| dbo:abstract
|
- A Bering-szoros a Bering-tengert (a Csendes-óceán beltengerét) és a Csukcs-tengert (a Jeges-tenger részét) köti össze, és az ázsiai és az amerikai kontinenst választja el egymástól. A szoros hosszúsága mintegy 1600 km, legnagyobb szélessége körülbelül 2400 km. Ázsia legkeletibb pontja, a és Amerika legnyugatibb pontja, a között mindössze kb. 82 km a távolság. A szorosban a tenger mélysége 30–50 m. Nevét Vitus Bering dán származású orosz felfedezőről kapta, aki 1728-ban behajózott az átjáróba, de a nagy köd miatt nem látta az amerikai szárazföldet, így azt sem ismerhette fel, hogy egy szorosban jár. A legutóbbi jégkorszak idején (valószínűleg i. e. 15 000 és i. e. 10 000 között) a jégtakaró miatt alacsonyabb volt a tenger szintje, így száraz lábbal is át lehetett kelni az egyik kontinensről a másikra: egy általánosan elfogadott elmélet szerint ezen az útvonalon, a Bering-földhídon át érkeztek Amerika őslakói. A szoros közepén helyezkednek el a Diomede-szigetek. (hu)
- <api batchcomplete="">A Bering-szoros a Bering-tengert (a Csendes-án beltengerét) és a Csukcs-tengert (a Jeges-tenger részét) köti össze, és az ázsiai és az amerikai kontinenst választja el egymástól.A szoros hosszúsága mintegy 1600 km, legnagyobb szélessége körülbelül 2400 km. Ázsia legkeletibb pontja, a Gyezsnyov-fok és Amerika legnyugatibb pontja, a Prince of Wales-fok között mindössze kb. 82 km a távolság. A szorosban a tenger mélysége 30 m.Nevét Vitus Bering dán származású orosz felfedezőről kapta, aki 1728-ban behajózott az átjár, de a nagy k miatt nem látta az amerikai szárazföldet, így azt sem ismerhette fel, hogy egy szorosban jár.A leguti jégkorszak idején (valószínűleg i. e. 15 000 és i. e. 10 000 között) a jégtakaró miatt alacsonyabb volt a tenger szintje, így száraz ll is át lehetett kelni az egyik kontinensről a másikra: egy általánosan elfogadott elmélet szerint ezen az útvonalon, a Bering-földhໝon át érkeztek Amerika őslakói.A szoros közepén helyezkednek el a Diomede-szigetek. (hu)
- <api batchcomplete="">A Bering-szoros a Bering-tengert (a Csendes-óceán beltengerét) és a Csukcs-tengert (a Jeges-tenger részét) köti össze, és az ázsiai és az amerikai kontinenst választja el egymástól.A szoros hosszúsága mintegy 1600 km, legnagyobb szélessége körülbelül 2400 km. Ázsia legkeletibb pontja, a Gyezsnyov-fok és Amerika legnyugatibb pontja, a Prince of Wales-fok között mindössze kb. 82 km a távolság. A szorosban a tenger mélysége 30–50 m.Nevét Vitus Bering dán származású orosz felfedezőről kapta, aki 1728-ban behajózott az átjáróba, de a nagy köd miatt nem látta az amerikai szárazföldet, így azt sem ismerhette fel, hogy egy szorosban jár.A legutóbbi jégkorszak idején (valószínűleg i. e. 15 000 és i. e. 10 000 között) a jégtakaró miatt alacsonyabb volt a tenger szintje, így száraz lábbal is át lehetett kelni az egyik kontinensről a másikra: egy általánosan elfogadott elmélet szerint ezen az útvonalon, a Bering-földhídon át érkeztek Amerika őslakói.A szoros közepén helyezkednek el a Diomede-szigetek. (hu)
- A Bering-szoros a Bering-tengert (a Csendes-óceán beltengerét) és a Csukcs-tengert (a Jeges-tenger részét) köti össze, és az ázsiai és az amerikai kontinenst választja el egymástól. A szoros hosszúsága mintegy 1600 km, legnagyobb szélessége körülbelül 2400 km. Ázsia legkeletibb pontja, a és Amerika legnyugatibb pontja, a között mindössze kb. 82 km a távolság. A szorosban a tenger mélysége 30–50 m. Nevét Vitus Bering dán származású orosz felfedezőről kapta, aki 1728-ban behajózott az átjáróba, de a nagy köd miatt nem látta az amerikai szárazföldet, így azt sem ismerhette fel, hogy egy szorosban jár. A legutóbbi jégkorszak idején (valószínűleg i. e. 15 000 és i. e. 10 000 között) a jégtakaró miatt alacsonyabb volt a tenger szintje, így száraz lábbal is át lehetett kelni az egyik kontinensről a másikra: egy általánosan elfogadott elmélet szerint ezen az útvonalon, a Bering-földhídon át érkeztek Amerika őslakói. A szoros közepén helyezkednek el a Diomede-szigetek. (hu)
- <api batchcomplete="">A Bering-szoros a Bering-tengert (a Csendes-án beltengerét) és a Csukcs-tengert (a Jeges-tenger részét) köti össze, és az ázsiai és az amerikai kontinenst választja el egymástól.A szoros hosszúsága mintegy 1600 km, legnagyobb szélessége körülbelül 2400 km. Ázsia legkeletibb pontja, a Gyezsnyov-fok és Amerika legnyugatibb pontja, a Prince of Wales-fok között mindössze kb. 82 km a távolság. A szorosban a tenger mélysége 30 m.Nevét Vitus Bering dán származású orosz felfedezőről kapta, aki 1728-ban behajózott az átjár, de a nagy k miatt nem látta az amerikai szárazföldet, így azt sem ismerhette fel, hogy egy szorosban jár.A leguti jégkorszak idején (valószínűleg i. e. 15 000 és i. e. 10 000 között) a jégtakaró miatt alacsonyabb volt a tenger szintje, így száraz ll is át lehetett kelni az egyik kontinensről a másikra: egy általánosan elfogadott elmélet szerint ezen az útvonalon, a Bering-földhໝon át érkeztek Amerika őslakói.A szoros közepén helyezkednek el a Diomede-szigetek. (hu)
- <api batchcomplete="">A Bering-szoros a Bering-tengert (a Csendes-óceán beltengerét) és a Csukcs-tengert (a Jeges-tenger részét) köti össze, és az ázsiai és az amerikai kontinenst választja el egymástól.A szoros hosszúsága mintegy 1600 km, legnagyobb szélessége körülbelül 2400 km. Ázsia legkeletibb pontja, a Gyezsnyov-fok és Amerika legnyugatibb pontja, a Prince of Wales-fok között mindössze kb. 82 km a távolság. A szorosban a tenger mélysége 30–50 m.Nevét Vitus Bering dán származású orosz felfedezőről kapta, aki 1728-ban behajózott az átjáróba, de a nagy köd miatt nem látta az amerikai szárazföldet, így azt sem ismerhette fel, hogy egy szorosban jár.A legutóbbi jégkorszak idején (valószínűleg i. e. 15 000 és i. e. 10 000 között) a jégtakaró miatt alacsonyabb volt a tenger szintje, így száraz lábbal is át lehetett kelni az egyik kontinensről a másikra: egy általánosan elfogadott elmélet szerint ezen az útvonalon, a Bering-földhídon át érkeztek Amerika őslakói.A szoros közepén helyezkednek el a Diomede-szigetek. (hu)
|
| rdfs:comment
|
- A Bering-szoros a Bering-tengert (a Csendes-óceán beltengerét) és a Csukcs-tengert (a Jeges-tenger részét) köti össze, és az ázsiai és az amerikai kontinenst választja el egymástól. A szoros hosszúsága mintegy 1600 km, legnagyobb szélessége körülbelül 2400 km. Ázsia legkeletibb pontja, a és Amerika legnyugatibb pontja, a között mindössze kb. 82 km a távolság. A szorosban a tenger mélysége 30–50 m. A szoros közepén helyezkednek el a Diomede-szigetek. (hu)
- <api batchcomplete="">A Bering-szoros a Bering-tengert (a Csendes-án beltengerét) és a Csukcs-tengert (a Jeges-tenger részét) köti össze, és az ázsiai és az amerikai kontinenst választja el egymástól.A szoros hosszúsága mintegy 1600 km, legnagyobb szélessége körülbelül 2400 km. Ázsia legkeletibb pontja, a Gyezsnyov-fok és Amerika legnyugatibb pontja, a Prince of Wales-fok között mindössze kb. 82 km a távolság. (hu)
- <api batchcomplete="">A Bering-szoros a Bering-tengert (a Csendes-óceán beltengerét) és a Csukcs-tengert (a Jeges-tenger részét) köti össze, és az ázsiai és az amerikai kontinenst választja el egymástól.A szoros hosszúsága mintegy 1600 km, legnagyobb szélessége körülbelül 2400 km. Ázsia legkeletibb pontja, a Gyezsnyov-fok és Amerika legnyugatibb pontja, a Prince of Wales-fok között mindössze kb. 82 km a távolság. (hu)
- A Bering-szoros a Bering-tengert (a Csendes-óceán beltengerét) és a Csukcs-tengert (a Jeges-tenger részét) köti össze, és az ázsiai és az amerikai kontinenst választja el egymástól. A szoros hosszúsága mintegy 1600 km, legnagyobb szélessége körülbelül 2400 km. Ázsia legkeletibb pontja, a és Amerika legnyugatibb pontja, a között mindössze kb. 82 km a távolság. A szorosban a tenger mélysége 30–50 m. A szoros közepén helyezkednek el a Diomede-szigetek. (hu)
- <api batchcomplete="">A Bering-szoros a Bering-tengert (a Csendes-án beltengerét) és a Csukcs-tengert (a Jeges-tenger részét) köti össze, és az ázsiai és az amerikai kontinenst választja el egymástól.A szoros hosszúsága mintegy 1600 km, legnagyobb szélessége körülbelül 2400 km. Ázsia legkeletibb pontja, a Gyezsnyov-fok és Amerika legnyugatibb pontja, a Prince of Wales-fok között mindössze kb. 82 km a távolság. (hu)
- <api batchcomplete="">A Bering-szoros a Bering-tengert (a Csendes-óceán beltengerét) és a Csukcs-tengert (a Jeges-tenger részét) köti össze, és az ázsiai és az amerikai kontinenst választja el egymástól.A szoros hosszúsága mintegy 1600 km, legnagyobb szélessége körülbelül 2400 km. Ázsia legkeletibb pontja, a Gyezsnyov-fok és Amerika legnyugatibb pontja, a Prince of Wales-fok között mindössze kb. 82 km a távolság. (hu)
|
