| dbo:abstract
|
- A kémiában és a fizikában az atomelmélet azt tárgyalja, hogy az idÅ‘k során hogy változtak az atom megértésével kapcsolatos teóriák. Egy idÅ‘ben úgy gondolták, az atom az anyag legkisebb épÃtÅ‘köve. Egy filozófiai elgondolásból indult az ókori Görögországban, mely a kora 19. században teljesedett ki a tudományok körében, amikor is a kémia területén végzett kutatások bebizonyÃtották, hogy az anyag valóban úgy viselkedik, mintha atomok épÃtenék fel. Az atom elnevezés az ógörög atomosz szóból származik, jelentése "oszthatatlan". A 19. századi kémikusok kezdték el használni a kifejezést az egyre növekvÅ‘ számú, tovább nem bontható kémiai elemekkel kapcsolatban. Habár a 20. század kezdetén az elektromágnesességet és radioaktivitást kutatók rájöttek, hogy az úgynevezett "oszthatatlan atom" valójában különbözÅ‘ szubatomi részecskék (legfÅ‘képpen protonok, elektronok és neutronok) halmaza, melyek egymástól elkülönÃtve is létezhetnek. Igazából bizonyos extrém körülmények között, mint például neutroncsillagokban, ahol a rendkÃvüli hÅ‘mérséklet és nyomás alatt egyáltalán nem létezhetnek atomok. A tudósok késÅ‘bb ezeket nevezték el elemi részecskéknek, és Å‘ket nyilvánÃtották oszthatatlannak, és bár nem elpusztÃthatatlanok, részei az atomnak. A szubatomi részecskékkel foglalkozó tudományág a részecskefizika, ahol a tudósok a természet legalapvetÅ‘bb alkotóit kutatják. (hu)
- A kémiában és a fizikában az atomelmélet azt tárgyalja, hogy az idÅ‘k során hogy változtak az atom megértésével kapcsolatos teóriák. Egy idÅ‘ben úgy gondolták, az atom az anyag legkisebb épÃtÅ‘köve. Egy filozófiai elgondolásból indult az ókori Görögországban, mely a kora 19. században teljesedett ki a tudományok körében, amikor is a kémia területén végzett kutatások bebizonyÃtották, hogy az anyag valóban úgy viselkedik, mintha atomok épÃtenék fel. Az atom elnevezés az ógörög atomosz szóból származik, jelentése "oszthatatlan". A 19. századi kémikusok kezdték el használni a kifejezést az egyre növekvÅ‘ számú, tovább nem bontható kémiai elemekkel kapcsolatban. Habár a 20. század kezdetén az elektromágnesességet és radioaktivitást kutatók rájöttek, hogy az úgynevezett "oszthatatlan atom" valójában különbözÅ‘ szubatomi részecskék (legfÅ‘képpen protonok, elektronok és neutronok) halmaza, melyek egymástól elkülönÃtve is létezhetnek. Igazából bizonyos extrém körülmények között, mint például neutroncsillagokban, ahol a rendkÃvüli hÅ‘mérséklet és nyomás alatt egyáltalán nem létezhetnek atomok. A tudósok késÅ‘bb ezeket nevezték el elemi részecskéknek, és Å‘ket nyilvánÃtották oszthatatlannak, és bár nem elpusztÃthatatlanok, részei az atomnak. A szubatomi részecskékkel foglalkozó tudományág a részecskefizika, ahol a tudósok a természet legalapvetÅ‘bb alkotóit kutatják. (hu)
|
| rdfs:comment
|
- A kémiában és a fizikában az atomelmélet azt tárgyalja, hogy az idÅ‘k során hogy változtak az atom megértésével kapcsolatos teóriák. Egy idÅ‘ben úgy gondolták, az atom az anyag legkisebb épÃtÅ‘köve. Egy filozófiai elgondolásból indult az ókori Görögországban, mely a kora 19. században teljesedett ki a tudományok körében, amikor is a kémia területén végzett kutatások bebizonyÃtották, hogy az anyag valóban úgy viselkedik, mintha atomok épÃtenék fel. (hu)
- A kémiában és a fizikában az atomelmélet azt tárgyalja, hogy az idÅ‘k során hogy változtak az atom megértésével kapcsolatos teóriák. Egy idÅ‘ben úgy gondolták, az atom az anyag legkisebb épÃtÅ‘köve. Egy filozófiai elgondolásból indult az ókori Görögországban, mely a kora 19. században teljesedett ki a tudományok körében, amikor is a kémia területén végzett kutatások bebizonyÃtották, hogy az anyag valóban úgy viselkedik, mintha atomok épÃtenék fel. (hu)
|
