| dbo:abstract
|
- A benefactivus egy nyelvtani eset. A benefactivusban álló főnév a cselekvésnek, történésnek az a részese, aki annak a haszonélvezője, vagy a vesztese. Sok nyelvben ezt a funkciót nem önálló nyelvtani eset hordozza, hanem – mint például a németben – a dativus .(Bármíly furcsa: a német “neki” lopja el a könyvet és nem „tőle“) A baszk mégis a -(r)entza(t) suffixumot alkalmazza a dativus helyett, amelynek ragja a -ri. Más nyelvekben is van benefactivus, mint például a kecsuában. Példa a baszk nyelvből: (hu)
- A benefactivus egy nyelvtani eset. A benefactivusban álló főnév a cselekvésnek, történésnek az a részese, aki annak a haszonélvezője, vagy a vesztese. Sok nyelvben ezt a funkciót nem önálló nyelvtani eset hordozza, hanem – mint például a németben – a dativus .(Bármíly furcsa: a német “neki” lopja el a könyvet és nem „tőle“) A baszk mégis a -(r)entza(t) suffixumot alkalmazza a dativus helyett, amelynek ragja a -ri. Más nyelvekben is van benefactivus, mint például a kecsuában. Példa a baszk nyelvből: (hu)
|
