dbo:abstract
|
- Bolonya (románul: Blumăna, németül: Blumenau) Brassó négy történelmi városrészének egyike, egykoron önálló település. Kialakulása a 13. századra tehető, a 19. században épült össze a várossal. Maga Bolonya is kisebb települések összeolvadásából keletkezett: a Csigadombra felnyúló Mártonfalva (a legrégebbi rész), a Malomdomb alján kialakult Gácsmajor, és a kettő közt elterülő, tulajdonképpeni Bolonya. A jelenlegi közigazgatási felosztás szerint az új városközpont részét képezi. Mint ahogy Brassó történelmi részei közül a és Óbrassót szászok, Bolgárszeget románok lakták, úgy Bolonya lakossága főként székelyekből állt. A viszontagságok nem kerülték el a védtelen települést: hadseregek, portyázó csapatok, tűzvészek pusztították. A 19. századtól a 20. század közepéig Bolonya volt Brassó ipari központja: számos gyár, malom létesült, vasútvonalak szelték át, ezeken kívül pedig több katonai létesítménynek is helyet adott. A 20. század második felében a kommunisták államosították a gyárakat, a házak nagy részét lebontották és tömbháznegyedeket építettek. A 21. század elején a gyárak legtöbbje megszűnt, helyüket lakótelepek, kereskedelmi egységek vették át. (hu)
- Bolonya (románul: Blumăna, németül: Blumenau) Brassó négy történelmi városrészének egyike, egykoron önálló település. Kialakulása a 13. századra tehető, a 19. században épült össze a várossal. Maga Bolonya is kisebb települések összeolvadásából keletkezett: a Csigadombra felnyúló Mártonfalva (a legrégebbi rész), a Malomdomb alján kialakult Gácsmajor, és a kettő közt elterülő, tulajdonképpeni Bolonya. A jelenlegi közigazgatási felosztás szerint az új városközpont részét képezi. Mint ahogy Brassó történelmi részei közül a és Óbrassót szászok, Bolgárszeget románok lakták, úgy Bolonya lakossága főként székelyekből állt. A viszontagságok nem kerülték el a védtelen települést: hadseregek, portyázó csapatok, tűzvészek pusztították. A 19. századtól a 20. század közepéig Bolonya volt Brassó ipari központja: számos gyár, malom létesült, vasútvonalak szelték át, ezeken kívül pedig több katonai létesítménynek is helyet adott. A 20. század második felében a kommunisták államosították a gyárakat, a házak nagy részét lebontották és tömbháznegyedeket építettek. A 21. század elején a gyárak legtöbbje megszűnt, helyüket lakótelepek, kereskedelmi egységek vették át. (hu)
|