| dbo:abstract
|
- A beszéd a nyelvi kommunikáció legáltalánosabb eszköze. Tagolt, hangzó kommunikációs csatorna, ami nyelvi kódot közvetÃt. Alapját a beszédhangok alkotják, amelyek a fonetikai szabályok szerint szavakat alkotnak. A beszédtudomány vizsgálja; fÅ‘ témái a beszédképzés, a beszédészlelés és a beszédismétlés. A legtöbben több nyelvet is beszélnek. A nyelvnek más megjelenési formái is vannak, az Ãrás és a jelelés. Az Ãrott nyelv a beszélt nyelvtÅ‘l részben független forma, és a beszélt formától függetlenül is fejlÅ‘dhet, alakulhat, például a helyesÃrás szabályainak változásai nem érintik a beszélt nyelvet. Néha annyira elszakad a beszédtÅ‘l, hogy diglosszia alakul ki. Vannak nyelvek, amik csak beszélt formában léteznek. A siketek a jelelést is beszédnek tekintik. A nyelvtankönyvek sokszor minden nyelvi csatornát beszédnek neveznek. A beszédet különbözÅ‘ nem nyelvi kommunikációs eszközök segÃtik, például a hanglejtés, és a hangsúly. A kÃsérÅ‘ gesztusok és az arckifejezések akár rá is cáfolhatnak az elmondottakra. Schulz von Thun szerint fÅ‘ szerepei az információközlés, mások viselkedésének befolyásolása és a saját igények, érzések kinyilvánÃtása. Zavarai súlyosan érintik az emberi kommunikációt; sok néma még kérni, kérdezni sem tud. Esetükben fontos az asszertÃv kommunikációs stÃlus kialakÃtása és fenntartása. A tartós beszédzavarokon az augmentatÃv és alternatÃv kommunikáció eszközei segÃthetnek. Az embernek az a hangképzése, ami lehetÅ‘vé teszi a beszédet, az éneklésre is alkalmassá teszi. Vitatott, hogy a beszéd mennyire tekinthetÅ‘ kizárólag az emberre jellemzÅ‘nek. Más fajok is kommunikálnak hangjelzésekkel, és a fogságban nevelt emberszabású majmok az emberihez hasonló képességeket mutattak. Azonban a nevelÅ‘ csapat egyetlen siket tagja szerint a majmok nem használták a jelnyelv bonyolult nyelvtanát, és jelkincsük sem volt akkora, mint amekkorának elhÃresztelték. (hu)
- A beszéd a nyelvi kommunikáció legáltalánosabb eszköze. Tagolt, hangzó kommunikációs csatorna, ami nyelvi kódot közvetÃt. Alapját a beszédhangok alkotják, amelyek a fonetikai szabályok szerint szavakat alkotnak. A beszédtudomány vizsgálja; fÅ‘ témái a beszédképzés, a beszédészlelés és a beszédismétlés. A legtöbben több nyelvet is beszélnek. A nyelvnek más megjelenési formái is vannak, az Ãrás és a jelelés. Az Ãrott nyelv a beszélt nyelvtÅ‘l részben független forma, és a beszélt formától függetlenül is fejlÅ‘dhet, alakulhat, például a helyesÃrás szabályainak változásai nem érintik a beszélt nyelvet. Néha annyira elszakad a beszédtÅ‘l, hogy diglosszia alakul ki. Vannak nyelvek, amik csak beszélt formában léteznek. A siketek a jelelést is beszédnek tekintik. A nyelvtankönyvek sokszor minden nyelvi csatornát beszédnek neveznek. A beszédet különbözÅ‘ nem nyelvi kommunikációs eszközök segÃtik, például a hanglejtés, és a hangsúly. A kÃsérÅ‘ gesztusok és az arckifejezések akár rá is cáfolhatnak az elmondottakra. Schulz von Thun szerint fÅ‘ szerepei az információközlés, mások viselkedésének befolyásolása és a saját igények, érzések kinyilvánÃtása. Zavarai súlyosan érintik az emberi kommunikációt; sok néma még kérni, kérdezni sem tud. Esetükben fontos az asszertÃv kommunikációs stÃlus kialakÃtása és fenntartása. A tartós beszédzavarokon az augmentatÃv és alternatÃv kommunikáció eszközei segÃthetnek. Az embernek az a hangképzése, ami lehetÅ‘vé teszi a beszédet, az éneklésre is alkalmassá teszi. Vitatott, hogy a beszéd mennyire tekinthetÅ‘ kizárólag az emberre jellemzÅ‘nek. Más fajok is kommunikálnak hangjelzésekkel, és a fogságban nevelt emberszabású majmok az emberihez hasonló képességeket mutattak. Azonban a nevelÅ‘ csapat egyetlen siket tagja szerint a majmok nem használták a jelnyelv bonyolult nyelvtanát, és jelkincsük sem volt akkora, mint amekkorának elhÃresztelték. (hu)
|
| rdfs:comment
|
- A beszéd a nyelvi kommunikáció legáltalánosabb eszköze. Tagolt, hangzó kommunikációs csatorna, ami nyelvi kódot közvetÃt. Alapját a beszédhangok alkotják, amelyek a fonetikai szabályok szerint szavakat alkotnak. A beszédtudomány vizsgálja; fÅ‘ témái a beszédképzés, a beszédészlelés és a beszédismétlés. A legtöbben több nyelvet is beszélnek. A nyelvnek más megjelenési formái is vannak, az Ãrás és a jelelés. Az Ãrott nyelv a beszélt nyelvtÅ‘l részben független forma, és a beszélt formától függetlenül is fejlÅ‘dhet, alakulhat, például a helyesÃrás szabályainak változásai nem érintik a beszélt nyelvet. Néha annyira elszakad a beszédtÅ‘l, hogy diglosszia alakul ki. Vannak nyelvek, amik csak beszélt formában léteznek. A siketek a jelelést is beszédnek tekintik. A nyelvtankönyvek sokszor minden nyelv (hu)
- A beszéd a nyelvi kommunikáció legáltalánosabb eszköze. Tagolt, hangzó kommunikációs csatorna, ami nyelvi kódot közvetÃt. Alapját a beszédhangok alkotják, amelyek a fonetikai szabályok szerint szavakat alkotnak. A beszédtudomány vizsgálja; fÅ‘ témái a beszédképzés, a beszédészlelés és a beszédismétlés. A legtöbben több nyelvet is beszélnek. A nyelvnek más megjelenési formái is vannak, az Ãrás és a jelelés. Az Ãrott nyelv a beszélt nyelvtÅ‘l részben független forma, és a beszélt formától függetlenül is fejlÅ‘dhet, alakulhat, például a helyesÃrás szabályainak változásai nem érintik a beszélt nyelvet. Néha annyira elszakad a beszédtÅ‘l, hogy diglosszia alakul ki. Vannak nyelvek, amik csak beszélt formában léteznek. A siketek a jelelést is beszédnek tekintik. A nyelvtankönyvek sokszor minden nyelv (hu)
|
