| dbo:abstract
|
- 1569-ben, a lublini unióval létrejött a Két Nemzet Köztársasága (a lengyelé és a litváné), amit másként Első Köztársaságnak is hívnak (Rzeczpospolita Obojga Narodów, I. Rzeczpospolita). Ugyanakkor az állam hivatalos neve Lengyel Királyság és Litván Nagyfejedelemség (lengyelül: Królestwo Polskie i Wielkie Księstwo Litewskie, latinul: Regnum Poloniae Magnusque Ducatus Lithuaniae) volt. Területe szerint két részből állt: Koronából (amely a lublini unió előtti Lengyel Királyság) és Litvániából. Ez az állam területileg a második legnagyobb volt Európában: maximális területe egymillió km² volt. A felvirágzás kora III. Zsigmond és fia, IV. Ulászló uralkodására esett, de röviddel Ulászló halála előtt (1648) kitört a kozákok felkelése Ukrajnában. Először Oroszország támadta meg Lengyelországot, azután Svédország („svéd özönvíz”) és Erdély. Az 1648–67. évi háborúk következtében Lengyelország népessége 30%-kal csökkent. A nemesi demokrácia rendszere megrendült: a bizonytalan kor azt okozta, hogy a nemesek egyre kevésbé gondoltak a hazájukkal, sokkal inkább saját előnyeikkel. Létrejött a liberum veto (lásd lejjebb), az a kiváltság, amely a 18. században lehetetlenné tette bármely törvény megszavazását. Az utolsó nagy esemény a lengyel-török háború volt, különösen kiemelkedő Bécs felmentése. Remélhető volt, hogy a nehéz korszak után ismét jobb idők jönnek. (hu)
- 1569-ben, a lublini unióval létrejött a Két Nemzet Köztársasága (a lengyelé és a litváné), amit másként Első Köztársaságnak is hívnak (Rzeczpospolita Obojga Narodów, I. Rzeczpospolita). Ugyanakkor az állam hivatalos neve Lengyel Királyság és Litván Nagyfejedelemség (lengyelül: Królestwo Polskie i Wielkie Księstwo Litewskie, latinul: Regnum Poloniae Magnusque Ducatus Lithuaniae) volt. Területe szerint két részből állt: Koronából (amely a lublini unió előtti Lengyel Királyság) és Litvániából. Ez az állam területileg a második legnagyobb volt Európában: maximális területe egymillió km² volt. A felvirágzás kora III. Zsigmond és fia, IV. Ulászló uralkodására esett, de röviddel Ulászló halála előtt (1648) kitört a kozákok felkelése Ukrajnában. Először Oroszország támadta meg Lengyelországot, azután Svédország („svéd özönvíz”) és Erdély. Az 1648–67. évi háborúk következtében Lengyelország népessége 30%-kal csökkent. A nemesi demokrácia rendszere megrendült: a bizonytalan kor azt okozta, hogy a nemesek egyre kevésbé gondoltak a hazájukkal, sokkal inkább saját előnyeikkel. Létrejött a liberum veto (lásd lejjebb), az a kiváltság, amely a 18. században lehetetlenné tette bármely törvény megszavazását. Az utolsó nagy esemény a lengyel-török háború volt, különösen kiemelkedő Bécs felmentése. Remélhető volt, hogy a nehéz korszak után ismét jobb idők jönnek. (hu)
|
