| dbo:abstract
|
- A barlangrajz, vagy barlangfestmény az őskori művészetnek a termékenységistennők szobrai mellett leghíresebb, legismertebb emléke. A késő jégkor utolsó szakaszában, a körülbelül 40 000 éve kezdődő időszaktól keletkezett barlangfestmények, karcolt rajzok egészen az i. e. 10. évezredig jellemzőek voltak. A barlangfestmények Andalúziától egészen a Bajkál-tóig terjednek, legsűrűbben Franciaország és Spanyolország barlangjaiban fordulnak elő, hiszen a földrajzi adottságok itt kedveztek legjobban a nagy népességsűrűségnek. Az első barlangrajzokat a híres Altamira-barlangban fedezték fel 1879-ben. A vésett vagy festett ábrázolások hitelességét a 20. század elejéig kétségbe vonták, mivel nem tudták, hogy ezeket pontosan mikor, kik, és milyen eszközökkel vésték vagy festették a kőzet felszínére. 2014-ben 35 000 éves barlangfestményeket találtak Indonéziában, Dél-Celebeszen, a bantimurungi Maros körzetében. Korábban úgy hitték, hogy a legrégebbi barlangfestményeket az aurignaci kultúra alkotta 32 000-30 000 évvel ezelőtt a mai Franciaország területén, a Chauvet-barlangban, és a mai Romániában a Coliboaia-barlangban. A legkorábbi nem figuratív művészet egy kézlenyomat és mellette egy lemez. Hasonló jellegű festményeket Afrika, Dél-Amerika és Ausztrália egyes vidékein a modern időkig alkottak, habár egyre kevésbé barlangban és egyre inkább külső sziklafalon. A barlangrajzok nem tekinthetők a lakóhely dekorációjának, mivel a barlangokon belül általában nehezen megközelíthető felületeken helyezték el őket. Egyes elméletek szerint kommunikációra, mások szerint szertartásokra használták. A képek világszerte hasonlóak, fő témájuk az állatok. Az emberek többnyire kézlenyomatként jelennek meg, mégpedig a kéz körülfújásával. (hu)
- A barlangrajz vagy barlangfestmény az őskori művészetnek a termékenységistennők szobrai mellett leghíresebb, legismertebb emléke. A késő jégkor utolsó szakaszában, a körülbelül 40 000 éve kezdődő időszaktól keletkezett barlangfestmények, karcolt rajzok egészen az i. e. 10. évezredig jellemzőek voltak. A barlangfestmények Andalúziától egészen a Bajkál-tóig terjednek, legsűrűbben Franciaország és Spanyolország barlangjaiban fordulnak elő, hiszen a földrajzi adottságok itt kedveztek legjobban a nagy népességsűrűségnek. Az első barlangrajzokat a híres Altamira-barlangban fedezték fel 1879-ben. A vésett vagy festett ábrázolások hitelességét a 20. század elejéig kétségbe vonták, mivel nem tudták, hogy ezeket pontosan mikor, kik és milyen eszközökkel vésték vagy festették a kőzet felszínére. 2014-ben 35 000 éves barlangfestményeket találtak Indonéziában, Dél-Celebeszen, a bantimurungi Maros körzetében. Korábban úgy hitték, hogy a legrégebbi barlangfestményeket az aurignaci kultúra alkotta 32 000-30 000 évvel ezelőtt a mai Franciaország területén, a Chauvet-barlangban és a mai Romániában, a Coliboaia-barlangban. A legkorábbi nem figuratív művészet egy kézlenyomat és mellette egy lemez. Hasonló jellegű festményeket Afrika, Dél-Amerika és Ausztrália egyes vidékein a modern időkig alkottak, habár egyre kevésbé barlangban és egyre inkább külső sziklafalon. A barlangrajzok nem tekinthetők a lakóhely dekorációjának, mivel a barlangokon belül általában nehezen megközelíthető felületeken helyezték el őket. Egyes elméletek szerint kommunikációra, mások szerint szertartásokra használták. A képek világszerte hasonlóak, fő témájuk az állatok. Az emberek többnyire kézlenyomatként jelennek meg, mégpedig a kéz körülfújásával. (hu)
- <api batchcomplete="">A barlangrajz vagy barlangfestmény az őskori művészetnek a termékenységistennők szobrai mellett leghíresebb, legismertebb emléke. A késő jégkor utolsó szakaszn, a körülbelül 40 000 éve kezdᔝő időszaktól keletkezett barlangfestmények, karcolt rajzok egészen az i. e. 10. évezredig jellemzᔞk voltak. A barlangfestmények Andalúziától egészen a Bajkál-tóig terjednek, legsűrn Franciaország és Spanyolország barlangjaiban fordulnak elő, hiszen a földrajzi adottságok itt kedveztek legjobban a nagy népességsűrűségnek. Az első barlangrajzokat a híres Altamira-barlangban fedezték fel 1879-ben. A vésett vagy festett ปrázolások hitelességét a 20. század elejéig kétségbe vonták, mivel nem tudták, hogy ezeket pontosan mikor, kik és milyen eszközökkel vésték vagy festették a kőzet felszínére.2014-ben 35 000 éves barlangfestményeket találtak Indonézin, Dél-Celebeszen, a bantimurungi Maros körzetn. Korn úgy hitték, hogy a legrégebbi barlangfestményeket az aurignaci kultúra alkotta 32 000-30 000 évvel ezelőtt a mai Franciaország területén, a Chauvet-barlangban és a mai Románin, a Coliboaia-barlangban. A legkori nem figuratív művészet egy kézlenyomat és mellette egy lemez. Hasonló jellegű festményeket Afrika, Dél-Amerika és Ausztrália egyes vidékein a modern időkig alkottak, habár egyre kevésbé barlangban és egyre ink külső sziklafalon.A barlangrajzok nem tekinthetők a lakóhely dekorผiójának, mivel a barlangokon belül általn nehezen megközelíthető felületeken helyezték el őket. Egyes elméletek szerint kommunikผióra, mások szerint szertartásokra használták. A képek világszerte hasonl༺k, fő témájuk az állatok. Az emberek tnyire kézlenyomatként jelennek meg, mégpedig a kéz körülfújásával. (hu)
- <api batchcomplete="">A barlangrajz vagy barlangfestmény az őskori művészetnek a termékenységistennők szobrai mellett leghíresebb, legismertebb emléke. A késő jégkor utolsó szakaszában, a körülbelül 40 000 éve kezdődő időszaktól keletkezett barlangfestmények, karcolt rajzok egészen az i. e. 10. évezredig jellemzőek voltak. A barlangfestmények Andalúziától egészen a Bajkál-tóig terjednek, legsűrűbben Franciaország és Spanyolország barlangjaiban fordulnak elő, hiszen a földrajzi adottságok itt kedveztek legjobban a nagy népességsűrűségnek. Az első barlangrajzokat a híres Altamira-barlangban fedezték fel 1879-ben. A vésett vagy festett ábrázolások hitelességét a 20. század elejéig kétségbe vonták, mivel nem tudták, hogy ezeket pontosan mikor, kik és milyen eszközökkel vésték vagy festették a kőzet felszínére.2014-ben 35 000 éves barlangfestményeket találtak Indonéziában, Dél-Celebeszen, a bantimurungi Maros körzetében. Korábban úgy hitték, hogy a legrégebbi barlangfestményeket az aurignaci kultúra alkotta 32 000-30 000 évvel ezelőtt a mai Franciaország területén, a Chauvet-barlangban és a mai Romániában, a Coliboaia-barlangban. A legkorábbi nem figuratív művészet egy kézlenyomat és mellette egy lemez. Hasonló jellegű festményeket Afrika, Dél-Amerika és Ausztrália egyes vidékein a modern időkig alkottak, habár egyre kevésbé barlangban és egyre inkább külső sziklafalon.A barlangrajzok nem tekinthetők a lakóhely dekorációjának, mivel a barlangokon belül általában nehezen megközelíthető felületeken helyezték el őket. Egyes elméletek szerint kommunikációra, mások szerint szertartásokra használták. A képek világszerte hasonlóak, fő témájuk az állatok. Az emberek többnyire kézlenyomatként jelennek meg, mégpedig a kéz körülfújásával. (hu)
- A barlangrajz, vagy barlangfestmény az őskori művészetnek a termékenységistennők szobrai mellett leghíresebb, legismertebb emléke. A késő jégkor utolsó szakaszában, a körülbelül 40 000 éve kezdődő időszaktól keletkezett barlangfestmények, karcolt rajzok egészen az i. e. 10. évezredig jellemzőek voltak. A barlangfestmények Andalúziától egészen a Bajkál-tóig terjednek, legsűrűbben Franciaország és Spanyolország barlangjaiban fordulnak elő, hiszen a földrajzi adottságok itt kedveztek legjobban a nagy népességsűrűségnek. Az első barlangrajzokat a híres Altamira-barlangban fedezték fel 1879-ben. A vésett vagy festett ábrázolások hitelességét a 20. század elejéig kétségbe vonták, mivel nem tudták, hogy ezeket pontosan mikor, kik, és milyen eszközökkel vésték vagy festették a kőzet felszínére. 2014-ben 35 000 éves barlangfestményeket találtak Indonéziában, Dél-Celebeszen, a bantimurungi Maros körzetében. Korábban úgy hitték, hogy a legrégebbi barlangfestményeket az aurignaci kultúra alkotta 32 000-30 000 évvel ezelőtt a mai Franciaország területén, a Chauvet-barlangban, és a mai Romániában a Coliboaia-barlangban. A legkorábbi nem figuratív művészet egy kézlenyomat és mellette egy lemez. Hasonló jellegű festményeket Afrika, Dél-Amerika és Ausztrália egyes vidékein a modern időkig alkottak, habár egyre kevésbé barlangban és egyre inkább külső sziklafalon. A barlangrajzok nem tekinthetők a lakóhely dekorációjának, mivel a barlangokon belül általában nehezen megközelíthető felületeken helyezték el őket. Egyes elméletek szerint kommunikációra, mások szerint szertartásokra használták. A képek világszerte hasonlóak, fő témájuk az állatok. Az emberek többnyire kézlenyomatként jelennek meg, mégpedig a kéz körülfújásával. (hu)
- A barlangrajz vagy barlangfestmény az őskori művészetnek a termékenységistennők szobrai mellett leghíresebb, legismertebb emléke. A késő jégkor utolsó szakaszában, a körülbelül 40 000 éve kezdődő időszaktól keletkezett barlangfestmények, karcolt rajzok egészen az i. e. 10. évezredig jellemzőek voltak. A barlangfestmények Andalúziától egészen a Bajkál-tóig terjednek, legsűrűbben Franciaország és Spanyolország barlangjaiban fordulnak elő, hiszen a földrajzi adottságok itt kedveztek legjobban a nagy népességsűrűségnek. Az első barlangrajzokat a híres Altamira-barlangban fedezték fel 1879-ben. A vésett vagy festett ábrázolások hitelességét a 20. század elejéig kétségbe vonták, mivel nem tudták, hogy ezeket pontosan mikor, kik és milyen eszközökkel vésték vagy festették a kőzet felszínére. 2014-ben 35 000 éves barlangfestményeket találtak Indonéziában, Dél-Celebeszen, a bantimurungi Maros körzetében. Korábban úgy hitték, hogy a legrégebbi barlangfestményeket az aurignaci kultúra alkotta 32 000-30 000 évvel ezelőtt a mai Franciaország területén, a Chauvet-barlangban és a mai Romániában, a Coliboaia-barlangban. A legkorábbi nem figuratív művészet egy kézlenyomat és mellette egy lemez. Hasonló jellegű festményeket Afrika, Dél-Amerika és Ausztrália egyes vidékein a modern időkig alkottak, habár egyre kevésbé barlangban és egyre inkább külső sziklafalon. A barlangrajzok nem tekinthetők a lakóhely dekorációjának, mivel a barlangokon belül általában nehezen megközelíthető felületeken helyezték el őket. Egyes elméletek szerint kommunikációra, mások szerint szertartásokra használták. A képek világszerte hasonlóak, fő témájuk az állatok. Az emberek többnyire kézlenyomatként jelennek meg, mégpedig a kéz körülfújásával. (hu)
- <api batchcomplete="">A barlangrajz vagy barlangfestmény az őskori művészetnek a termékenységistennők szobrai mellett leghíresebb, legismertebb emléke. A késő jégkor utolsó szakaszn, a körülbelül 40 000 éve kezdᔝő időszaktól keletkezett barlangfestmények, karcolt rajzok egészen az i. e. 10. évezredig jellemzᔞk voltak. A barlangfestmények Andalúziától egészen a Bajkál-tóig terjednek, legsűrn Franciaország és Spanyolország barlangjaiban fordulnak elő, hiszen a földrajzi adottságok itt kedveztek legjobban a nagy népességsűrűségnek. Az első barlangrajzokat a híres Altamira-barlangban fedezték fel 1879-ben. A vésett vagy festett ปrázolások hitelességét a 20. század elejéig kétségbe vonták, mivel nem tudták, hogy ezeket pontosan mikor, kik és milyen eszközökkel vésték vagy festették a kőzet felszínére.2014-ben 35 000 éves barlangfestményeket találtak Indonézin, Dél-Celebeszen, a bantimurungi Maros körzetn. Korn úgy hitték, hogy a legrégebbi barlangfestményeket az aurignaci kultúra alkotta 32 000-30 000 évvel ezelőtt a mai Franciaország területén, a Chauvet-barlangban és a mai Románin, a Coliboaia-barlangban. A legkori nem figuratív művészet egy kézlenyomat és mellette egy lemez. Hasonló jellegű festményeket Afrika, Dél-Amerika és Ausztrália egyes vidékein a modern időkig alkottak, habár egyre kevésbé barlangban és egyre ink külső sziklafalon.A barlangrajzok nem tekinthetők a lakóhely dekorผiójának, mivel a barlangokon belül általn nehezen megközelíthető felületeken helyezték el őket. Egyes elméletek szerint kommunikผióra, mások szerint szertartásokra használták. A képek világszerte hasonl༺k, fő témájuk az állatok. Az emberek tnyire kézlenyomatként jelennek meg, mégpedig a kéz körülfújásával. (hu)
- <api batchcomplete="">A barlangrajz vagy barlangfestmény az őskori művészetnek a termékenységistennők szobrai mellett leghíresebb, legismertebb emléke. A késő jégkor utolsó szakaszában, a körülbelül 40 000 éve kezdődő időszaktól keletkezett barlangfestmények, karcolt rajzok egészen az i. e. 10. évezredig jellemzőek voltak. A barlangfestmények Andalúziától egészen a Bajkál-tóig terjednek, legsűrűbben Franciaország és Spanyolország barlangjaiban fordulnak elő, hiszen a földrajzi adottságok itt kedveztek legjobban a nagy népességsűrűségnek. Az első barlangrajzokat a híres Altamira-barlangban fedezték fel 1879-ben. A vésett vagy festett ábrázolások hitelességét a 20. század elejéig kétségbe vonták, mivel nem tudták, hogy ezeket pontosan mikor, kik és milyen eszközökkel vésték vagy festették a kőzet felszínére.2014-ben 35 000 éves barlangfestményeket találtak Indonéziában, Dél-Celebeszen, a bantimurungi Maros körzetében. Korábban úgy hitték, hogy a legrégebbi barlangfestményeket az aurignaci kultúra alkotta 32 000-30 000 évvel ezelőtt a mai Franciaország területén, a Chauvet-barlangban és a mai Romániában, a Coliboaia-barlangban. A legkorábbi nem figuratív művészet egy kézlenyomat és mellette egy lemez. Hasonló jellegű festményeket Afrika, Dél-Amerika és Ausztrália egyes vidékein a modern időkig alkottak, habár egyre kevésbé barlangban és egyre inkább külső sziklafalon.A barlangrajzok nem tekinthetők a lakóhely dekorációjának, mivel a barlangokon belül általában nehezen megközelíthető felületeken helyezték el őket. Egyes elméletek szerint kommunikációra, mások szerint szertartásokra használták. A képek világszerte hasonlóak, fő témájuk az állatok. Az emberek többnyire kézlenyomatként jelennek meg, mégpedig a kéz körülfújásával. (hu)
|
| rdfs:comment
|
- A barlangrajz, vagy barlangfestmény az őskori művészetnek a termékenységistennők szobrai mellett leghíresebb, legismertebb emléke. A késő jégkor utolsó szakaszában, a körülbelül 40 000 éve kezdődő időszaktól keletkezett barlangfestmények, karcolt rajzok egészen az i. e. 10. évezredig jellemzőek voltak. A barlangfestmények Andalúziától egészen a Bajkál-tóig terjednek, legsűrűbben Franciaország és Spanyolország barlangjaiban fordulnak elő, hiszen a földrajzi adottságok itt kedveztek legjobban a nagy népességsűrűségnek. Az első barlangrajzokat a híres Altamira-barlangban fedezték fel 1879-ben. A vésett vagy festett ábrázolások hitelességét a 20. század elejéig kétségbe vonták, mivel nem tudták, hogy ezeket pontosan mikor, kik, és milyen eszközökkel vésték vagy festették a kőzet felszínére. (hu)
- <api batchcomplete="">A barlangrajz vagy barlangfestmény az őskori művészetnek a termékenységistennők szobrai mellett leghíresebb, legismertebb emléke. A késő jégkor utolsó szakaszn, a körülbelül 40 000 éve kezdᔝő időszaktól keletkezett barlangfestmények, karcolt rajzok egészen az i. e. 10. évezredig jellemzᔞk voltak. (hu)
- <api batchcomplete="">A barlangrajz vagy barlangfestmény az őskori művészetnek a termékenységistennők szobrai mellett leghíresebb, legismertebb emléke. A késő jégkor utolsó szakaszában, a körülbelül 40 000 éve kezdődő időszaktól keletkezett barlangfestmények, karcolt rajzok egészen az i. e. 10. évezredig jellemzőek voltak. (hu)
- A barlangrajz, vagy barlangfestmény az őskori művészetnek a termékenységistennők szobrai mellett leghíresebb, legismertebb emléke. A késő jégkor utolsó szakaszában, a körülbelül 40 000 éve kezdődő időszaktól keletkezett barlangfestmények, karcolt rajzok egészen az i. e. 10. évezredig jellemzőek voltak. A barlangfestmények Andalúziától egészen a Bajkál-tóig terjednek, legsűrűbben Franciaország és Spanyolország barlangjaiban fordulnak elő, hiszen a földrajzi adottságok itt kedveztek legjobban a nagy népességsűrűségnek. Az első barlangrajzokat a híres Altamira-barlangban fedezték fel 1879-ben. A vésett vagy festett ábrázolások hitelességét a 20. század elejéig kétségbe vonták, mivel nem tudták, hogy ezeket pontosan mikor, kik, és milyen eszközökkel vésték vagy festették a kőzet felszínére. (hu)
- <api batchcomplete="">A barlangrajz vagy barlangfestmény az őskori művészetnek a termékenységistennők szobrai mellett leghíresebb, legismertebb emléke. A késő jégkor utolsó szakaszn, a körülbelül 40 000 éve kezdᔝő időszaktól keletkezett barlangfestmények, karcolt rajzok egészen az i. e. 10. évezredig jellemzᔞk voltak. (hu)
- <api batchcomplete="">A barlangrajz vagy barlangfestmény az őskori művészetnek a termékenységistennők szobrai mellett leghíresebb, legismertebb emléke. A késő jégkor utolsó szakaszában, a körülbelül 40 000 éve kezdődő időszaktól keletkezett barlangfestmények, karcolt rajzok egészen az i. e. 10. évezredig jellemzőek voltak. (hu)
|
.jpg){kind=link}
_Wolf.png){kind=link}
