| dbo:abstract
|
- A logika, matematika és számítástudomány területén az aritás (arity) egy függvény vagy matematikai művelet esetén az elfogadott vagy operandusok számát határozza meg. Egy reláció vagy aritásán a megfelelő Descartes-szorzat értelmezési tartományának dimenziója értendő. (Egy n aritású függvénynek ezért n+1 az aritása, ha relációként tekintünk rá.) Az „aritás” kifejezés az unáris, bináris, ternáris stb. szavakból származik. Az unáris függvényeket vagy predikátumokat „monadikus”-nak, a binárisakat „diadikus”-nak is nevezik. A matematika egyes területein az aritást „rangnak” (rank) is hívják, de ennek a szónak számos más matematikai jelentése is van. A logikában és a filozófiában az aritás adicitás (adicity) és fok (degree) névvel is illetik. A nyelvészetben az aritást általában valenciának (kapcsolóérték) hívják. A számítógép-programozásban gyakran szintaktikai különbség van a műveletek (operátorok) és függvények között; az operátorok aritása jellemzően 0, 1 vagy 2 (a ternáris művelet is gyakori). A függvények argumentumainak száma tág határok között változhat, bár a túl sok argumentum követhetetlenné teheti a kódot. Egyes programozási nyelvek támogatják az ún. „variadic”, változó argumentumszámú függvényeket is. (hu)
- A logika, matematika és számítástudomány területén az aritás (arity) egy függvény vagy matematikai művelet esetén az elfogadott vagy operandusok számát határozza meg. Egy reláció vagy aritásán a megfelelő Descartes-szorzat értelmezési tartományának dimenziója értendő. (Egy n aritású függvénynek ezért n+1 az aritása, ha relációként tekintünk rá.) Az „aritás” kifejezés az unáris, bináris, ternáris stb. szavakból származik. Az unáris függvényeket vagy predikátumokat „monadikus”-nak, a binárisakat „diadikus”-nak is nevezik. A matematika egyes területein az aritást „rangnak” (rank) is hívják, de ennek a szónak számos más matematikai jelentése is van. A logikában és a filozófiában az aritás adicitás (adicity) és fok (degree) névvel is illetik. A nyelvészetben az aritást általában valenciának (kapcsolóérték) hívják. A számítógép-programozásban gyakran szintaktikai különbség van a műveletek (operátorok) és függvények között; az operátorok aritása jellemzően 0, 1 vagy 2 (a ternáris művelet is gyakori). A függvények argumentumainak száma tág határok között változhat, bár a túl sok argumentum követhetetlenné teheti a kódot. Egyes programozási nyelvek támogatják az ún. „variadic”, változó argumentumszámú függvényeket is. (hu)
|
