| dbo:abstract
|
- A Bose–Einstein-statisztika a kvantummechanika területén felmerülő problémák megoldására kidolgozott statisztikai modellek egyike. A Bose–Einstein-statisztika – szemben a (en) – N darab azonos részecskét tartalmazó rendszert vizsgál, ahol az egyes részecskék egymástól nem megkülönböztethetők, és akárhány részecske elfoglalhat egy adott kvantumállapotot. Az ilyen részecskéket bozonoknak nevezik. (Ha a részecskék megkülönböztethetők, Maxwell–Boltzman-statisztika alkalmazható.) A Bose–Einstein-statisztikát bozonokra (foton, mezonok, Cooper-pár, Higgs-bozon, stb.) alkalmazzák. (Fermionokat – elektronok, protonok, kvarkok stb. –, amelyekből a kizárási elv értelmében csak egyetlenegy részecske lehet egy adott kvantumállapotban, a Fermi–Dirac-statisztikával lehet leírni.) (hu)
- A Bose–Einstein-statisztika a kvantummechanika területén felmerülő problémák megoldására kidolgozott statisztikai modellek egyike. A Bose–Einstein-statisztika – szemben a (en) – N darab azonos részecskét tartalmazó rendszert vizsgál, ahol az egyes részecskék egymástól nem megkülönböztethetők, és akárhány részecske elfoglalhat egy adott kvantumállapotot. Az ilyen részecskéket bozonoknak nevezik. (Ha a részecskék megkülönböztethetők, Maxwell–Boltzman-statisztika alkalmazható.) A Bose–Einstein-statisztikát bozonokra (foton, mezonok, Cooper-pár, Higgs-bozon, stb.) alkalmazzák. (Fermionokat – elektronok, protonok, kvarkok stb. –, amelyekből a kizárási elv értelmében csak egyetlenegy részecske lehet egy adott kvantumállapotban, a Fermi–Dirac-statisztikával lehet leírni.) (hu)
|
