| dbo:abstract
|
- Aurelianus-féle fal az ókori Róma császárkorban elkészült fala. Először Honorius császár javíttatta ki i. sz. 403-ban. A sok rombolás és kiigazítás után nagy részében ma is áll, és a város belterületének határát jelzi, bár most lakatlan területet is foglal magában, s észak és kelet felé túlterjed rajta a mai város. A Servius-féle fallal körülvett területnek majdnem háromszorosát fogja körül e fal, hozzákapcsolva a belterülethez az egész campus Martiust, a (Collis Hortorum) területét, kelet felé a Quirinalis, a Viminalis és az magasabb részeit, a Tevere mentén az Aventinustól délre elterülő lapályt, melyen egy cserépedények töredékeiből felhalmozott, 35 méter magas domb, a Mons testaceus (ma Monte Testaccio) áll. A Tbieris jobb partján levő városrészt is körülvette a fal a Janiculus mons (janiculus-domb) magaslatának egy részével együtt. (hu)
- Aurelianus-féle fal az ókori Róma császárkorban elkészült fala. Először Honorius császár javíttatta ki i. sz. 403-ban. A sok rombolás és kiigazítás után nagy részében ma is áll, és a város belterületének határát jelzi, bár most lakatlan területet is foglal magában, s észak és kelet felé túlterjed rajta a mai város. A Servius-féle fallal körülvett területnek majdnem háromszorosát fogja körül e fal, hozzákapcsolva a belterülethez az egész campus Martiust, a (Collis Hortorum) területét, kelet felé a Quirinalis, a Viminalis és az magasabb részeit, a Tevere mentén az Aventinustól délre elterülő lapályt, melyen egy cserépedények töredékeiből felhalmozott, 35 méter magas domb, a Mons testaceus (ma Monte Testaccio) áll. A Tbieris jobb partján levő városrészt is körülvette a fal a Janiculus mons (janiculus-domb) magaslatának egy részével együtt. (hu)
|
