| dbo:abstract
|
- Arthur Robert Ashe, Jr. (Richmond, Virginia, 1943, július 10. – New York, 1993, február 6.) amerikai hivatásos teniszező. 1968-ban ő lett az első afroamerikai Grand Slam-győztes, amikor az első nyílt US Openen diadalmaskodott. Karrierje során még két Grand Slam-tornát nyert meg: az 1970-es Australian Opent és 1975-ben Wimbledont. 1979-ben szívműtéten esett át, ami végül visszavonulásához vezetett. Egyik vérátömlesztésekor megfertőződött a HIV-vel, ami korai halálát okozta, 1993-ban. Ashe teniszkarrierje mellett polgárjogi küzdelmeivel is felhívta magára a figyelmet, nyíltan bírálta a Dél-Afrikában fennálló apartheid rendszert. Élete utolsó évében figyelmét annak szentelte, hogy a világon minél több helyen keltse fel a figyelmet az AIDS-re és áldozataira. Halála után szülővárosában szobrot állítottak neki, és tiszteletére nevezték el a US Open centerpályáját. 1985-ben az International Tennis Hall of Fame, a Teniszhírességek Csarnokának tagjává választották. (hu)
- Arthur Robert Ashe, Jr. (Richmond, Virginia, 1943, július 10. – New York, 1993, február 6.) amerikai hivatásos teniszező. 1968-ban ő lett az első afroamerikai Grand Slam-győztes, amikor az első nyílt US Openen diadalmaskodott. Karrierje során még két Grand Slam-tornát nyert meg: az 1970-es Australian Opent és 1975-ben Wimbledont. 1979-ben szívműtéten esett át, ami végül visszavonulásához vezetett. Egyik vérátömlesztésekor megfertőződött a HIV-vel, ami korai halálát okozta, 1993-ban. Ashe teniszkarrierje mellett polgárjogi küzdelmeivel is felhívta magára a figyelmet, nyíltan bírálta a Dél-Afrikában fennálló apartheid rendszert. Élete utolsó évében figyelmét annak szentelte, hogy a világon minél több helyen keltse fel a figyelmet az AIDS-re és áldozataira. Halála után szülővárosában szobrot állítottak neki, és tiszteletére nevezték el a US Open centerpályáját. 1985-ben az International Tennis Hall of Fame, a Teniszhírességek Csarnokának tagjává választották. (hu)
|
