I. Larghetto (hu)
  • II. Et Incarnatus Est (hu)
  • II. Recitativ (hu)
  • III. Crucifixus (hu)
  • Nagy zeneszerzĹ‘k Ă©lete (hu)
  • Olasz barokk mesterek (hu)
  • Vivaldi (hu)
prop-hu:url
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
prop-hu:year
  • 1948 (xsd:integer)
dct:subject
rdf:type
rdfs:comment
  • Antonio Lucio Vivaldi (Velence, 1678. március 4. – BĂ©cs, 1741. jĂşlius 28.) olasz barokk kori zeneszerzĹ‘, hegedűs, zenepedagĂłgus, impresszáriĂł Ă©s pap. Apja, Giovanni Battista Vivaldi a velencei Szent Márk-szĂ©kesegyház hegedűse volt, valĂłszĂ­nűleg Ĺ‘ tanĂ­totta a fiát hegedĂĽlni. Vivaldit a szĂĽlei papnak szánták, egyházi tanulmányait 1688-ban kezdte meg. Mivel azonban koraszĂĽlött volt, Ă©s beteges maradt, nem adták be a velencei szemináriumba, hanem otthon tanĂ­ttatták. 1703-ban áldozĂłpappá szenteltĂ©k, de papi hivatását nem sokáig gyakorolta, saját elmondása szerint egĂ©szsĂ©gi állapota nem tette lehetĹ‘vĂ©, hogy rendszeresen misĂ©zzen. (hu)
  • Antonio Lucio Vivaldi (Velence, 1678. március 4. – BĂ©cs, 1741. jĂşlius 28.) olasz barokk kori zeneszerzĹ‘, hegedűs, zenepedagĂłgus, impresszáriĂł Ă©s pap. Apja, Giovanni Battista Vivaldi a velencei Szent Márk-szĂ©kesegyház hegedűse volt, valĂłszĂ­nűleg Ĺ‘ tanĂ­totta a fiát hegedĂĽlni. Vivaldit a szĂĽlei papnak szánták, egyházi tanulmányait 1688-ban kezdte meg. Mivel azonban koraszĂĽlött volt, Ă©s beteges maradt, nem adták be a velencei szemináriumba, hanem otthon tanĂ­ttatták. 1703-ban áldozĂłpappá szenteltĂ©k, de papi hivatását nem sokáig gyakorolta, saját elmondása szerint egĂ©szsĂ©gi állapota nem tette lehetĹ‘vĂ©, hogy rendszeresen misĂ©zzen. (hu)
rdfs:label
  • Antonio Vivaldi (hu)
  • Antonio Vivaldi (hu)
owl:sameAs
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
foaf:name
  • Antonio Vivaldi (hu)
  • Antonio Vivaldi (hu)
is dbo:musicComposer of
is dbo:wikiPageRedirects of
is prop-hu:zene of
is foaf:primaryTopic of
Powered by OpenLink Virtuoso    This material is Open Knowledge     W3C Semantic Web Technology     This material is Open Knowledge    Valid XHTML + RDFa
This content was extracted from Wikipedia and is licensed under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 Unported License