| dbo:abstract
|
- Az Antarktisz felépítése sok hasonlóságot mutat Dél-Amerikával és Ausztráliával. Ezeknek a kontinenseknek a Csendes-óceán felé eső oldalain nagy tömegű és nagy magasságú hegységrendszerek vannak, míg az afrikai oldalaikat nagyon régi, prekambriumi kristályos kőzetekből álló részek építik fel. A középső kréta korszak körülbelül 100 millió évvel ezelőtti időszakáig egyetlen nagy kontinens létezett a déli-féltekén, a Gondwana, aminek az ős-Csendes-óceán mosta a partjait. A Gondwana darabolódott fel több részre: Dél-Amerika, Afrika, Madagaszkár, India, Ausztrália, Új-Zéland és az Antarktisz területére. Az Antarktisz volt a Gondwana központi területe, és közvetlen kapcsolatban állt a felsorolt részekkel, kivéve Madagaszkárt, bár lehet, hogy vele is. Az Antarktisz kétszintes kontinens. Az alsó szint, a kőzettömeg 4000-5000 méteres óceáni mélységből emelkedik ki. A második szint a kőzetek fölött elhelyezkedő, sok helyen 4000 méternél is vastagabb jégtakaró, ami a pleisztocénban még a mainál 300-350 méterrel vastagabb is volt. A kontinens partvonalát 100-150 kilométeres self szegélyezi, ami a szokásosnál mélyebben húzódik, kb. 300-500 méterrel a tenger szintje alatt. Ennek az a fő oka, hogy a kontinensre nehezedő hatalmas mennyiségű jég tömege izosztatikus süllyedést idéz elő. A selfek domborzata igen bonyolult a rájuk telepedett nagy mennyiségű morénaanyag miatt. A jég alatt az Antarktisz voltaképpen nem egységes kontinens, nyugati része szigetekből áll, és a Weddell- és Ross-tenger közötti tengeri csatorna különítené el Kelet-Antarktisztól, ha a jég leolvadna róla. Ez a keleti kontinensrész alkotna csak egységes szárazföldet, aminek a belső részein a tenger szintjénél mélyebben fekvő, beltavakkal töltött medencék lennének. Ilyen lenne a alatti medence. Az is elképzelhető, hogy az is külön szigetet alkotna, de erre még nincs bizonyíték. (hu)
- Az Antarktisz felépítése sok hasonlóságot mutat Dél-Amerikával és Ausztráliával. Ezeknek a kontinenseknek a Csendes-óceán felé eső oldalain nagy tömegű és nagy magasságú hegységrendszerek vannak, míg az afrikai oldalaikat nagyon régi, prekambriumi kristályos kőzetekből álló részek építik fel. A középső kréta korszak körülbelül 100 millió évvel ezelőtti időszakáig egyetlen nagy kontinens létezett a déli-féltekén, a Gondwana, aminek az ős-Csendes-óceán mosta a partjait. A Gondwana darabolódott fel több részre: Dél-Amerika, Afrika, Madagaszkár, India, Ausztrália, Új-Zéland és az Antarktisz területére. Az Antarktisz volt a Gondwana központi területe, és közvetlen kapcsolatban állt a felsorolt részekkel, kivéve Madagaszkárt, bár lehet, hogy vele is. Az Antarktisz kétszintes kontinens. Az alsó szint, a kőzettömeg 4000-5000 méteres óceáni mélységből emelkedik ki. A második szint a kőzetek fölött elhelyezkedő, sok helyen 4000 méternél is vastagabb jégtakaró, ami a pleisztocénban még a mainál 300-350 méterrel vastagabb is volt. A kontinens partvonalát 100-150 kilométeres self szegélyezi, ami a szokásosnál mélyebben húzódik, kb. 300-500 méterrel a tenger szintje alatt. Ennek az a fő oka, hogy a kontinensre nehezedő hatalmas mennyiségű jég tömege izosztatikus süllyedést idéz elő. A selfek domborzata igen bonyolult a rájuk telepedett nagy mennyiségű morénaanyag miatt. A jég alatt az Antarktisz voltaképpen nem egységes kontinens, nyugati része szigetekből áll, és a Weddell- és Ross-tenger közötti tengeri csatorna különítené el Kelet-Antarktisztól, ha a jég leolvadna róla. Ez a keleti kontinensrész alkotna csak egységes szárazföldet, aminek a belső részein a tenger szintjénél mélyebben fekvő, beltavakkal töltött medencék lennének. Ilyen lenne a alatti medence. Az is elképzelhető, hogy az is külön szigetet alkotna, de erre még nincs bizonyíték. (hu)
|
