| dbo:abstract
|
- A babona vagy hiedelem szűkebb értelemben olyan, a világ mágikus szemléletéből fakadó hitet, vagy erre épülő tevékenységet jelent, ami (tévesen) közvetlen (ok-okozati vagy jel-jelöleti) összefüggést tulajdonít ilyen viszonyban valójában nem álló dolgoknak, az események mozgatóiként sokszor természetfölötti erőket elképzelve . Tudományos vizsgálata többek között a néprajz és a szociálpszichológia feladata. Tágabb (de a köznyelvben inkább csak az újkortól kezdve terjedő) értelemben a „babona” szó jelentése egyszerűen tévhit (ld. lentebb). A babona szűkebb fogalmához általában hozzátartozik, hogy
* mind a természettudományos ismeretekkel, mind a rendszert alkotó vallások dogmáival szemben áll, ezek alapjaira helyezkedve cáfolható;
* egy adott kultúrán, belül elterjedt hiedelmek nem alkotnak összefüggő rendszert és nincs sem világkép-, sem társadalomszervező erejük (ellenkező esetben inkább mitológiáról beszélünk), noha lehetnek feledésbe merült vallási vagy mitológiai rendszerek maradványai. A hiedelmek rendszert nem alkotó összességét történetileg kialakult népcsoportok esetében gyakorta hiedelemvilágnak nevezzük.
* a hiedelmek kollektív és általában anonim jellegűek, ezért például a jól ismert alkimisták tanai, általában az áltudományok, vagy betegek tévképzetei – bár sokszor babonákból táplálkoznak vagy azokhoz igen hasonlóak – csak nagyon tág értelemben nevezhetőek babonának; a babonás hiedelmek csoportra és nem egyénre jellemzőek, és inkább mémként terjednek, semmint kizárólag egy egyénhez lennének kapcsolhatóak.
* tartósak, sok babona hosszú évszázadokon át is kimutatható, kultúrtörténeti korszakokon át él és hat. (hu)
- A babona vagy hiedelem szűkebb értelemben olyan, a világ mágikus szemléletéből fakadó hitet, vagy erre épülő tevékenységet jelent, ami (tévesen) közvetlen (ok-okozati vagy jel-jelöleti) összefüggést tulajdonít ilyen viszonyban valójában nem álló dolgoknak, az események mozgatóiként sokszor természetfölötti erőket elképzelve . Tudományos vizsgálata többek között a néprajz és a szociálpszichológia feladata. Tágabb (de a köznyelvben inkább csak az újkortól kezdve terjedő) értelemben a „babona” szó jelentése egyszerűen tévhit (ld. lentebb). A babona szűkebb fogalmához általában hozzátartozik, hogy
* mind a természettudományos ismeretekkel, mind a rendszert alkotó vallások dogmáival szemben áll, ezek alapjaira helyezkedve cáfolható;
* egy adott kultúrán, belül elterjedt hiedelmek nem alkotnak összefüggő rendszert és nincs sem világkép-, sem társadalomszervező erejük (ellenkező esetben inkább mitológiáról beszélünk), noha lehetnek feledésbe merült vallási vagy mitológiai rendszerek maradványai. A hiedelmek rendszert nem alkotó összességét történetileg kialakult népcsoportok esetében gyakorta hiedelemvilágnak nevezzük.
* a hiedelmek kollektív és általában anonim jellegűek, ezért például a jól ismert alkimisták tanai, általában az áltudományok, vagy betegek tévképzetei – bár sokszor babonákból táplálkoznak vagy azokhoz igen hasonlóak – csak nagyon tág értelemben nevezhetőek babonának; a babonás hiedelmek csoportra és nem egyénre jellemzőek, és inkább mémként terjednek, semmint kizárólag egy egyénhez lennének kapcsolhatóak.
* tartósak, sok babona hosszú évszázadokon át is kimutatható, kultúrtörténeti korszakokon át él és hat. (hu)
|
