| dbo:abstract
|
- A spanyolországi Asztúria autonóm közösségben található bermiegói tiszafa egyes szakértők szerint Európa legöregebb, mintegy 2000 éves tiszafája, igaz, más forrás szerint kora csak 600–1000 év. A Quirós községbeli településtől nyugatra kevesebb mint egy kilométer távolságra, az Aramo-hegységben, 750 méter körüli tengerszint feletti magasságban áll a magányos Szent Mária-templom, és közvetlenül mellette a fa, amelyet 1995-ben hivatalosan is természeti emlékké nyilvánítottak, 2008-ban pedig „hosszú életű fa”-díjat kapott. Mellőle jó kilátás nyílik a környékre, többek között a . Magassága különböző források szerint 13–15 méter, törzskerülete 6,6–6,82 méter, míg lombkoronájának átmérője 15 méter. Mivel a fa egy régi, 1100-ban már írásban is említett templom mellett áll, és régen gyakori volt, hogy a templomokat korábbi pogány kultuszhelyekre építették, ezért vannak, akik úgy feltételezik, hogy ez a fa is ilyen hely lehetett. A 19. század közepéig mellette helyezkedett el a falu temetője is, a nép pedig a tiszafát hosszúéletűsége miatt különös hiedelmekkel ruházta fel, az emberek egyfajta lélekközvetítőt láttak benne. (hu)
- A spanyolországi Asztúria autonóm közösségben található bermiegói tiszafa egyes szakértők szerint Európa legöregebb, mintegy 2000 éves tiszafája, igaz, más forrás szerint kora csak 600–1000 év. A Quirós községbeli településtől nyugatra kevesebb mint egy kilométer távolságra, az Aramo-hegységben, 750 méter körüli tengerszint feletti magasságban áll a magányos Szent Mária-templom, és közvetlenül mellette a fa, amelyet 1995-ben hivatalosan is természeti emlékké nyilvánítottak, 2008-ban pedig „hosszú életű fa”-díjat kapott. Mellőle jó kilátás nyílik a környékre, többek között a . Magassága különböző források szerint 13–15 méter, törzskerülete 6,6–6,82 méter, míg lombkoronájának átmérője 15 méter. Mivel a fa egy régi, 1100-ban már írásban is említett templom mellett áll, és régen gyakori volt, hogy a templomokat korábbi pogány kultuszhelyekre építették, ezért vannak, akik úgy feltételezik, hogy ez a fa is ilyen hely lehetett. A 19. század közepéig mellette helyezkedett el a falu temetője is, a nép pedig a tiszafát hosszúéletűsége miatt különös hiedelmekkel ruházta fel, az emberek egyfajta lélekközvetítőt láttak benne. (hu)
|
