| dbo:abstract
|
- A Balaton (becenevén „a magyar tenger”) magyarországi tó a Dunántúlon, Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme. Könnyen felmelegedő, sekély vize kiválóan alkalmassá teszi a fürdésre és sportolásra, élővilága rendkívül gazdag, a táj változatos vulkanikus kúpjaival sok tekintetben egyedi. Típusa geológiailag a Velencei-tóhoz hasonlóan tektonikus eredetű, sekély vizű ároktó. 77 km hosszú, legkisebb szélessége Tihanynál 1,5 km, legnagyobb 12,7 km Balatonvilágos és Balatonalmádi között, átlagos szélessége 7,7 km, felülete 600 km². Legmélyebb pontja a Tihanyi-szoros legmélyebb árkában az úgynevezett a „Tihanyi-kút”, ahol a tó medre 11-12,5 méter mélyen van. Más forrás szerint a kút mélysége 10,67 méter. A Szántód-Tihany kompjárat útvonalától mintegy 100-150 méterre keletre, a parttól körülbelül 300 méterre van. Az 59 800 hektár területen fekvő vizes élőhely keleti medencéjét a Tihanyi-félsziget választja el a tó többi részétől. Déli partjánál medre sekélyebb. Északi oldalán található a badacsonyi borvidék és a Tapolcai-medence, jellegzetes vulkáni tanúhegyeivel. A Balaton és környéke Budapest mellett az ország turisztikailag leglátogatottabb területe, 2004-ben elnyerte az Örökségünk – Somogyország Kincse címet is. Környékén gyógyfürdők, termálforrások találhatók. Minden évben megrendezik a tóhoz kapcsolódó három nagy tömegsporteseményt, a tókerülő Kékszalag Nemzetközi Vitorlásversenyt, a Révfülöp–Balatonboglár közötti, Balatont keresztben átszelő távúszóversenyt, legújabban pedig a Fonyód-Badacsony-Fonyód útvonalon bármilyen kézi hajtású vízi járművel a versenyt. (hu)
- A Balaton (költői nevén: „a magyar tenger”, becenevén: Balcsi, németül: Plattensee, latinul: Lacus Pelso, horvátul: Blatno jezero) tó a Dunántúlon, Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme. Könnyen felmelegedő, sekély vize kiválóan alkalmassá teszi a fürdésre és sportolásra, élővilága rendkívül gazdag, a táj változatos vulkanikus kúpjaival sok tekintetben egyedi. Típusa geológiailag a Velencei-tóhoz hasonlóan tektonikus eredetű, sekély vizű ároktó. 77 km hosszú, legkisebb szélessége Tihanynál 1,3 km, legnagyobb 12,7 km Balatonvilágos és Balatonalmádi között, átlagos szélessége 7,7 km, felülete 600 km². Legmélyebb pontja a Tihanyi-szoros legmélyebb árkában az úgynevezett a „Tihanyi-kút”, ahol a tó medre 11-12,5 méter mélyen van. Más forrás szerint a kút mélysége 10,67 méter. A Szántód-Tihany kompjárat útvonalától mintegy 100-150 méterre keletre, a parttól körülbelül 300 méterre van. Az 59 800 hektár területen fekvő vizes élőhely keleti medencéjét a Tihanyi-félsziget választja el a tó többi részétől. Déli partjánál medre sekélyebb. Északi oldalán található a badacsonyi borvidék és a Tapolcai-medence, jellegzetes vulkáni tanúhegyeivel. A Balaton és környéke Budapest mellett az ország turisztikailag leglátogatottabb területe, 2004-ben elnyerte az Örökségünk – Somogyország Kincse címet is. Környékén gyógyfürdők, termálforrások találhatók. A „Balaton fővárosa” címet hivatalosan Keszthely viseli, de Siófok a déli part, Balatonfüred pedig az északi part fővárosaként tekint magára. A tó környékét a közigazgatási széttagoltság jellemzi, mert három megyéhez, három tervezési-statisztikai régióhoz tartozik. Minden évben megrendezik a tóhoz kapcsolódó három nagy tömegsporteseményt: a tókerülő Kékszalag Nemzetközi Vitorlásversenyt, a Révfülöp–Boglár közötti, a Balatont keresztben átszelő távúszóversenyt, legújabban pedig a Fonyód-Badacsony-Fonyód útvonalon bármilyen kézi hajtású vízi járművel, illetve a Zamárdi és Tihany között oda-vissza 8 km távon a . (hu)
- <api batchcomplete="">A Balaton (költői nevén: 𠇪 magyar tenger”, becenevén: Balcsi, németül: Plattensee, latinul: Lacus Pelso) egy tó a Dunántúlon, Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme. Könnyen felmelegedő, sekély vize kivál༺n alkalmassá teszi a fürdésre és sportolásra, élővilága rendkívül gazdag, a táj változatos vulkanikus kúpjaival sok tekintetben egyedi.Típusa geológiailag a Velencei-tóhoz hasonl༺n tektonikus eredetű, sekély vizű ároktó. Mintegy 77 km hosszú, legkisebb szélessége Tihanynál 1,5 km, a legnagyobb 18 km Si༿ok és Balatonfűzfő között, átlagos szélessége 7,7 km, felülete 600 km². Legmélyebb pontja a Tihanyi-szoros legmélyebb árkn az úgynevezett a „Tihanyi-kút”, ahol 11-12,5 méter mély a meder. Más források szerint a kút mélysége 10,67 méter. (A Szánt༽-Tihany kompjárat útvonalától mintegy 100-150 méterre keletre, a parttól körülbelül 300 méterre helyezkedik el.)Az 59 800 hektár területen fekvő vizes élőhely keleti medencéjét a Tihanyi-félsziget választja el a tó ti részétől. Déli partjánál medre sekélyebb. Északi oldalán található a badacsonyi borvidék és a Tapolcai-medence, jellegzetes vulkáni tanúhegyeivel.A Balaton és környéke Budapest mellett az ország turisztikailag leglátogatottabb területe, 2004-ben elnyerte az Örökségünk – Somogyország Kincse címet is. Környékén gyógyfürdők, termálforrások találhatók. A laton fővárosa” címet hivatalosan Keszthely viseli, de Si༿ok a déli part, Balatonfüred pedig az északi part fővárosaként tekint magára. A tó környékét a közigazgatási széttagoltság jellemzi, mert három megyéhez, három tervezési-statisztikai régióhoz tartozik.Minden évben megrendezik a tóhoz kapcsol༽ó három nagy tömegsporteseményt: a tókerülő Kékszalag Nemzetközi Vitorlásversenyt, a Révfülöp𠄻oglár közötti, a Balatont keresztben átszelő távúszóversenyt, legújabban pedig a Fony༽-Badacsony-Fony༽ útvonalon bármilyen kézi hajtású vízi járművel, illetve a Zamárdi és Tihany között oda-vissza 8 km távon a Balaton-átevezést. (hu)
- <api batchcomplete="">A Balaton (költői nevén: „a magyar tenger”, becenevén: Balcsi, németül: Plattensee, latinul: Lacus Pelso) egy tó a Dunántúlon, Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme. Könnyen felmelegedő, sekély vize kiválóan alkalmassá teszi a fürdésre és sportolásra, élővilága rendkívül gazdag, a táj változatos vulkanikus kúpjaival sok tekintetben egyedi.Típusa geológiailag a Velencei-tóhoz hasonlóan tektonikus eredetű, sekély vizű ároktó. Mintegy 77 km hosszú, legkisebb szélessége Tihanynál 1,5 km, a legnagyobb 18 km Siófok és Balatonfűzfő között, átlagos szélessége 7,7 km, felülete 600 km². Legmélyebb pontja a Tihanyi-szoros legmélyebb árkában az úgynevezett a „Tihanyi-kút”, ahol 11-12,5 méter mély a meder. Más források szerint a kút mélysége 10,67 méter. (A Szántód-Tihany kompjárat útvonalától mintegy 100-150 méterre keletre, a parttól körülbelül 300 méterre helyezkedik el.)Az 59 800 hektár területen fekvő vizes élőhely keleti medencéjét a Tihanyi-félsziget választja el a tó többi részétől. Déli partjánál medre sekélyebb. Északi oldalán található a badacsonyi borvidék és a Tapolcai-medence, jellegzetes vulkáni tanúhegyeivel.A Balaton és környéke Budapest mellett az ország turisztikailag leglátogatottabb területe, 2004-ben elnyerte az Örökségünk – Somogyország Kincse címet is. Környékén gyógyfürdők, termálforrások találhatók. A „Balaton fővárosa” címet hivatalosan Keszthely viseli, de Siófok a déli part, Balatonfüred pedig az északi part fővárosaként tekint magára. A tó környékét a közigazgatási széttagoltság jellemzi, mert három megyéhez, három tervezési-statisztikai régióhoz tartozik.Minden évben megrendezik a tóhoz kapcsolódó három nagy tömegsporteseményt: a tókerülő Kékszalag Nemzetközi Vitorlásversenyt, a Révfülöp–Boglár közötti, a Balatont keresztben átszelő távúszóversenyt, legújabban pedig a Fonyód-Badacsony-Fonyód útvonalon bármilyen kézi hajtású vízi járművel, illetve a Zamárdi és Tihany között oda-vissza 8 km távon a Balaton-átevezést. (hu)
- A Balaton (becenevén „a magyar tenger”) magyarországi tó a Dunántúlon, Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme. Könnyen felmelegedő, sekély vize kiválóan alkalmassá teszi a fürdésre és sportolásra, élővilága rendkívül gazdag, a táj változatos vulkanikus kúpjaival sok tekintetben egyedi. Típusa geológiailag a Velencei-tóhoz hasonlóan tektonikus eredetű, sekély vizű ároktó. 77 km hosszú, legkisebb szélessége Tihanynál 1,5 km, legnagyobb 12,7 km Balatonvilágos és Balatonalmádi között, átlagos szélessége 7,7 km, felülete 600 km². Legmélyebb pontja a Tihanyi-szoros legmélyebb árkában az úgynevezett a „Tihanyi-kút”, ahol a tó medre 11-12,5 méter mélyen van. Más forrás szerint a kút mélysége 10,67 méter. A Szántód-Tihany kompjárat útvonalától mintegy 100-150 méterre keletre, a parttól körülbelül 300 méterre van. Az 59 800 hektár területen fekvő vizes élőhely keleti medencéjét a Tihanyi-félsziget választja el a tó többi részétől. Déli partjánál medre sekélyebb. Északi oldalán található a badacsonyi borvidék és a Tapolcai-medence, jellegzetes vulkáni tanúhegyeivel. A Balaton és környéke Budapest mellett az ország turisztikailag leglátogatottabb területe, 2004-ben elnyerte az Örökségünk – Somogyország Kincse címet is. Környékén gyógyfürdők, termálforrások találhatók. Minden évben megrendezik a tóhoz kapcsolódó három nagy tömegsporteseményt, a tókerülő Kékszalag Nemzetközi Vitorlásversenyt, a Révfülöp–Balatonboglár közötti, Balatont keresztben átszelő távúszóversenyt, legújabban pedig a Fonyód-Badacsony-Fonyód útvonalon bármilyen kézi hajtású vízi járművel a versenyt. (hu)
- A Balaton (költői nevén: „a magyar tenger”, becenevén: Balcsi, németül: Plattensee, latinul: Lacus Pelso, horvátul: Blatno jezero) tó a Dunántúlon, Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme. Könnyen felmelegedő, sekély vize kiválóan alkalmassá teszi a fürdésre és sportolásra, élővilága rendkívül gazdag, a táj változatos vulkanikus kúpjaival sok tekintetben egyedi. Típusa geológiailag a Velencei-tóhoz hasonlóan tektonikus eredetű, sekély vizű ároktó. 77 km hosszú, legkisebb szélessége Tihanynál 1,3 km, legnagyobb 12,7 km Balatonvilágos és Balatonalmádi között, átlagos szélessége 7,7 km, felülete 600 km². Legmélyebb pontja a Tihanyi-szoros legmélyebb árkában az úgynevezett a „Tihanyi-kút”, ahol a tó medre 11-12,5 méter mélyen van. Más forrás szerint a kút mélysége 10,67 méter. A Szántód-Tihany kompjárat útvonalától mintegy 100-150 méterre keletre, a parttól körülbelül 300 méterre van. Az 59 800 hektár területen fekvő vizes élőhely keleti medencéjét a Tihanyi-félsziget választja el a tó többi részétől. Déli partjánál medre sekélyebb. Északi oldalán található a badacsonyi borvidék és a Tapolcai-medence, jellegzetes vulkáni tanúhegyeivel. A Balaton és környéke Budapest mellett az ország turisztikailag leglátogatottabb területe, 2004-ben elnyerte az Örökségünk – Somogyország Kincse címet is. Környékén gyógyfürdők, termálforrások találhatók. A „Balaton fővárosa” címet hivatalosan Keszthely viseli, de Siófok a déli part, Balatonfüred pedig az északi part fővárosaként tekint magára. A tó környékét a közigazgatási széttagoltság jellemzi, mert három megyéhez, három tervezési-statisztikai régióhoz tartozik. Minden évben megrendezik a tóhoz kapcsolódó három nagy tömegsporteseményt: a tókerülő Kékszalag Nemzetközi Vitorlásversenyt, a Révfülöp–Boglár közötti, a Balatont keresztben átszelő távúszóversenyt, legújabban pedig a Fonyód-Badacsony-Fonyód útvonalon bármilyen kézi hajtású vízi járművel, illetve a Zamárdi és Tihany között oda-vissza 8 km távon a . (hu)
- <api batchcomplete="">A Balaton (költői nevén: 𠇪 magyar tenger”, becenevén: Balcsi, németül: Plattensee, latinul: Lacus Pelso) egy tó a Dunántúlon, Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme. Könnyen felmelegedő, sekély vize kivál༺n alkalmassá teszi a fürdésre és sportolásra, élővilága rendkívül gazdag, a táj változatos vulkanikus kúpjaival sok tekintetben egyedi.Típusa geológiailag a Velencei-tóhoz hasonl༺n tektonikus eredetű, sekély vizű ároktó. Mintegy 77 km hosszú, legkisebb szélessége Tihanynál 1,5 km, a legnagyobb 18 km Si༿ok és Balatonfűzfő között, átlagos szélessége 7,7 km, felülete 600 km². Legmélyebb pontja a Tihanyi-szoros legmélyebb árkn az úgynevezett a „Tihanyi-kút”, ahol 11-12,5 méter mély a meder. Más források szerint a kút mélysége 10,67 méter. (A Szánt༽-Tihany kompjárat útvonalától mintegy 100-150 méterre keletre, a parttól körülbelül 300 méterre helyezkedik el.)Az 59 800 hektár területen fekvő vizes élőhely keleti medencéjét a Tihanyi-félsziget választja el a tó ti részétől. Déli partjánál medre sekélyebb. Északi oldalán található a badacsonyi borvidék és a Tapolcai-medence, jellegzetes vulkáni tanúhegyeivel.A Balaton és környéke Budapest mellett az ország turisztikailag leglátogatottabb területe, 2004-ben elnyerte az Örökségünk – Somogyország Kincse címet is. Környékén gyógyfürdők, termálforrások találhatók. A laton fővárosa” címet hivatalosan Keszthely viseli, de Si༿ok a déli part, Balatonfüred pedig az északi part fővárosaként tekint magára. A tó környékét a közigazgatási széttagoltság jellemzi, mert három megyéhez, három tervezési-statisztikai régióhoz tartozik.Minden évben megrendezik a tóhoz kapcsol༽ó három nagy tömegsporteseményt: a tókerülő Kékszalag Nemzetközi Vitorlásversenyt, a Révfülöp𠄻oglár közötti, a Balatont keresztben átszelő távúszóversenyt, legújabban pedig a Fony༽-Badacsony-Fony༽ útvonalon bármilyen kézi hajtású vízi járművel, illetve a Zamárdi és Tihany között oda-vissza 8 km távon a Balaton-átevezést. (hu)
- <api batchcomplete="">A Balaton (költői nevén: „a magyar tenger”, becenevén: Balcsi, németül: Plattensee, latinul: Lacus Pelso) egy tó a Dunántúlon, Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme. Könnyen felmelegedő, sekély vize kiválóan alkalmassá teszi a fürdésre és sportolásra, élővilága rendkívül gazdag, a táj változatos vulkanikus kúpjaival sok tekintetben egyedi.Típusa geológiailag a Velencei-tóhoz hasonlóan tektonikus eredetű, sekély vizű ároktó. Mintegy 77 km hosszú, legkisebb szélessége Tihanynál 1,5 km, a legnagyobb 18 km Siófok és Balatonfűzfő között, átlagos szélessége 7,7 km, felülete 600 km². Legmélyebb pontja a Tihanyi-szoros legmélyebb árkában az úgynevezett a „Tihanyi-kút”, ahol 11-12,5 méter mély a meder. Más források szerint a kút mélysége 10,67 méter. (A Szántód-Tihany kompjárat útvonalától mintegy 100-150 méterre keletre, a parttól körülbelül 300 méterre helyezkedik el.)Az 59 800 hektár területen fekvő vizes élőhely keleti medencéjét a Tihanyi-félsziget választja el a tó többi részétől. Déli partjánál medre sekélyebb. Északi oldalán található a badacsonyi borvidék és a Tapolcai-medence, jellegzetes vulkáni tanúhegyeivel.A Balaton és környéke Budapest mellett az ország turisztikailag leglátogatottabb területe, 2004-ben elnyerte az Örökségünk – Somogyország Kincse címet is. Környékén gyógyfürdők, termálforrások találhatók. A „Balaton fővárosa” címet hivatalosan Keszthely viseli, de Siófok a déli part, Balatonfüred pedig az északi part fővárosaként tekint magára. A tó környékét a közigazgatási széttagoltság jellemzi, mert három megyéhez, három tervezési-statisztikai régióhoz tartozik.Minden évben megrendezik a tóhoz kapcsolódó három nagy tömegsporteseményt: a tókerülő Kékszalag Nemzetközi Vitorlásversenyt, a Révfülöp–Boglár közötti, a Balatont keresztben átszelő távúszóversenyt, legújabban pedig a Fonyód-Badacsony-Fonyód útvonalon bármilyen kézi hajtású vízi járművel, illetve a Zamárdi és Tihany között oda-vissza 8 km távon a Balaton-átevezést. (hu)
|
| rdfs:comment
|
- A Balaton (becenevén „a magyar tenger”) magyarországi tó a Dunántúlon, Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme. Könnyen felmelegedő, sekély vize kiválóan alkalmassá teszi a fürdésre és sportolásra, élővilága rendkívül gazdag, a táj változatos vulkanikus kúpjaival sok tekintetben egyedi. Az 59 800 hektár területen fekvő vizes élőhely keleti medencéjét a Tihanyi-félsziget választja el a tó többi részétől. Déli partjánál medre sekélyebb. Északi oldalán található a badacsonyi borvidék és a Tapolcai-medence, jellegzetes vulkáni tanúhegyeivel. (hu)
- <api batchcomplete="">A Balaton (költői nevén: 𠇪 magyar tenger”, becenevén: Balcsi, németül: Plattensee, latinul: Lacus Pelso) egy tó a Dunántúlon, Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme. Könnyen felmelegedő, sekély vize kivál༺n alkalmassá teszi a fürdésre és sportolásra, élővilága rendkívül gazdag, a táj változatos vulkanikus kúpjaival sok tekintetben egyedi.Típusa geológiailag a Velencei-tóhoz hasonl༺n tektonikus eredetű, sekély vizű ároktó. (hu)
- <api batchcomplete="">A Balaton (költői nevén: „a magyar tenger”, becenevén: Balcsi, németül: Plattensee, latinul: Lacus Pelso) egy tó a Dunántúlon, Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme. Könnyen felmelegedő, sekély vize kiválóan alkalmassá teszi a fürdésre és sportolásra, élővilága rendkívül gazdag, a táj változatos vulkanikus kúpjaival sok tekintetben egyedi.Típusa geológiailag a Velencei-tóhoz hasonlóan tektonikus eredetű, sekély vizű ároktó. (hu)
- A Balaton (becenevén „a magyar tenger”) magyarországi tó a Dunántúlon, Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme. Könnyen felmelegedő, sekély vize kiválóan alkalmassá teszi a fürdésre és sportolásra, élővilága rendkívül gazdag, a táj változatos vulkanikus kúpjaival sok tekintetben egyedi. Az 59 800 hektár területen fekvő vizes élőhely keleti medencéjét a Tihanyi-félsziget választja el a tó többi részétől. Déli partjánál medre sekélyebb. Északi oldalán található a badacsonyi borvidék és a Tapolcai-medence, jellegzetes vulkáni tanúhegyeivel. (hu)
- <api batchcomplete="">A Balaton (költői nevén: 𠇪 magyar tenger”, becenevén: Balcsi, németül: Plattensee, latinul: Lacus Pelso) egy tó a Dunántúlon, Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme. Könnyen felmelegedő, sekély vize kivál༺n alkalmassá teszi a fürdésre és sportolásra, élővilága rendkívül gazdag, a táj változatos vulkanikus kúpjaival sok tekintetben egyedi.Típusa geológiailag a Velencei-tóhoz hasonl༺n tektonikus eredetű, sekély vizű ároktó. (hu)
- <api batchcomplete="">A Balaton (költői nevén: „a magyar tenger”, becenevén: Balcsi, németül: Plattensee, latinul: Lacus Pelso) egy tó a Dunántúlon, Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme. Könnyen felmelegedő, sekély vize kiválóan alkalmassá teszi a fürdésre és sportolásra, élővilága rendkívül gazdag, a táj változatos vulkanikus kúpjaival sok tekintetben egyedi.Típusa geológiailag a Velencei-tóhoz hasonlóan tektonikus eredetű, sekély vizű ároktó. (hu)
|