| dbo:abstract
|
- A békési szilvapálinka a Körösök völgyének 30 km-es körzetében termelt, minÅ‘ségi szilvából, hagyományos módon előállÃtott gyümölcspálinka. Tükrösen tiszta, érlelt változata enyhén sárgás szÃnű, kellemes Ãzű és illatú. A Magyar Köztársaság 2008. évi LXXIII. törvénye, a Pálinkatörvény szerinti csak olyan speciális eljárással készÃtett gyümölcspárlat nevezhetÅ‘ pálinkának, amelyet Magyarországon termett gyümölcsbÅ‘l készÃtettek, és amelynek cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték. A sűrÃtménybÅ‘l, aszalványból, szárÃtmányból készült termék nem nevezhetÅ‘ pálinkának. A Kárpát-medencében a szilva már a XVI. század óta Å‘shonos, aszalványként is jelentÅ‘s volt az exportja. UgyanebbÅ‘l az idÅ‘szakból van már adat a szilvapálinkára is létére (sligovica, szilvórium). A szilva hosszan érik, nagy a cukortartalma, Ãgy kiválóan alkalmas a pálinkafÅ‘zésre. Kedveltségét növeli, hogy feldolgozása egyszerű. A szilvapálinkának tehát kitüntetett szerepe van minden szilvatermÅ‘ vidéken, Ãgy Békésben is.A gyümölcs összegyűjtése, az erjesztés jellegzetes kisüzemi, házkörüli tevékenység volt. A pálinka kifÅ‘zését már a kezdetektÅ‘l külön fÅ‘zdékben végezték, eleinte uradalmi ellenÅ‘rzés és adóztatás mellett. Az 1920-as évektÅ‘l az államilag ellenÅ‘rzött szeszfÅ‘zdékben megjelentek a szeszmérÅ‘gépek, Ãgy a termelés követhetÅ‘vé vált. Az eredetvédett körzethez a következÅ‘ települések tartoznak: Békés, Békéscsaba, Tarhos, Bélmegyer, Kamut, Murony, MezÅ‘berény, Telekgerendás, Köröstarcsa, Kétsoprony, VésztÅ‘, Geszt, Doboz, Gyula, Gyulavári, Sarkad, SzabadkÃgyós. (hu)
- A békési szilvapálinka a Körösök völgyének 30 km-es körzetében termelt, minÅ‘ségi szilvából, hagyományos módon előállÃtott gyümölcspálinka. Tükrösen tiszta, érlelt változata enyhén sárgás szÃnű, kellemes Ãzű és illatú. A Magyar Köztársaság 2008. évi LXXIII. törvénye, a Pálinkatörvény szerinti csak olyan speciális eljárással készÃtett gyümölcspárlat nevezhetÅ‘ pálinkának, amelyet Magyarországon termett gyümölcsbÅ‘l készÃtettek, és amelynek cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték. A sűrÃtménybÅ‘l, aszalványból, szárÃtmányból készült termék nem nevezhetÅ‘ pálinkának. A Kárpát-medencében a szilva már a XVI. század óta Å‘shonos, aszalványként is jelentÅ‘s volt az exportja. UgyanebbÅ‘l az idÅ‘szakból van már adat a szilvapálinkára is létére (sligovica, szilvórium). A szilva hosszan érik, nagy a cukortartalma, Ãgy kiválóan alkalmas a pálinkafÅ‘zésre. Kedveltségét növeli, hogy feldolgozása egyszerű. A szilvapálinkának tehát kitüntetett szerepe van minden szilvatermÅ‘ vidéken, Ãgy Békésben is.A gyümölcs összegyűjtése, az erjesztés jellegzetes kisüzemi, házkörüli tevékenység volt. A pálinka kifÅ‘zését már a kezdetektÅ‘l külön fÅ‘zdékben végezték, eleinte uradalmi ellenÅ‘rzés és adóztatás mellett. Az 1920-as évektÅ‘l az államilag ellenÅ‘rzött szeszfÅ‘zdékben megjelentek a szeszmérÅ‘gépek, Ãgy a termelés követhetÅ‘vé vált. Az eredetvédett körzethez a következÅ‘ települések tartoznak: Békés, Békéscsaba, Tarhos, Bélmegyer, Kamut, Murony, MezÅ‘berény, Telekgerendás, Köröstarcsa, Kétsoprony, VésztÅ‘, Geszt, Doboz, Gyula, Gyulavári, Sarkad, SzabadkÃgyós. (hu)
|
| rdfs:comment
|
- A békési szilvapálinka a Körösök völgyének 30 km-es körzetében termelt, minÅ‘ségi szilvából, hagyományos módon előállÃtott gyümölcspálinka. Tükrösen tiszta, érlelt változata enyhén sárgás szÃnű, kellemes Ãzű és illatú. A Magyar Köztársaság 2008. évi LXXIII. törvénye, a Pálinkatörvény szerinti csak olyan speciális eljárással készÃtett gyümölcspárlat nevezhetÅ‘ pálinkának, amelyet Magyarországon termett gyümölcsbÅ‘l készÃtettek, és amelynek cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték. A sűrÃtménybÅ‘l, aszalványból, szárÃtmányból készült termék nem nevezhetÅ‘ pálinkának. (hu)
- A békési szilvapálinka a Körösök völgyének 30 km-es körzetében termelt, minÅ‘ségi szilvából, hagyományos módon előállÃtott gyümölcspálinka. Tükrösen tiszta, érlelt változata enyhén sárgás szÃnű, kellemes Ãzű és illatú. A Magyar Köztársaság 2008. évi LXXIII. törvénye, a Pálinkatörvény szerinti csak olyan speciális eljárással készÃtett gyümölcspárlat nevezhetÅ‘ pálinkának, amelyet Magyarországon termett gyümölcsbÅ‘l készÃtettek, és amelynek cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték. A sűrÃtménybÅ‘l, aszalványból, szárÃtmányból készült termék nem nevezhetÅ‘ pálinkának. (hu)
|
