Az atintánok (ógörög Ἀτιντάνες, latin Atintani) az illírek, más nézetek szerint az közé tartozó törzs volt az ókorban. Szállásterületük, Atintanisz (ógörög Ἀτιντάνις, latin Atintania) a legelfogadottabb elmélet szerint az Aóosz és az Apszosz folyók közén emelkedő hegyvidéken volt, Illíria déli, (wd) határos vidékén. Jelentősebb településeik a feltételezések szerint Dimalé és Eugenum lehettek. Történetük korai szakaszában, az i. e. 5–3. századok során szoros politikai kapcsolatok fűzték az atintánokat az (wd), ami előrehaladott hellenizációjukhoz is hozzájárult. Bár az epiróta állam válságos időszakaiban hol az (wd), hol a Makedón Királyság terjesztette ki ideiglenesen fennhatóságát rájuk, az i. e. 3. század középső harmadára koinonjuk megerősödött, és megkezdődött – rövid ideig tartó – ön

Property Value
dbo:abstract
  • Az atintánok (ógörög Ἀτιντάνες, latin Atintani) az illírek, más nézetek szerint az közé tartozó törzs volt az ókorban. Szállásterületük, Atintanisz (ógörög Ἀτιντάνις, latin Atintania) a legelfogadottabb elmélet szerint az Aóosz és az Apszosz folyók közén emelkedő hegyvidéken volt, Illíria déli, (wd) határos vidékén. Jelentősebb településeik a feltételezések szerint Dimalé és Eugenum lehettek. Történetük korai szakaszában, az i. e. 5–3. századok során szoros politikai kapcsolatok fűzték az atintánokat az (wd), ami előrehaladott hellenizációjukhoz is hozzájárult. Bár az epiróta állam válságos időszakaiban hol az (wd), hol a Makedón Királyság terjesztette ki ideiglenesen fennhatóságát rájuk, az i. e. 3. század középső harmadára koinonjuk megerősödött, és megkezdődött – rövid ideig tartó – önálló állami létük. Atintanisz az i. e. 229–228-as első római–illír háború lezárultával az illíriai római protektorátus része lett, és bár az elkövetkező évtizedekben az illírek és a makedónok is voltak rövidebb ideig a gazdái, az atintánok feletti római uralom i. e. 197-re végleg megszilárdult. A történeti források az i. e. 2. század közepe után önálló ethnoszként nem említik többé az atintánokat. (hu)
  • Az atintánok (ógörög Ἀτιντάνες, latin Atintani) az illírek, más nézetek szerint az közé tartozó törzs volt az ókorban. Szállásterületük, Atintanisz (ógörög Ἀτιντάνις, latin Atintania) a legelfogadottabb elmélet szerint az Aóosz és az Apszosz folyók közén emelkedő hegyvidéken volt, Illíria déli, (wd) határos vidékén. Jelentősebb településeik a feltételezések szerint Dimalé és Eugenum lehettek. Történetük korai szakaszában, az i. e. 5–3. századok során szoros politikai kapcsolatok fűzték az atintánokat az (wd), ami előrehaladott hellenizációjukhoz is hozzájárult. Bár az epiróta állam válságos időszakaiban hol az Illír Királyság, hol a Makedón Királyság terjesztette ki ideiglenesen fennhatóságát rájuk, az i. e. 3. század középső harmadára koinonjuk megerősödött, és megkezdődött – rövid ideig tartó – önálló állami létük. Atintanisz az i. e. 229–228-as első római–illír háború lezárultával az illíriai római protektorátus része lett, és bár az elkövetkező évtizedekben az illírek és a makedónok is voltak rövidebb ideig a gazdái, az atintánok feletti római uralom i. e. 197-re végleg megszilárdult. A történeti források az i. e. 2. század közepe után önálló ethnoszként nem említik többé az atintánokat. (hu)
  • <api batchcomplete="">Az atintánok (ógörög Ἀτιντάνες, latin Atintani) az illírek, más nézetek szerint az epiróták közé tartozó törzs volt az ókorban. Szállásterületük, Atintanisz (ógörög Ἀτιντάνις, latin Atintania) a legelfogadottabb elmélet szerint az Aóosz és az Apszosz folyók közén emelkedő hegyvidéken volt, Illíria déli, Epirusszal határos vidékén. Jelentősebb településeik a feltételezések szerint Dimalé és Eugenum lehettek. Történetük korai szakaszn, az i. e. 5𠄳. századok során szoros politikai kapcsolatok fűzték az atintánokat az Épeiroszi Királysághoz, ami előrehaladott hellenizผiójukhoz is hozzájárult. Bár az epiróta állam válságos időszakaiban hol az Illír Királyság, hol a Makedón Királyság terjesztette ki ideiglenesen fennhatóságát rájuk, az i. e. 3. század középső harmadára koinonjuk megerős཭ött, és megkezdᔝött – rövid ideig tartó – önálló állami létük. Atintanisz az i. e. 229-as első római–illír hปorú lezárultával az illíriai római protektorátus része lett, és bár az elkövetkező évtizedekben az illírek és a makedónok is voltak rövidebb ideig a gazdái, az atintánok feletti római uralom i. e. 197-re végleg megszilárdult. A történeti források az i. e. 2. század közepe után önálló ethnoszként nem említik té az atintánokat. (hu)
  • <api batchcomplete="">Az atintánok (ógörög Ἀτιντάνες, latin Atintani) az illírek, más nézetek szerint az epiróták közé tartozó törzs volt az ókorban. Szállásterületük, Atintanisz (ógörög Ἀτιντάνις, latin Atintania) a legelfogadottabb elmélet szerint az Aóosz és az Apszosz folyók közén emelkedő hegyvidéken volt, Illíria déli, Epirusszal határos vidékén. Jelentősebb településeik a feltételezések szerint Dimalé és Eugenum lehettek. Történetük korai szakaszában, az i. e. 5–3. századok során szoros politikai kapcsolatok fűzték az atintánokat az Épeiroszi Királysághoz, ami előrehaladott hellenizációjukhoz is hozzájárult. Bár az epiróta állam válságos időszakaiban hol az Illír Királyság, hol a Makedón Királyság terjesztette ki ideiglenesen fennhatóságát rájuk, az i. e. 3. század középső harmadára koinonjuk megerősödött, és megkezdődött – rövid ideig tartó – önálló állami létük. Atintanisz az i. e. 229–228-as első római–illír háború lezárultával az illíriai római protektorátus része lett, és bár az elkövetkező évtizedekben az illírek és a makedónok is voltak rövidebb ideig a gazdái, az atintánok feletti római uralom i. e. 197-re végleg megszilárdult. A történeti források az i. e. 2. század közepe után önálló ethnoszként nem említik többé az atintánokat. (hu)
  • Az atintánok (ógörög Ἀτιντάνες, latin Atintani) az illírek, más nézetek szerint az közé tartozó törzs volt az ókorban. Szállásterületük, Atintanisz (ógörög Ἀτιντάνις, latin Atintania) a legelfogadottabb elmélet szerint az Aóosz és az Apszosz folyók közén emelkedő hegyvidéken volt, Illíria déli, (wd) határos vidékén. Jelentősebb településeik a feltételezések szerint Dimalé és Eugenum lehettek. Történetük korai szakaszában, az i. e. 5–3. századok során szoros politikai kapcsolatok fűzték az atintánokat az (wd), ami előrehaladott hellenizációjukhoz is hozzájárult. Bár az epiróta állam válságos időszakaiban hol az (wd), hol a Makedón Királyság terjesztette ki ideiglenesen fennhatóságát rájuk, az i. e. 3. század középső harmadára koinonjuk megerősödött, és megkezdődött – rövid ideig tartó – önálló állami létük. Atintanisz az i. e. 229–228-as első római–illír háború lezárultával az illíriai római protektorátus része lett, és bár az elkövetkező évtizedekben az illírek és a makedónok is voltak rövidebb ideig a gazdái, az atintánok feletti római uralom i. e. 197-re végleg megszilárdult. A történeti források az i. e. 2. század közepe után önálló ethnoszként nem említik többé az atintánokat. (hu)
  • Az atintánok (ógörög Ἀτιντάνες, latin Atintani) az illírek, más nézetek szerint az közé tartozó törzs volt az ókorban. Szállásterületük, Atintanisz (ógörög Ἀτιντάνις, latin Atintania) a legelfogadottabb elmélet szerint az Aóosz és az Apszosz folyók közén emelkedő hegyvidéken volt, Illíria déli, (wd) határos vidékén. Jelentősebb településeik a feltételezések szerint Dimalé és Eugenum lehettek. Történetük korai szakaszában, az i. e. 5–3. századok során szoros politikai kapcsolatok fűzték az atintánokat az (wd), ami előrehaladott hellenizációjukhoz is hozzájárult. Bár az epiróta állam válságos időszakaiban hol az Illír Királyság, hol a Makedón Királyság terjesztette ki ideiglenesen fennhatóságát rájuk, az i. e. 3. század középső harmadára koinonjuk megerősödött, és megkezdődött – rövid ideig tartó – önálló állami létük. Atintanisz az i. e. 229–228-as első római–illír háború lezárultával az illíriai római protektorátus része lett, és bár az elkövetkező évtizedekben az illírek és a makedónok is voltak rövidebb ideig a gazdái, az atintánok feletti római uralom i. e. 197-re végleg megszilárdult. A történeti források az i. e. 2. század közepe után önálló ethnoszként nem említik többé az atintánokat. (hu)
  • <api batchcomplete="">Az atintánok (ógörög Ἀτιντάνες, latin Atintani) az illírek, más nézetek szerint az epiróták közé tartozó törzs volt az ókorban. Szállásterületük, Atintanisz (ógörög Ἀτιντάνις, latin Atintania) a legelfogadottabb elmélet szerint az Aóosz és az Apszosz folyók közén emelkedő hegyvidéken volt, Illíria déli, Epirusszal határos vidékén. Jelentősebb településeik a feltételezések szerint Dimalé és Eugenum lehettek. Történetük korai szakaszn, az i. e. 5𠄳. századok során szoros politikai kapcsolatok fűzték az atintánokat az Épeiroszi Királysághoz, ami előrehaladott hellenizผiójukhoz is hozzájárult. Bár az epiróta állam válságos időszakaiban hol az Illír Királyság, hol a Makedón Királyság terjesztette ki ideiglenesen fennhatóságát rájuk, az i. e. 3. század középső harmadára koinonjuk megerős཭ött, és megkezdᔝött – rövid ideig tartó – önálló állami létük. Atintanisz az i. e. 229-as első római–illír hปorú lezárultával az illíriai római protektorátus része lett, és bár az elkövetkező évtizedekben az illírek és a makedónok is voltak rövidebb ideig a gazdái, az atintánok feletti római uralom i. e. 197-re végleg megszilárdult. A történeti források az i. e. 2. század közepe után önálló ethnoszként nem említik té az atintánokat. (hu)
  • <api batchcomplete="">Az atintánok (ógörög Ἀτιντάνες, latin Atintani) az illírek, más nézetek szerint az epiróták közé tartozó törzs volt az ókorban. Szállásterületük, Atintanisz (ógörög Ἀτιντάνις, latin Atintania) a legelfogadottabb elmélet szerint az Aóosz és az Apszosz folyók közén emelkedő hegyvidéken volt, Illíria déli, Epirusszal határos vidékén. Jelentősebb településeik a feltételezések szerint Dimalé és Eugenum lehettek. Történetük korai szakaszában, az i. e. 5–3. századok során szoros politikai kapcsolatok fűzték az atintánokat az Épeiroszi Királysághoz, ami előrehaladott hellenizációjukhoz is hozzájárult. Bár az epiróta állam válságos időszakaiban hol az Illír Királyság, hol a Makedón Királyság terjesztette ki ideiglenesen fennhatóságát rájuk, az i. e. 3. század középső harmadára koinonjuk megerősödött, és megkezdődött – rövid ideig tartó – önálló állami létük. Atintanisz az i. e. 229–228-as első római–illír háború lezárultával az illíriai római protektorátus része lett, és bár az elkövetkező évtizedekben az illírek és a makedónok is voltak rövidebb ideig a gazdái, az atintánok feletti római uralom i. e. 197-re végleg megszilárdult. A történeti források az i. e. 2. század közepe után önálló ethnoszként nem említik többé az atintánokat. (hu)
dbo:thumbnail
dbo:wikiPageID
  • 1533796 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 13299 (xsd:nonNegativeInteger)
  • 13369 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 21192055 (xsd:integer)
  • 27006343 (xsd:integer)
prop-hu:ann
  • 1965 (xsd:integer)
  • 1972 (xsd:integer)
  • 2013 (xsd:integer)
prop-hu:aut
  • Marjeta Šašel Kos (hu)
  • Burhan Dautaj (hu)
  • Fanoula Papazoglou (hu)
  • Marjeta ᘊᘞl Kos (hu)
  • Marjeta Šašel Kos (hu)
  • Burhan Dautaj (hu)
  • Fanoula Papazoglou (hu)
  • Marjeta ᘊᘞl Kos (hu)
prop-hu:fasc
  • 2 (xsd:integer)
prop-hu:lun
  • 4 (xsd:integer)
prop-hu:pag
  • 135 (xsd:integer)
  • 143 (xsd:integer)
  • 169 (xsd:integer)
prop-hu:per
  • Iliria (hu)
  • Studia Europaea Gnesnensia (hu)
  • Historia – Zeitschrift für Alte Geschichte (hu)
  • Iliria (hu)
  • Studia Europaea Gnesnensia (hu)
  • Historia – Zeitschrift für Alte Geschichte (hu)
prop-hu:subtit
  • Illyrii proprie dicti (hu)
  • Illyrii proprie dicti (hu)
prop-hu:tit
  • The Roman conquest of Illyricum and the problem of the northeastern border of Italy (hu)
  • Zbulimi i qytetit ilir Dimal (hu)
  • Les origines et la destinée de l’État illyrien (hu)
  • Les origines et la destinພ de l’État illyrien (hu)
  • The Roman conquest of Illyricum and the problem of the northeastern border of Italy (hu)
  • Zbulimi i qytetit ilir Dimal (hu)
  • Les origines et la destinée de l’État illyrien (hu)
  • Les origines et la destinພ de l’État illyrien (hu)
prop-hu:tom
  • 2 (xsd:integer)
  • 7 (xsd:integer)
  • 14 (xsd:integer)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
dct:subject
rdfs:comment
  • Az atintánok (ógörög Ἀτιντάνες, latin Atintani) az illírek, más nézetek szerint az közé tartozó törzs volt az ókorban. Szállásterületük, Atintanisz (ógörög Ἀτιντάνις, latin Atintania) a legelfogadottabb elmélet szerint az Aóosz és az Apszosz folyók közén emelkedő hegyvidéken volt, Illíria déli, (wd) határos vidékén. Jelentősebb településeik a feltételezések szerint Dimalé és Eugenum lehettek. Történetük korai szakaszában, az i. e. 5–3. századok során szoros politikai kapcsolatok fűzték az atintánokat az (wd), ami előrehaladott hellenizációjukhoz is hozzájárult. Bár az epiróta állam válságos időszakaiban hol az (wd), hol a Makedón Királyság terjesztette ki ideiglenesen fennhatóságát rájuk, az i. e. 3. század középső harmadára koinonjuk megerősödött, és megkezdődött – rövid ideig tartó – ön (hu)
  • <api batchcomplete="">Az atintánok (ógörög Ἀτιντάνες, latin Atintani) az illírek, más nézetek szerint az epiróták közé tartozó törzs volt az ókorban. Szállásterületük, Atintanisz (ógörög Ἀτιντάνις, latin Atintania) a legelfogadottabb elmélet szerint az Aóosz és az Apszosz folyók közén emelkedő hegyvidéken volt, Illíria déli, Epirusszal határos vidékén. Jelentősebb településeik a feltételezések szerint Dimalé és Eugenum lehettek. Történetük korai szakaszn, az i. e. 5𠄳. (hu)
  • <api batchcomplete="">Az atintánok (ógörög Ἀτιντάνες, latin Atintani) az illírek, más nézetek szerint az epiróták közé tartozó törzs volt az ókorban. Szállásterületük, Atintanisz (ógörög Ἀτιντάνις, latin Atintania) a legelfogadottabb elmélet szerint az Aóosz és az Apszosz folyók közén emelkedő hegyvidéken volt, Illíria déli, Epirusszal határos vidékén. Jelentősebb településeik a feltételezések szerint Dimalé és Eugenum lehettek. Történetük korai szakaszában, az i. e. 5–3. (hu)
  • Az atintánok (ógörög Ἀτιντάνες, latin Atintani) az illírek, más nézetek szerint az közé tartozó törzs volt az ókorban. Szállásterületük, Atintanisz (ógörög Ἀτιντάνις, latin Atintania) a legelfogadottabb elmélet szerint az Aóosz és az Apszosz folyók közén emelkedő hegyvidéken volt, Illíria déli, (wd) határos vidékén. Jelentősebb településeik a feltételezések szerint Dimalé és Eugenum lehettek. Történetük korai szakaszában, az i. e. 5–3. századok során szoros politikai kapcsolatok fűzték az atintánokat az (wd), ami előrehaladott hellenizációjukhoz is hozzájárult. Bár az epiróta állam válságos időszakaiban hol az (wd), hol a Makedón Királyság terjesztette ki ideiglenesen fennhatóságát rájuk, az i. e. 3. század középső harmadára koinonjuk megerősödött, és megkezdődött – rövid ideig tartó – ön (hu)
  • <api batchcomplete="">Az atintánok (ógörög Ἀτιντάνες, latin Atintani) az illírek, más nézetek szerint az epiróták közé tartozó törzs volt az ókorban. Szállásterületük, Atintanisz (ógörög Ἀτιντάνις, latin Atintania) a legelfogadottabb elmélet szerint az Aóosz és az Apszosz folyók közén emelkedő hegyvidéken volt, Illíria déli, Epirusszal határos vidékén. Jelentősebb településeik a feltételezések szerint Dimalé és Eugenum lehettek. Történetük korai szakaszn, az i. e. 5𠄳. (hu)
  • <api batchcomplete="">Az atintánok (ógörög Ἀτιντάνες, latin Atintani) az illírek, más nézetek szerint az epiróták közé tartozó törzs volt az ókorban. Szállásterületük, Atintanisz (ógörög Ἀτιντάνις, latin Atintania) a legelfogadottabb elmélet szerint az Aóosz és az Apszosz folyók közén emelkedő hegyvidéken volt, Illíria déli, Epirusszal határos vidékén. Jelentősebb településeik a feltételezések szerint Dimalé és Eugenum lehettek. Történetük korai szakaszában, az i. e. 5–3. (hu)
rdfs:label
  • Atintánok (hu)
  • Atintánok (hu)
prov:wasDerivedFrom
foaf:depiction
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbo:wikiPageRedirects of
is foaf:primaryTopic of