A Bagdadi vasút egy az egykori Oszmán Birodalom területén a 20. század elején építeni kezdett vasútvonal, mely az Anatóliai Vasút folytatásaként Konya városát volt hivatott összekötni Bagdaddal, ami által Isztambul és Bagdad, illetve az akkori világpolitikai értelmezésben Berlin és Bagdad között jött volna létre vasúti összeköttetés. Ez alapján gyakran Berlin-Bagdad Vasút néven is említik." />

A Bagdadi vasút egy az egykori Oszmán Birodalom területén a 20. század elején építeni kezdett vasútvonal, mely az Anatóliai Vasút folytatásaként Konya városát volt hivatott összekötni Bagdaddal, ami által Isztambul és Bagdad, illetve az akkori világpolitikai értelmezésben Berlin és Bagdad között jött volna létre vasúti összeköttetés. Ez alapján gyakran Berlin-Bagdad Vasút néven is említik.

Property Value
dbo:abstract
  • <api batchcomplete="">A Bagdadi vasút egy az egykori Oszmán Birodalom területén a 20. század elején építeni kezdett vasútvonal, mely az Anatóliai Vasút folytatásaként Konya városát volt hivatott összekötni Bagdaddal, ami által Isztambul és Bagdad, illetve az akkori világpolitikai értelmezésben Berlin és Bagdad között jött volna létre vasúti összeköttetés. Ez alapján gyakran Berlin-Bagdad Vasút néven is említik. 1903 és 1918 között a mintegy 1600 km hosszúságú szakasz háromnegyedét építették meg. Befejezésére már csak az Oszmán Birodalom felbomlása után került sor az 1930-as években, miután a függetlenné vált Irakhoz tartozó 400 km hosszúságú utolsó hiányzó szakasz is elkészült.A teljes vasút hosszának alig a fele található az Oszmán Birodalom jogut༽jának számító Törökországban. A vasútvonal egy 150 km hosszúságú szakasza fut a mai Szíria területén (párhuzamosan az Aleppót érintÅ‘ török területen haladó fÅ‘vonallal) és egy 840 km-es szakasza van a mai Irakban. Az Anatóliai Vasúttal, ami Isztambult köti össze Konyával, és a rá csatlakozó mellékvonalakkal (közte az Aleppót Damaszkusszal összekötÅ‘vel) a Bagdadi Vasút teljes hossza 3205 km. A vasút megtervezése bonyolult mérnöki vállalkozás volt és korának egyik legnagyobb rฟordítást igénylÅ‘ infrastrukturális fejlesztése volt. A Damaszkusztól délnek futó Hidzsáz Vasutat a Bagdadi Vasúttal egyid𕆾n tervezték és építették, így tágabb értelemben gyakran ahhoz számítják. (hu)
  • <api batchcomplete="">A Bagdadi vasút egy az egykori Oszmán Birodalom területén a 20. század elején építeni kezdett vasútvonal, mely az Anatóliai Vasút folytatásaként Konya városát volt hivatott összekötni Bagdaddal, ami által Isztambul és Bagdad, illetve az akkori világpolitikai értelmezésben Berlin és Bagdad között jött volna létre vasúti összeköttetés. Ez alapján gyakran Berlin-Bagdad Vasút néven is említik. 1903 és 1918 között a mintegy 1600 km hosszúságú szakasz háromnegyedét építették meg. Befejezésére már csak az Oszmán Birodalom felbomlása után került sor az 1930-as években, miután a függetlenné vált Irakhoz tartozó 400 km hosszúságú utolsó hiányzó szakasz is elkészült.A teljes vasút hosszának alig a fele található az Oszmán Birodalom jogutódjának számító Törökországban. A vasútvonal egy 150 km hosszúságú szakasza fut a mai Szíria területén (párhuzamosan az Aleppót érintÅ‘ török területen haladó fÅ‘vonallal) és egy 840 km-es szakasza van a mai Irakban. Az Anatóliai Vasúttal, ami Isztambult köti össze Konyával, és a rá csatlakozó mellékvonalakkal (közte az Aleppót Damaszkusszal összekötÅ‘vel) a Bagdadi Vasút teljes hossza 3205 km. A vasút megtervezése bonyolult mérnöki vállalkozás volt és korának egyik legnagyobb ráfordítást igénylÅ‘ infrastrukturális fejlesztése volt. A Damaszkusztól délnek futó Hidzsáz Vasutat a Bagdadi Vasúttal egyidÅ‘ben tervezték és építették, így tágabb értelemben gyakran ahhoz számítják. (hu)
  • <api batchcomplete="">A Bagdadi vasút egy az egykori Oszmán Birodalom területén a 20. század elején építeni kezdett vasútvonal, mely az Anatóliai Vasút folytatásaként Konya városát volt hivatott összekötni Bagdaddal, ami által Isztambul és Bagdad, illetve az akkori világpolitikai értelmezésben Berlin és Bagdad között jött volna létre vasúti összeköttetés. Ez alapján gyakran Berlin-Bagdad Vasút néven is említik. 1903 és 1918 között a mintegy 1600 km hosszúságú szakasz háromnegyedét építették meg. Befejezésére már csak az Oszmán Birodalom felbomlása után került sor az 1930-as években, miután a függetlenné vált Irakhoz tartozó 400 km hosszúságú utolsó hiányzó szakasz is elkészült.A teljes vasút hosszának alig a fele található az Oszmán Birodalom jogut༽jának számító Törökországban. A vasútvonal egy 150 km hosszúságú szakasza fut a mai Szíria területén (párhuzamosan az Aleppót érintÅ‘ török területen haladó fÅ‘vonallal) és egy 840 km-es szakasza van a mai Irakban. Az Anatóliai Vasúttal, ami Isztambult köti össze Konyával, és a rá csatlakozó mellékvonalakkal (közte az Aleppót Damaszkusszal összekötÅ‘vel) a Bagdadi Vasút teljes hossza 3205 km. A vasút megtervezése bonyolult mérnöki vállalkozás volt és korának egyik legnagyobb rฟordítást igénylÅ‘ infrastrukturális fejlesztése volt. A Damaszkusztól délnek futó Hidzsáz Vasutat a Bagdadi Vasúttal egyid𕆾n tervezték és építették, így tágabb értelemben gyakran ahhoz számítják. (hu)
  • <api batchcomplete="">A Bagdadi vasút egy az egykori Oszmán Birodalom területén a 20. század elején építeni kezdett vasútvonal, mely az Anatóliai Vasút folytatásaként Konya városát volt hivatott összekötni Bagdaddal, ami által Isztambul és Bagdad, illetve az akkori világpolitikai értelmezésben Berlin és Bagdad között jött volna létre vasúti összeköttetés. Ez alapján gyakran Berlin-Bagdad Vasút néven is említik. 1903 és 1918 között a mintegy 1600 km hosszúságú szakasz háromnegyedét építették meg. Befejezésére már csak az Oszmán Birodalom felbomlása után került sor az 1930-as években, miután a függetlenné vált Irakhoz tartozó 400 km hosszúságú utolsó hiányzó szakasz is elkészült.A teljes vasút hosszának alig a fele található az Oszmán Birodalom jogutódjának számító Törökországban. A vasútvonal egy 150 km hosszúságú szakasza fut a mai Szíria területén (párhuzamosan az Aleppót érintÅ‘ török területen haladó fÅ‘vonallal) és egy 840 km-es szakasza van a mai Irakban. Az Anatóliai Vasúttal, ami Isztambult köti össze Konyával, és a rá csatlakozó mellékvonalakkal (közte az Aleppót Damaszkusszal összekötÅ‘vel) a Bagdadi Vasút teljes hossza 3205 km. A vasút megtervezése bonyolult mérnöki vállalkozás volt és korának egyik legnagyobb ráfordítást igénylÅ‘ infrastrukturális fejlesztése volt. A Damaszkusztól délnek futó Hidzsáz Vasutat a Bagdadi Vasúttal egyidÅ‘ben tervezték és építették, így tágabb értelemben gyakran ahhoz számítják. (hu)
dbo:thumbnail
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 1849688 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 56605 (xsd:nonNegativeInteger)
  • 57127 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 25547473 (xsd:integer)
  • 26996019 (xsd:integer)
prop-hu:abruf
  • 2021-07-25 (xsd:date)
prop-hu:abrufVerborgen
  • 1 (xsd:integer)
prop-hu:archivDatum
  • 2004-01-13 (xsd:date)
  • 2004-07-18 (xsd:date)
  • 2004-11-30 (xsd:date)
  • 2007-03-23 (xsd:date)
  • 2012-03-29 (xsd:date)
prop-hu:archivUrl
prop-hu:author
  • Martin Hartmann (hu)
  • Martin Hartmann (hu)
prop-hu:authorlink
  • Karl Figdor (hu)
  • Karl Figdor (hu)
prop-hu:autor
prop-hu:bildpfadKarte
  • BagdadbahnKarte.png (hu)
  • BagdadbahnKarte.png (hu)
prop-hu:date
  • 20040113173046 (xsd:decimal)
  • 20041130225238 (xsd:decimal)
  • 20070323010511 (xsd:decimal)
  • 20120329205021 (xsd:decimal)
  • 20120329210001 (xsd:decimal)
prop-hu:datum
  • 1992 (xsd:integer)
  • 2004 (xsd:integer)
  • 2005 (xsd:integer)
  • 2008 (xsd:integer)
  • 2004-04-26 (xsd:date)
  • 2004-10-07 (xsd:date)
  • 2020-06-20 (xsd:date)
prop-hu:first
  • Karl (hu)
  • Murat (hu)
  • Karl (hu)
  • Murat (hu)
prop-hu:format
  • GIF; 119 kB (hu)
  • MP3-Audio; 21,1 MB; 22:47 Minuten (hu)
  • GIF; 119 kB (hu)
  • MP3-Audio; 21,1 MB; 22:47 Minuten (hu)
prop-hu:hrsg
  • Böttiger, Wiesbaden (hu)
  • Historische Gesellschaft der Deutschen Bank e. V. (hu)
  • Böttiger, Wiesbaden (hu)
  • Historische Gesellschaft der Deutschen Bank e. V. (hu)
prop-hu:isbn
  • 978 (xsd:integer)
prop-hu:kommentar
  • ISBN 3-925725-15-6. Wiedergegeben auf studien-von-zeitfragen.net (hu)
  • ISBN 3-925725-15-6. Wiedergegeben auf studien-von-zeitfragen.net (hu)
prop-hu:language
  • en (hu)
  • en (hu)
prop-hu:last
  • Figdor (hu)
  • Özyüksel (hu)
  • Figdor (hu)
  • Özyüksel (hu)
prop-hu:location
  • London • New York (hu)
  • London • New York (hu)
prop-hu:länge
  • 1597 (xsd:integer)
prop-hu:oclc
  • 250785427 (xsd:integer)
  • 949770739 (xsd:integer)
prop-hu:others
  • Deutsche Levante-Zeitung (hu)
  • Deutsche Levante-Zeitung (hu)
prop-hu:page
  • 667 (xsd:integer)
prop-hu:pixelKarte
  • 350 (xsd:integer)
prop-hu:publisher
  • Ullstein (hu)
  • I.B.Tauris (hu)
  • Ullstein (hu)
  • I.B.Tauris (hu)
prop-hu:quote
  • Zuerst erschienen als Fortsetzungsroman vom 30.4.1916 bis 3.6.1916 in der Vossischen Zeitung (hu)
  • Zuerst erschienen als Fortsetzungsroman vom 30.4.1916 bis 3.6.1916 in der Vossischen Zeitung (hu)
prop-hu:series
  • 3 (xsd:integer)
prop-hu:sprache
  • en (hu)
  • en (hu)
prop-hu:spurweite
  • 1435 (xsd:integer)
prop-hu:titel
  • Bagdad-Connection (hu)
  • Bagdadbahn und Deutsche Bank (hu)
  • CIOB – Chemin de Fer Impérial Ottoman de Baghdad (hu)
  • Die Bagdadbahn – Durch die Schluchten des Taurus (hu)
  • Erinnerungen an die wilhelminische „Verbreitung deutschen Wesens“ (hu)
  • Impressionen (hu)
  • Karte der Taurusüberquerung (hu)
  • Mit der Bahn von Berlin nach Bagdad (hu)
  • Von der neuen Bagdad-Bahn verspricht sich Ankara eine Belebung der Wirtschaftsbeziehungen zu Irak (hu)
  • Karte der Taurusï²¾rquerung (hu)
  • Bagdad-Connection (hu)
  • Bagdadbahn und Deutsche Bank (hu)
  • CIOB – Chemin de Fer Impérial Ottoman de Baghdad (hu)
  • Die Bagdadbahn – Durch die Schluchten des Taurus (hu)
  • Erinnerungen an die wilhelminische „Verbreitung deutschen Wesens“ (hu)
  • Impressionen (hu)
  • Karte der Taurusüberquerung (hu)
  • Mit der Bahn von Berlin nach Bagdad (hu)
  • Von der neuen Bagdad-Bahn verspricht sich Ankara eine Belebung der Wirtschaftsbeziehungen zu Irak (hu)
  • Karte der Taurusï²¾rquerung (hu)
prop-hu:titelerg
  • Übersetzt von Marlow Dräge und Helmut Böttiger (hu)
  • í²¾rsetzt von Marlow Dräge und Helmut Böttiger (hu)
  • Übersetzt von Marlow Dräge und Helmut Böttiger (hu)
  • í²¾rsetzt von Marlow Dräge und Helmut Böttiger (hu)
prop-hu:title
  • Das Reich von morgen (hu)
  • Die Bagdadbahn und Konkurrenzlinien (hu)
  • The Berlin - Baghdad Railway and the Ottoman Empire - Industrialization, Imperial Germany and the Middle East (hu)
  • Das Reich von morgen (hu)
  • Die Bagdadbahn und Konkurrenzlinien (hu)
  • The Berlin - Baghdad Railway and the Ottoman Empire - Industrialization, Imperial Germany and the Middle East (hu)
prop-hu:url
prop-hu:werk
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
prop-hu:year
  • 1916 (xsd:integer)
  • 2016 (xsd:integer)
  • 1914-08-01 (xsd:date)
dct:subject
rdfs:comment
  • <api batchcomplete="">A Bagdadi vasút egy az egykori Oszmán Birodalom területén a 20. század elején építeni kezdett vasútvonal, mely az Anatóliai Vasút folytatásaként Konya városát volt hivatott összekötni Bagdaddal, ami által Isztambul és Bagdad, illetve az akkori világpolitikai értelmezésben Berlin és Bagdad között jött volna létre vasúti összeköttetés. Ez alapján gyakran Berlin-Bagdad Vasút néven is említik. (hu)
  • <api batchcomplete="">A Bagdadi vasút egy az egykori Oszmán Birodalom területén a 20. század elején építeni kezdett vasútvonal, mely az Anatóliai Vasút folytatásaként Konya városát volt hivatott összekötni Bagdaddal, ami által Isztambul és Bagdad, illetve az akkori világpolitikai értelmezésben Berlin és Bagdad között jött volna létre vasúti összeköttetés. Ez alapján gyakran Berlin-Bagdad Vasút néven is említik. (hu)
rdfs:label
  • Bagdadi Vasút (hu)
  • Bagdadi Vasút (hu)
prov:wasDerivedFrom
foaf:depiction
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbo:wikiPageRedirects of
is foaf:primaryTopic of