| dbo:abstract
|
- A természetes ezüst (Ag) két stabil izotópból áll: 107Ag és 109Ag, melyek közül a 107Ag gyakoribb (természetes előfordulása 51,839%). Az ezüstnek huszonnyolc radioizotópját írták le, ezek közül a legstabilabbak az 105Ag (felezési ideje 41,29 nap), az 111Ag (7,45 nap) és az 112Ag (3,13 óra). A többi radioaktív izotóp felezési ideje egy óránál kevesebb, többségüké a 3 percet sem éri el. Az ezüstnek számos magizomerje létezik, ezek közül a legstabilabb az 108mAg (t* 418 év), az 110mAg (t* 249,79 nap) és az 106mAg (t* 8,28 nap). Az ezüstizotópok atomtömege a 92,950 u (93Ag) és 129,950 u (130Ag) közötti tartományba esik. A leggyakoribb – 107Ag – izotópnál könnyebbek főként elektronbefogással bomlanak, a nehezebbek elsősorban béta-bomlóak. Előbbiek fő bomlásterméke a palládium, utóbbiaké a kadmium valamely izotópja. A palládium-107 felezési ideje 6,5 millió év, béta-bomlással 107Ag-té alakul. Csak a vasmeteritokban elég nagy a palládium/ezüst arány ahhoz, hogy ez az 107Ag gyakoriságában mérhető változást okozzon. Radiogén 107Ag-et elsőként a kaliforniai Santa Clara-i meteoritban találtak 1978-ban. A felfedezők szerint a vasmagot tartalmazó bolygók összecsomósodása és differenciálódása 10 millió évvel valamilyen nukleoszintetikus esemény után következhetett be. Az egyértelműen a Naprendszer akkrécióját követően megolvadt kozmikus testekben megfigyelt 107Pd és 107Ag közötti korreláció minden bizonnyal a rövid élettartamú nuklidok korai Naprendszerben való jelenlétét tükrözi. Standard atomtömeg: 107,8682(2) u (hu)
- A természetes ezüst (Ag) két stabil izotópból áll: 107Ag és 109Ag, melyek közül a 107Ag gyakoribb (természetes előfordulása 51,839%). Az ezüstnek huszonnyolc radioizotópját írták le, ezek közül a legstabilabbak az 105Ag (felezési ideje 41,29 nap), az 111Ag (7,45 nap) és az 112Ag (3,13 óra). A többi radioaktív izotóp felezési ideje egy óránál kevesebb, többségüké a 3 percet sem éri el. Az ezüstnek számos magizomerje létezik, ezek közül a legstabilabb az 108mAg (t* 418 év), az 110mAg (t* 249,79 nap) és az 106mAg (t* 8,28 nap). Az ezüstizotópok atomtömege a 92,950 u (93Ag) és 129,950 u (130Ag) közötti tartományba esik. A leggyakoribb – 107Ag – izotópnál könnyebbek főként elektronbefogással bomlanak, a nehezebbek elsősorban béta-bomlóak. Előbbiek fő bomlásterméke a palládium, utóbbiaké a kadmium valamely izotópja. A palládium-107 felezési ideje 6,5 millió év, béta-bomlással 107Ag-té alakul. Csak a vasmeteritokban elég nagy a palládium/ezüst arány ahhoz, hogy ez az 107Ag gyakoriságában mérhető változást okozzon. Radiogén 107Ag-et elsőként a kaliforniai Santa Clara-i meteoritban találtak 1978-ban. A felfedezők szerint a vasmagot tartalmazó bolygók összecsomósodása és differenciálódása 10 millió évvel valamilyen nukleoszintetikus esemény után következhetett be. Az egyértelműen a Naprendszer akkrécióját követően megolvadt kozmikus testekben megfigyelt 107Pd és 107Ag közötti korreláció minden bizonnyal a rövid élettartamú nuklidok korai Naprendszerben való jelenlétét tükrözi. Standard atomtömeg: 107,8682(2) u (hu)
|
