| dbo:abstract
|
- A barázdálódás az állatok embrionális egyedfejlődésének azon szakasza, amikor a megtermékenyített petesejtből létrejön a . Tehát a megtermékenyítéstől a gasztrulációig, vagyis a csíralemezek kialakulásáig terjedő szakasz. A barázdálódásra általánosan jellemző, hogy az embrió mérete nem változik számottevően, de a sejtek sejtmag–plazma aránya beáll a felnőtt állatokra jellemző értékre, ugyanis kezdetben rendkívül magas a plazma aránya a maghoz viszonyítva.A barázdálódás menete törzsenként eltérő. Míg a legtöbb állatcsoportban a barázdálódás során igen gyorsak az osztódások, csupán rövid M, és S sejtciklusok figyelhetőek meg, az emlősök sejttömeg gyarapodása némileg lassabb. Az oka az, hogy míg az emlősökben aktiválódik a zigóta genomja, a többi állattörzs esetében az osztódások kizárólag az anyai citoplazma terhére történnek. A barázdálódás végére kialakul a hólyagcsíra, mely általában egyetlen sejtsorból álló, gömb alakú képződmény, belsejében egy üreggel, a blasztocöllel, vagy ősbélüreggel. (hu)
- A barázdálódás az állatok embrionális egyedfejlődésének azon szakasza, amikor a megtermékenyített petesejtből létrejön a . Tehát a megtermékenyítéstől a gasztrulációig, vagyis a csíralemezek kialakulásáig terjedő szakasz. A barázdálódásra általánosan jellemző, hogy az embrió mérete nem változik számottevően, de a sejtek sejtmag–plazma aránya beáll a felnőtt állatokra jellemző értékre, ugyanis kezdetben rendkívül magas a plazma aránya a maghoz viszonyítva.A barázdálódás menete törzsenként eltérő. Míg a legtöbb állatcsoportban a barázdálódás során igen gyorsak az osztódások, csupán rövid M, és S sejtciklusok figyelhetőek meg, az emlősök sejttömeg gyarapodása némileg lassabb. Az oka az, hogy míg az emlősökben aktiválódik a zigóta genomja, a többi állattörzs esetében az osztódások kizárólag az anyai citoplazma terhére történnek. A barázdálódás végére kialakul a hólyagcsíra, mely általában egyetlen sejtsorból álló, gömb alakú képződmény, belsejében egy üreggel, a blasztocöllel, vagy ősbélüreggel. (hu)
|
